Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 9

Találatok


Az európai integráció gyökerei hosszú évszázadokra nyúlnak vissza, az európai országok és népek közötti egység megteremtésének lehetősége azonban egészen a második világháború befejezéséig váratott magára. A soha nem látott pusztítás hatására nyilvánvalóvá vált, hogy Európa sorsát a jövőben az országok békés együttműködésére kell alapozni. Az Európai Unió megteremtésének első lépését a híres Schuman-beszéd jelentette. 1950. május 9-én hangzott el ugyanis Robert Schuman francia külügyminiszternek az európai integráció javaslatát tartalmazó beszéde (ezért minden évben május 9-e az ún. Európa nap). A javaslat alapgondolata a szén- és acéltermelés közös irányítása egy olyan szervezet keretében, amely nyitott, tehát a későbbiekben más országok is csatlakozhatnak hozzá. Az ötlet nagyszerűsége abban rejlett, hogy a legfőbb szerve, a Főhatóság révén elejét vette a többi tagállam tudta nélkül történő fegyverkezésnek, illetve véget vetett ezzel a több évszázados francia és német háborúskodásnak. A szervezet sikeréhez hozzájárult a kedvező gazdasági helyzet, és a sajátos történelmi pillanat, a hidegháború is. Ennek köszönhetően a világháború által katasztrofális helyzetbe jutott országok gazdasága látványos növekedésnek indult, ami lehetővé tette az integrációs folyamat kiterjesztését újabb és újabb gazdasági-társadalmi területekre. …
Tovább a műhöz
„Az uniós jog és a magyar jogrendszer viszonya” c. kötet első hangzásra is ambiciózus. Ilyen kiadványnak, ha a mondanivalója hű akar maradni a címéhez, számos jogterületet kell érintenie. Az érdeklődő olvasó tehát kíváncsian, várakozón tekint a kötetben foglalt témák elé - és nem csalódhat. A tanulmányok a jogtudomány olyan széles spektrumán ívelnek át, amely még ilyen ambiciózus cím mellett is lenyűgöző. Helyet kap a kötetben a polgári jog számos aspektusa a szerzői jogtól a devizahitelekig, a munkajog, a társasági jog, a fogyasztóvédelmi jog, a büntető anyagi és eljárásjog, a közigazgatási jog, a versenyjog, a sportjog, a környezetjog és az adójog, de szó esik alkotmányos identitásról, művészeti szabadságról, intézményi együttműködésről, az egyenlő bánásmódról és a jogi kultúráról is. Valójában azonban ez a sokszínűség a téma sajátja. Az Európai Unió ma már tagállamai jogrendszereinek olyan mértékű változását idézte elő, amely alapján bátran kijelenthetjük, hogy az uniós és a nemzeti jogrend viszonya valóban csak ilyen szerteágazóan, számtalan jogterület bevonásával mutatható be. Ez a fejlődés azért tanulságos, mert - legalábbis az én generációm számára - valójában a szemünk előtt zajlott. Az 1960-as évektől az Európai Unió Bírósága - az akkori Európai Bíróság illetve Európai Közösségek Bírósága - ítélkezési …
Tovább a műhöz
Herczegh Géza professzor több mint két évtizeden át állt a pécsi Nemzetközi Jogi Tanszék élén. 1990-ben aztán az Alkotmánybíróság tagjává, majd 1993-ban az ENSZ Nemzetközi Bíróságának bírójává választották, s így Budapestre majd Hágába tette át Pécsről székhelyét. A szoros kapocs azonban közte és köztünk, közte és a Tanszék, a Kar, az Egyetem között mindvégig fennmaradt. A meg nem szakadt szakmai és baráti kapcsolatokat fájón hasította szét Herczegh professzor 2010-ben bekövetkező halála. Közeledvén Herczegh Géza születésének 85. évfordulója, megfogant bennünk a gondolat, hogy Tanszékünk szervezésében tanulmánykötet szerkesztésével tegyük tiszteletünket korábbi tanszékvezetőnk emléke előtt. Koncepciónk szerint nemzetközi jogász előtt ehelyütt most nemzetközi jogászok tisztelegjenek, így a kötet valamennyi tanulmánya a nemzetközi közjog tárgyköréből merített. A tematikát azonban tovább szűkítettük, kérést fogalmazva meg szerzőink felé: fókuszáljanak az írások kizárólag a Herczegh Géza által szívügyének tekintett humanitárius nemzetközi jog területére. Az Emlékkötet alcímének megválasztásával — ,,A ius in bello fejlődése és mai problémái” — reflektálni kívántunk Herczegh professzor 1981-ben megjelent ,,A humanitárius nemzetközi jog fejlődése és mai problémái ” című, mindmáig e területen alapműnek tekintett …
Tovább a műhöz
(...) Over the last five years, the author has undertaken research and gathered data on the national regulations of a number of EU countries regarding the use of institutionalised confrontation as an accepted method of determining the truth in criminal proceedings and/or as a technique used in crime-solving (criminalistics) where recommendations and actual practice were the object of interest. He sought answers to several questions: a) Does the institution exist in the particular country? b) If so, how is it regulated? (By law or by recommendation?) c) If there is a law, what are the name, number, source and text? d) Is face-to-face confrontation institutionalised in criminal proceedings and, if yes, with what attached recommendations? e) If it exists within criminal proceedings, at which stage is it used - during investigation or in the judicial phase? f) If confrontation exists, how effective is it? What are the views of law enforcement officers? Basically, the author looked for answers to the main theoretical questions by means of questionnaires, personal interviews with law enforcement bodies (judges, prosecutors, barristers, police officials) and by (international) legal analysis. 1. A review of various national regulations During this research carried out over the last 5 years, I gathered data from numerous EU countries’ national regulations regarding confrontation - as well as on their recommendations and practice concerning crime-investigation tactics. For the …
Tovább a műhöz
(...) The main objective of this essay is to map current national Hungarian regulations on privacy in the workplace. We will not deal with every single issue regarding data protection in employment: our research will focus on the regulation of technical surveillance in order to differentiate between legal and illegal monitoring or surveillance of an employee, which is a key issue both in Hungary and in the EU. Besides the relevant Acts we also summarise case law in the respective fields. We search for the recommendations of the Hungarian Data Protection Commissioner as well as for the relevant court decisions. Finally the legal literature is also examined in our research. In the first chapter we are going to summarise the basic concept of privacy issues in Hungary, and then we analyse Hungarian regulations on different surveillance technologies which may be used in the workplace. The regulation, typically, does not distinguish between or among technologies, and so, for the most part, the same rules apply. This means that some subchapters will simply refer to another subchapter - but this is in order to avoid repetition. However, our choice of this technology-based structure is based on the fact that the practical problems usually arise concerning a single technology - and so the case law of the DPC and of the courts also focuses on different technologies. Generally there is a legitimate interest on the employer’s side to monitor the employee’s work. Although the right …
Tovább a műhöz
(...) Dilatory tactics are often the main cause of undue delay. To prevent them, legal systems - regardless of time and place - have searched for appropriate solutions. In our opinion, to solve the problem adequately we have to scrutinize and analyze the whole process leading to the use of dilatory tactics in detail. Two features should be distinguished: on the one side the intentions of the parties and their lawyers, and, on the other side, their procedural potential for causing delay. In our paper we try to prove that, in the absence of one of these two requirements, dilatory tactics will not be used, and to this end we have examined both. First, we scrutinized the reasons that may lead the parties or their representatives to protract the procedure and then we moved to the other side of the formula to examine how dilatory tactics work and, consequently, how this could be influenced. In this context we tried to identify the reasons why such tactics can influence procedure in one country more than in another. Undue delay in litigation can occur for various reasons - for example, the overwhelming caseload of the courts, a lack of human and other resources and the inappropriate preparation and concentration of trials. Among the reasons, special attention should be paid to the use of dilatory tactics by the parties and their lawyers, which can cause significant delays, even in those countries where the average duration of proceedings is satisfactory. In countries where civil …
Tovább a műhöz
Ez év májusában tudományos kollokviumot rendezett a Pécsi Tudományegyetem Európa Központja „Magyarország és Európa az ezredfordulón” címmel. A kollokviumot nem kifejezetten ünnepi, millenniumi, hanem a tudomány hétköznapjaihoz közelebb álló rendezvénynek szántuk. A tanácskozás résztvevőit, jogászokat, közgazdászokat, politológusokat, történészeket, filozófusokat mindazonáltal különös érzés tölthette el, hiszen a jelen és a közeljövő fontos kérdéseit egy egészen kivételes pillanatban, a harmadik évezred küszöbén, a kereszténység kétezredik, s a magyar államalapítás ezredik évfordulóján elemezhették. A jelen folyamatait és a közeljövő perspektíváit így mégiscsak belengte, átitatta a nagyobb ívű történelem. Kötetünk e konferencia előadásait adja közre. Talán nem egészen véletlen, hogy a harmadik évezred első (mások szerint második) évét, a 2001. évet a nyelvek európai évének nyilvánította az Európa Tanács, s több más szervezet. Mintha kezdene utat törni magának a felismerés, hogy a globalizálódó világban felgyorsult a nyelvek pusztulása, s hogy ezáltal egyre inkább veszélybe kerül az emberiség ma még gazdag, mintegy négy-ötezer élő nyelvet számláló nyelvi öröksége. S mintha kezdene utat törni magának az a felismerés is, hogy Európa, s az Európai Unió - akarva-akaratlan - máris a nyelvi sokféleség jogi szabályozásának kivételes …
Tovább a műhöz
This volume of Studia Iuridica is the 144th issue of a scientific series running since 1958. Both this periodic paper and the Faculty of Law of University of Pécs have a long history. Our Faculty celebrated the 85th anniversary of the first semester opened in Pécs in 2008. Our institution - in original name the Elisabeth Royal Flungarian University - has been established in 1914 in Pozsony (Bratislava; now the capital of Slovak Republic). Soon after the foundation the University was forced to move from its seat to Pécs in 1923 in the dramatic times following the peace treaties ending the First World War. Episcopal College of Law, an institution of legal education established by bishop Ignácz Szepesy was working in the sheltering city of Pécs the since 1833. The Faculty of Law of the University and the College amalgamated in 1923. Arduous years came despite the self-sacrificing efforts of the city and the University, but the research activity of the professors was unbroken and the first publication depicting the situation and research of the University, written by Dr. vitéz Pál Szabó, an erstwhile librarian, shows impressive results. The volume faithfully describes the Faculties, Institutes, Departments and the professors who headed them. Their work is a fine example and source of endurance for all of us who, in the 21st century, are striving to further the good reputation of the Faculty of Law of Pécs and measure up the challenges in legal sciences and education. …
Tovább a műhöz
Bruhács János 70. születésnapjának közeledtével tanakodni kezdtünk a tanszéki kollégákkal, hogyan ünnepelhetnénk meg méltó módon e jeles, kerek évfordulót. Az rögtön biztossá vált, hogy (az akkor még messzinek tűnő) szeptember 23-án szűk körben, Professzor Úr kedvenc tortájával felköszöntjük ünnepeltünket. A torta azonban hamar elfogy, a pezsgő is gyorsan elillan: az írás, az viszont megmarad! Megszületett tehát egy jubileumi tanulmánykötet ötlete. Egy olyan köteté, amelyben a magyar nemzetközi jogászok színe-java (és Pécsről a fiatalabb nemzedék is) tiszteletük, szeretetük, barátságuk jeleként egy-egy tanulmányt szentelnek a nemzetközi jog pécsi professzorának felköszöntésére. E liber amicorum szerkesztőjeként örömmel tapasztaltam, mily’ szeretettel, magától értetődő természetességgel fogadta el mindenki felkérésünket, s küldték sorra tisztelgő tanulmányaikat a nemzetközi jog hazai jeles művelői: sok pécsi gyökerű vagy kötődésű kolléga (Herczegh Géza, Prandler Árpád, Gál Gyula, Kardosné Kaponyi Erzsébet, Ernszt Ildikó, Tóth Norbert), továbbá pályatársak az ország neves társ-tanszékeiről (Lamm Vanda, Bodnár László, Blutman László, Kardos Gábor, Kovács Péter) és persze nem utolsósorban a mostani pécsi kollégák (Horváth Zsuzsanna, Szalayné Sándor Erzsébet, Komanovics Adrienne, Pánovics Attila, Mohay Ágoston, Karoliny Eszter, Szappanyos Melinda). …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 9