Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
A prózában daloló költő királyt elkísértük utolsó útjára. Megsirattuk. Eltemettük. De a koporsójára hulló rögök dübörgése között is éreztük, hogy nem vesztettük őt el; könnyeink hullatása mellett is hálát adtunk a gondviselésnek, hogy őt örökre nekünk adta! Szellemének műveiben élő, isteni szikrája az idők végéig tanítani fog bennünket minden szépnek és jónak, mindenek fölött az édes magyar hazának lelkes szeretetére. És ha megtanítjuk az ifjúságot szeretni az ő eszményi alakjait: segítni fog nekünk tanítóknak a nemzetnevelés nagy munkájában. Segítni fog a nemzetnevelés nagy munkájában; mert a nemzet mindenkor a hozzá hasonló nagyok hatása alatt emelkedik erejének tudatára, belőlük merít vigasztalást, reményt, lelkesedést. Szeressük azért, dicsőítsük és áldjuk emlékezetét! | Amit a népoktatásügy nemzeti irányban való erőteljesebb fejlődése érdekében óhajtva vártunk, amit szakemberek és poli-tikusok meggyőző erővel sürgettek: a népoktatási törvény revíziója, ujjáalkotása ime ténnyé válik. Berzeviczy Albert, kultuszminiszterünk, ki már az 1896-iki egyetemes tanítógyűlés alkalmával nemzeti ügynek jelentette ki a népoktatásügyet,* f. évi május 16-án közrebocsátotta annak a törvényjavaslatnak előadói tervezetét, melyet az országgyűlésen még a jelen ülésszak tartama alatt beterjeszteni és törvénnyé emeltetni szándékozik. A …
Tovább a műhöz
Mikor a «Mária Dorothea-egyesület» győrvidéki körének megtisztelő bizalma felém fordult és engem kedves, biztató hangon munkára ösztönzött, különös, látszólag ellentmondó érzelmek hullámoztak a lelkemben. A legerősebb volt köztük a hála érzelme ; ezért vagyok itt, ezért nem küldtem lemondólevelet, amely pedig már ott kisértett a tollam hegyén. Eljöttem magam, hogy megköszönjem önöknek azt az örömet, amelyet nekem a meghívással szereztek, az előlegezett bizalmat, amelyet őszinte szívvel, erős vágygyal szeretnék kiérdemelni és azt a kedves, testvéri érzést, amely a győrvidéki kör mélyen tisztelt elnöke meg-hivó levelének minden egyes sorából felém áradt. Fogadják egyenként és összesen hálámat és köszönetemet. Az elhatározás tehát megtörtént, de a nehezebb része csak azután merült fel. Miről írjak"? Miről olvassak?
Nem olyan könnyű ám a tárgyválasztás kérdése. A gyakorlati élet a maga kézzel fogható, s%emmel látható érveivel azt bizonyítgatja, erősítgeti, hogy csak annak van igazi értéke, csak arról érdemes szplani, ami a hasznossági elvet szolgálja, a megélhetés, a boldogulás útját egyengeti, szóval aminek megvilágítása többek, esetleg mindnyájunk közös, nagy érdeke.
A témák között, melyeket a körülöttem nyüzsgő gyakorlati élet legmelegebben ajánlott, a saját ügyünk volt, a nők ügye, az úgynevezett nőkérdés; a nagy probléma, melyet …
Tovább a műhöz
Néhány évvel ezelőtt műcsarnokunkban egy szobormű volt, látható, mely olyan eltörölhetetlenül vésődött emlékezetembe, hogy még most is lelki szemem előtt áll, még most is azt a mély megindulást kelti bennem, mint akkor, mikor először megpillantottam. Kápolnaszerű mennyezet alatt, melynek párkányán tövises füzér fut végig, űl isteni fönségében Mária, Magyarország nagyasszonya; jobbra-balra tőle azok, kiket a magyar századok óta szentjeinek nevez : Szent István, aki nemzetünket európaivá tette s evvel megmentette az elpusztulástól; mögötte Szent Gellért, aki vértanúhalállal pecsételte meg isteni munkálkodását; a másik oldalon, vállal magasb a többinél, Szent László, a keresztény középkor legnagyobb magyar lovagja és Szent Imre, a két istennek áldozó és véreskezű Géza fejedelem unokája, akitől a szeretet vallásának buzgalma fosztotta meg az atyát, a királyt és a nemzetet. Közvetlenül a Mária trónusa előtt áll az Árpád-ház két nőszentje : Boldog Margit, a királyi szűz, az önfeláldozás példaképe és Szent Erzsébet, a szegényeknek jóságos pártfogója. Máriának és a szenteknek tekintete a trónus előtti lépcsőre irányul, hol egy királynői alak áll; mozdulata mutatja, hogy fölfelé való haladtában megállóit és visszafelé fordulva az előtte térdelő angyalnak adja át a töviskoronát, melyet fejéről levett volt. Mária üdvözlő kézmozdulattal fogadja, …
Tovább a műhöz