Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 3

Találatok


„Országunk bírája, míg a curián leend, mindeneket ítélhessen és a curián indult pert akárhol elvégezhesse. De mikor az ö jószágában lakik, akkor poroszlót ne bocsásson és a peres feleket meg ne idéztesse” - fogalmaz az 1222-ben Jeruzsálemi II. András királyunk (1205-1235) által kiadott, arany függőpecséttel megerősített híres kiváltságlevél, amit Aranybullaként ismer az utókor. Az idén 800 esztendős privilégiumlevél alkotmányos identitásunk talán legszebb történeti ékessége. A szűkszavú oklevél számos közjogi elemet magában foglal, köztük az igazságszolgáltatásra vonatkozókat is. Az eredetileg egységes szövegezésű bullát a késő utókor osztotta fel cikkelyekre, az ország bíráiról (nádor, országbíró, ispán stb.) és az igazságszolgáltatásról több helyen is rendelkezik. Az utolsó cikkelyben a nádorral kapcsolatban mondja, hogy az „az írást mindenkor szeme előtt tartván, se ö maga meg ne tévedjen valamikép a mondott dolgokban, se királyt vagy nemeseket, avagy másokat megtévedni ne engedjen” - mintegy alkotmánybíráskodási szerepet hagyva a palatínusra, nem véletlen, hogy ma az alkotmánybírák talárjuk felett a bulla aranypecsétjének mását viselik. A bulla a sajátos magyar alkotmányos felfogás és közjogias észjárás tükre, maga volt a korlátja a feudalizmus kialakulásának Magyarországon azzal, hogy nem engedte a közhatalmat magánhatalommá alakítani, bár …
Tovább a műhöz
(...) A magyar és más közép-európai népek kultúrtörténetének egyes diszciplínáiban jelentős szerepet tölt be az értelmiségi réteg nyugat-európai egyetemjárásának, a középkori peregrinatio academica jelenségének a kutatása, mivel a külföldről hozott felkészültség beépülésének vizsgálata a szakmai közvetítési csatornák kiépülésére, a hazai kultúra és az akkor még formálódó egyes szakterületekhez kapcsolódó hazai intézményrendszer alapvető sajátosságaira vet fényt. A középkori itáliai egyetemi műhelyek közül elsősorban Bolognának és Padovának a magyar és más közép-európai egyetemalapításokban betöltött általános művelődéstörténeti szerepét számos tanulmány vizsgálja. A magyar jogtörténet kutatásában a korabeli jogi képzés szerkezete és a Mohács előtti hazai jogfejlődés alapvető sajátosságai elsősorban Veress László és Bónis György tanulmányaiból ismerhetőek meg, akiknek a munkáit elsősorban a fellelhető adatok szisztematikus összegyűjtése és rendezése,illetve a monografikus igényű feldolgozási mód miatt szükséges a korszakra vonatkozó szakirodalomból kiemelni.2 Ezekből a kutatásokból egyrészt ismeretes, hogy a középkori Magyarország, a Magyar Királyság területén formálódó jogi kultúra alakulására és az akkori királyi-egyházi adminisztrációban dolgozók szakmai felkészültségére, illetve egyes külföldön meghonosodott …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara e kötet kiadásával fejet hajt Csizmadia Andor professzor előtt, aki 1958-tól a Kar köztiszteletben álló oktatója, majd 1964-68 között dékánja is volt. Születésének 95., halálának 20. évfordulója alkalmából a magyar és a közép-európai jogtörténetírás meghatározó egyénisége, a jogtörténet, a közjog, a szociális és az egyházjog nagyhírű művelője előtt a hazai jogtörténészek e pécsi konferencián tartott előadásaikkal és a „Jogtörténeti tanulmányok” VIII. kötetével kívánnak tisztelegni. A „Jogtörténeti tanulmányok” a magyar joghistorikusok átfogó jellegű, talán legjelentősebb publikációs fóruma több évtized óta. A sorozat az 1966-ban napvilágot látott első kötettől kezdve 2001-ben érkezett VII. kötetéhez. Az eddig publikált közel másfélszáz tanulmány bemutatja a jogtörténész szakma teljesítményeit adott időben a tudományág szinte minden korszakában és szakterületén. A publikációk rendszeresen hasznosultak a jogászképzés során is. A kötetek szerkesztésében a joghistória élvonala működött közre, meghatározó azonban 1966-1983 között Csizmadia Andor pécsi jogtörténész professzor volt. A szerkesztést 1986-ban Benedek Ferenc és Szita János látta el, ezt a feladatot a VII. kötettel (2001) Kajtár István és Szekeres Róbert vette át. A pécsi jogi kar jogtörténész kutatói a sorozat …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 3