Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 4

Találatok


Schneller István (1847-1939) --- A Ferencz József Tudományegyetem neveléstudományi tanszékének nyugalmazott nyilvános rendes tanára január 24-én, 92. évében elhúnyt. E pillanatban csupán gyászunkat és kegyeletünket lehet kifejeznünk. Sokoldalú működésének, a középiskola belső életére, az egyetemi gondolat érvényesülésére és a nevelés-tudomány hazai fejlődésére tett hatásának részletes feldolgozása a magyar neveléstörténetnek és kivált a neveléstudomány történetének nevezetes feladata. A Boldogult nagy professzor ravatala előtt Imre Sándor, kolozsvári tanárságának legelső éveiben volt hallgatója, majd tanszékén Szegeden közvetlen utódja, a volt tanítványok nevében ezt a beszédet mondta: Mióta tudjuk, hogy jóságos arca nem fordulhat többé felénk, bennünk, sok évtized óta volt főiskolai és egyetemi hallgatóiban, ma sokféle munkát sokfelé végző emberekben, felébredt a régi-régi tanítvány. Felújult számtalan emléke ifjúságunknak, amikor Vele való találkozásunk életünket oly sok tekintetben meghatározta; — újra átéltük pályánk nehéz küzdelmeit, amelyekben igazlátása és megnyugtató szava annyiszor volt segítségünkre; — ismét megláttuk, hogy eszméink most is, bár napunk ismét hanyatlik, afelé vezetnek, amit hajdan az Ö élete és tanítása mutatott fel eszménynek kereső szemeink előtt. S amint így magunkat újból ott látjuk elő adásain a padokban …
Tovább a műhöz
A múlt évben a szakoktatás minden ágazatára vonatkozó tanügyi kérdésekkel foglalkoztunk. Jelen alkalommal ez oktatási területek közül szándékosan fordulunk először a mezőgazdasági felé. A tankerület területén lévő lakosság 607 %-a él az őstermelésből, ami az országos átlagnál 8 9 %-al több, viszont a mezőgazdasági érdekeket szolgáló iskolák száma még nem érte el egészen az országos átlagot. Tekintetbe véve e százalékos arányon fölül azt, hogy a telepítések, parcellázások, csatornázási és öntözési tervek valóraválása, általában a mezőgazdaságnak jelentősége ‘ezen a területen sokkal nagyobb, mint az ország több más részén, a mellett hogy szorgalmaznunk kell a mezőgazdasági érdekeket szolgáló intézmények számbeli gyarapítását, az oktatói munka területén is újabb és újabb gondolatokat kell termelni, módokat kell megállapítani, hogy iskoláink méltóan kapcsolódjanak be az egyetemes nemzetépítő munkába. Amikor a pozsonymegyei Szempcen a XVIII. század annyi érdekes tanügyi kezdeménye közül nálunk elsőnek létesült a Collegium Oecono-micum, a megnyitó ünnepélyen Valero Jakab piarista igazgató ünnepi beszédében többek között arról is szólott, hogy eddigi fiatalságunk alig tudott valamit a helyes gazdálkodásról. Tudatlansággal kezdte öröksége kezelését. Vannak nagy földterületek, amelyek egészen műveletlenek, mert a lakosok a maguk szorgalmával …
Tovább a műhöz
A szegedi tankerület vezetésében történt őrségváltás idején szükségét érzem annak, hogy a Délmagyarországi Nevelők Egyesületében tömörült minden iskolafajhoz tartozó oktató és nevető munkatársamat őszinte nagyrabecsüléssel köszöntsem, az Egyesület célkitűzéseivel való teljes azonosságomat kiemeljem és a tankerület kötelékébe tartozó valamennyi nevelő és oktató munkatársamat ebbe a nagy egységbe való bekapcsolódásra felkérjem. Amidőn megboldogult hivatali elődöm ezt a közös feladatoktól és eszmei célkitűzésektől irányított összefogást: a különböző iskolafajok oktatóinak és nevelőinek azonos akarástól áthatott kézfogását életrehívta, az az elgondolás vezette, hogy mindnyájunknak, akikre a magyar jövő egymást felváltó nemzedékeinek lelki, szellemi vezetése, testi gondozása van bízva, közös a célunk, a gondolkodásunk, a módszerünk, a hivatásunk, közös a nevelő-oktatásunk tárgya minden személyi és tárgyi vonatkozásban egyaránt. Mindnyájan az egységes magyar nevelést szolgáljuk akár az elemi iskolák dobogóján, akár a középiskola tanári emelvényén, akár a szakoktatás szétágazó műhelyeiben. Mindnyájan a magyar történeti hivatásra felkészült, kipróbált, jellemileg szilárd, erkölcseiben kiforrott, tudásában kiképzett magyar ifjúságot kívánunk állítani a magyar sorsot hordozó és Istentől elrendelt hivatásunkat végrehajtó magyar …
Tovább a műhöz
A Bölcsészettudományi Kar a Pécsi Tudományegyetem legnagyobb hallgatói és oktatói létszámmal rendelkező kara, ahol számos tudományos műhely keretein belül magas színvonalú tudományos tevékenység zajlik. A minőségi munka fenntartása, színvonalának további emelése a karon folyó tehetséggondozó műhelyek alapvető feladata, amely természetszerűleg a kar és az egyetem számára egyaránt nagy relevanciával bír. Különösen aktuális és fontos a humántudományok szerepének markáns megjelenítése, hiszen a jelenlegi tudománypolitika elsődleges preferenciáját a közvetlenül hasznosítható eredményeket produkáló műszaki és természettudományok, valamint a matematika és az élettudományok képezik. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia 2012–2013 című előadássorozata (a PTE BTK Kari Tudományos Diákköri Tanácsa szervezésében) a nagyközönség – köztük a középiskolások és tanáraik – számára kívánta bemutatni a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatások legújabb eredményeit, a sokak által ismert Nyitott Egyetemmel rokon formában. A program keretében olyan nemzetközileg is elismert tudósok mutatták be legújabb kutatási eredményeiket, akik más felsőoktatási intézményekben, kutatóhelyeken tevékenykednek. A szemeszterenként 10 előadásból felépülő program során a hallgatóság több tudományterület, az irodalom, filozófia, pszichológia, kulturális antropológia, …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 4