Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
Az Európai Unió joga
- 2015
Az európai integráció gyökerei hosszú évszázadokra nyúlnak vissza, az európai országok és népek közötti egység megteremtésének lehetősége azonban egészen a második világháború befejezéséig váratott magára. A soha nem látott pusztítás hatására nyilvánvalóvá vált, hogy Európa sorsát a jövőben az országok békés együttműködésére kell alapozni. Az Európai Unió megteremtésének első lépését a híres Schuman-beszéd jelentette. 1950. május 9-én hangzott el ugyanis Robert Schuman francia külügyminiszternek az európai integráció javaslatát tartalmazó beszéde (ezért minden évben május 9-e az ún. Európa nap). A javaslat alapgondolata a szén- és acéltermelés közös irányítása egy olyan szervezet keretében, amely nyitott, tehát a későbbiekben más országok is csatlakozhatnak hozzá. Az ötlet nagyszerűsége abban rejlett, hogy a legfőbb szerve, a Főhatóság révén elejét vette a többi tagállam tudta nélkül történő
fegyverkezésnek, illetve véget vetett ezzel a több évszázados francia és német háborúskodásnak. A szervezet sikeréhez hozzájárult a kedvező gazdasági helyzet, és a sajátos történelmi pillanat, a hidegháború is. Ennek köszönhetően a világháború által katasztrofális helyzetbe jutott országok gazdasága látványos növekedésnek indult, ami lehetővé tette az integrációs folyamat kiterjesztését újabb és újabb gazdasági-társadalmi területekre. …
Tovább a műhöz
(...) Over the last five years, the author has undertaken research and gathered data on the national regulations of a number of EU countries regarding the use of institutionalised confrontation as an accepted method of determining the truth in criminal proceedings and/or as a technique used in crime-solving (criminalistics) where recommendations and actual practice were the object of interest. He sought answers to several questions: a) Does the institution exist in the particular country? b) If so, how is it regulated? (By law or by recommendation?) c) If there is a law, what are the name, number, source and text? d) Is face-to-face confrontation institutionalised in criminal proceedings and, if yes, with what attached recommendations? e) If it exists within criminal proceedings, at which stage is it used - during investigation or in the judicial phase? f) If confrontation exists, how effective is it? What are the views of law enforcement officers? Basically, the author looked for answers to the main theoretical questions by means of questionnaires, personal interviews with law
enforcement bodies (judges, prosecutors, barristers, police officials) and by (international) legal analysis.
1. A review of various national regulations During this research carried out over the last 5 years, I gathered data from numerous EU countries’ national regulations regarding confrontation - as well as on their recommendations and practice concerning crime-investigation tactics. For the …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 3.
- 2005
Néhány gondolat bizonyos alapjogok kommunikációs jogi jellegéről. Az alapjogok ún. kommunikációs jogi jellege (véleménynyilvánítás szabadsága, információs szabadság, egyesülési és gyülekezési jog, lelkiismereti és vallásszabadság, tudományos és művészeti élet szabadság, a tanítás szabadsága) azért érdemel mélyebb vizsgálatot, mert felvethető a kérdés, hogy adott alapjog, vagy annak tartalmi eleme mennyiben minősíthető kommunikációs jognak. Ez szorosan összefügg azzal a problémával, hogy - az Alkotmánybíróság szóhasználatával élve - mely jogok tartoznak a „kommunikációs alapjogok jogegyütteséhez”, illetve milyen esetekben kell az adott
alapjogot - e kapcsolata miatt - szigorúbb védelemben részesíteni. A kérdésfelvetést az is indokolja, hogy a kommunikációs szabadság fogalmára és funkciójára vonatkozóan egységes álláspont még nem alakult ki. E dogmatikai probléma megoldása érdekében a kommunikáció fogalmából, illetve a kommunikációs jogok általános értelemben vett jellegéből szükséges kiindulni. Mivel a tanulmány a jelzett alapjogokat alapvetően elméleti szempontból szándékozik vizsgálni, felhasználta - a hazai alkotmánybírósági gyakorlat megállapításain kívül - az Európai Unió néhány tagállamának jogirodalmi, illetve alkotmánybírósági meghatározásait is. Az alapjogok
univerzális jellege megkövetelte továbbá a nemzetközi egyezmények, …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 5.
- 2006
1. A Pécsi ítélőtábla Knyfill.20.046/2003/2. és Knyfill.20.030/2004/2. számú végzésével az elsőfokú bíróságnak a kérelmező társadalmi szervezet (egyesület) nyilvántartásba vételéről rendelkező végzését hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt bíróságot új határozat hozatalára utasította, az alábbiak szerint. Az elsőként említett ügyben az elsőfokú bíróság a kérelmező társadalmi szervezetet nyilvántartásba vette. A megyei bíróság végzése ellen a megyei főügyészség fellebbezett, annak hatályon kívül helyezését és a megyei bíróságnak új határozat hozatalára történő utasítását indítványozta. Arra hivatkozott, hogy a kérelmező alapszabálya nem felel meg az Etv. 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 9. §-ában, 3. §-ának (1) bekezdésében és 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak. A fellebbezést az ítélőtábla túlnyomórészt alaposnak találta. Az Etv. 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt követelményekre utalva, a Legfőbb Ügyészség által fenntartott ügyészi fellebbezés szerint a demokratikus működést veszélyezteti az alapszabálynak az a rendelkezése, amely szerint a közgyűlés határozatképes, ha a tagok képviselőinek több mint a fele jelen van. Ez a rendelkezés értelmezhető úgy is, hogy a tagok a közgyűlésen képviselőik útján vehetnek részt. A Ptk. 219. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozással az …
Tovább a műhöz
Bruhács János 70. születésnapjának közeledtével tanakodni kezdtünk a tanszéki kollégákkal, hogyan ünnepelhetnénk meg méltó módon e jeles, kerek évfordulót. Az rögtön biztossá vált, hogy (az akkor még messzinek tűnő) szeptember 23-án szűk körben, Professzor Úr kedvenc tortájával felköszöntjük ünnepeltünket. A torta azonban hamar elfogy, a pezsgő is gyorsan elillan: az írás, az viszont megmarad! Megszületett tehát egy jubileumi tanulmánykötet ötlete. Egy olyan köteté,
amelyben a magyar nemzetközi jogászok színe-java (és Pécsről a fiatalabb nemzedék is) tiszteletük, szeretetük, barátságuk jeleként egy-egy tanulmányt szentelnek a nemzetközi jog pécsi professzorának felköszöntésére. E liber amicorum szerkesztőjeként örömmel tapasztaltam, mily’ szeretettel, magától értetődő természetességgel fogadta el mindenki felkérésünket, s küldték sorra tisztelgő tanulmányaikat a nemzetközi jog hazai jeles művelői: sok pécsi gyökerű vagy kötődésű kolléga (Herczegh Géza, Prandler Árpád, Gál Gyula, Kardosné Kaponyi Erzsébet, Ernszt Ildikó, Tóth Norbert),
továbbá pályatársak az ország neves társ-tanszékeiről (Lamm Vanda, Bodnár László, Blutman László, Kardos Gábor, Kovács Péter) és persze nem utolsósorban a mostani pécsi kollégák (Horváth Zsuzsanna, Szalayné Sándor Erzsébet, Komanovics Adrienne, Pánovics Attila, Mohay Ágoston, Karoliny Eszter, Szappanyos Melinda). …
Tovább a műhöz