Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 6
Összes találat megjelenítve : 6
Találatok
Az 1968-as „új gazdasági mechanizmus" meghirdetése szinte azonnal felvetette a hazai közgazdász-képzés reformjának szükségességét is. Mind kormányzati, mind vállalati körökben egyetértés mutatkozott abban a tekintetben, miszerint az addig „egypólusú”, Budapest-központú gazdasági felsőoktatás megújítása egy erős, mikrogazdasági orientációjú vidéki képzőhely felállításával képzelhető csak el. Noha a helyszín tekintetében eleinte akadtak viták, 1970-re eldöntött ténnyé vált, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Kihelyezett Tagozata Pécsett, az addigra egykarúvá vált Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara melletti épületben kap helyet. Míg a tárgyi infrastruktúra viszonylag gyorsan megteremtődött, annál nehezebb volt gondoskodni megfelelően felkészült oktatói garnitúráról. Az 1970/71-es induló tanévnek az MKKE Kihelyezett Tagozata alig egy tucat előadóval vágott neki, akik között éppúgy voltak mindaddig gyakorló vállalati szakemberek, mint az oktatás más helyszíneiről érkező, pedagógiai tapasztalattal rendelkező kollégák. A pionírok között volt két pályakezdő tanársegéd is, egyikőjük, Pintér József emlékére készült e tanulmánykötet. 1970 szeptembere óta a harmincnyolcadik tanév kezdődött az azóta önállóvá lett PTE Közgazdaságtudományi Karon. De az idei az első, melynek tanévnyitó Összoktatói Értekezletének …
Tovább a műhöz
Lemaradhatunk-e mindannak előnyeiről, amit az informatikai rendszerek a gazdaság számára ma kínálnak? A 21. század fordulójára az informatika legalább három területen gyökeresen megváltoztatta a társadalom és a gazdaság életét. Az első: a számítógépek használata ma már nélkülözhetetlen a gazdaság,
a műszaki élet, az igazgatás, az egészségügy, a kereskedelem és szinte minden más emberi tevékenységi területeken. A második: a kommunikáció, emberek és
rendszerek kapcsolata a távközlés révén szinte teljesen digitális, számítógépalapú műszaki rendszereken, számítógépes formákban zajlik. A harmadik:
mindennapi életünk része, a kikapcsolódás, a tájékozódás, a szórakozás (zene, film, egyéni kapcsolattartás, a híreket közvetítő média-fogyasztás, sőt: az olvasás!) rohamtempóban csúszik át elektronikus közegekre, tárolókra, kommunikációs csatornákra. Ráadásul ezek a területek egyre jobban átfedik egymást az
eszközöket, a módszereket tekintve, s rövidesen olyan integrált eszközökkel dogozhatunk, amelyek szinte bármilyen adatokkal - informálódással - elemzéssel kapcsolatos igényünket ki tudják elégíteni. A közgazdász a vállalatnál, az igazgatásban adatokkal, információkkal foglalkozik: összegyűjti őket, rendszerezi- átalakítja a zavaros adattömeget, s ezzel értéket ad mindennek. Az értékes információkat döntésekhez használja fel, a vállalat, az …
Tovább a műhöz
A Közgazdaságtudományi Karon mindig fontosnak tartottuk az innovációt, az adott korban érvényes kihívásoknak való megfelelést, a hallgatóorientált gondolkodást és működést. Az ezredforduló táján „még csak” beszéltünk róla, hogy a fiatal generáció „más”, de pontosan talán nem is tudtuk, hogy miben. Láttuk, persze, hogy az új technológia meghatározza majd a velük való foglalkozásokat, a kommunikációt, de a tantermi munka standardjai érdemben nem változtak. Nyilván voltak már korábban is a tipikustól eltérő megoldások: esettanulmányok, (kis)vállalati programok, stb., de az előadások frontálisak (egyoldalúak…) maradtak és többnyire a gyakorlatokra koncentráltak az atipikus megoldások. Közös volt ezekben, hogy a tartalomra és nem feltétlenül a módszertanra fókuszáltak, ezzel tették gyakorlatorientálttá a képzést, vagy az adott kurzust. Az elmúlt másfél évtizedben azonban ezen a területen is sok minden változott. Átalakult a képzési rendszer, megerősödött az alapképzés, korábban nem látott létszámú évfolyamok jelentek meg, s a külföldi hallgatókkal beáramlott egy másfajta oktatás-kultúra. Ezzel párhuzamosan a hallgatók információszerzési szokásai is jelentősen megváltoztak, hiszen többségében minden azonnal elérhetővé vált az interneten. A kérdés mára már az, hogyan használjuk ki ezeket a lehetőségeket, hogyan vonjuk be a technológiát a mindennapi …
Tovább a műhöz
(...) A nem közgazdász olvasó számára valószínűleg különösen hangzik, de a gazdasági folyamatok térbeli vizsgálata még ma sem része a fővonali közgazdaságtannak. Hiába kapott Paul Krugman Nobel díjat több, mint egy évtizeddel ezelőtt, a felsőoktatásban használt mikro- és makroökonómiai tankönyvek továbbra is az „egy pont”- elvű gazdasági képben tanítanak. A vállalatnak nincs szállítási költsége, költségei-profitja független attól, hogy hol helyezkedik el, városokról, agglomerációs előnyökről nem hall a diák, a világgazdaság pedig még mindig pont-szerűen elképzelt országok halmaza. A közgazdaságtan elméletei tehát továbbra is jórészt tér nélküliek. Aztán - furcsa módon - ehhez a képhez ragasztja majd hozzá a regionális közgazdaságtan a teret, legalábbis annak a kisebbségnek a számára, akik hallgatják ezt a tárgyat. Pedig számos olyan lényeges faktora van a gazdasági folyamatoknak, amely a térbeliséggel kapcsolatos. A szállítási költségek alakulása például jelentősen meghatározza a vállalatok profitfeltételeit. Hasonlóan, a vállalatok térbeli koncentrálódása több pozitív és negatív külső gazdasági hatás (externália) kiváltója. Pozitív agglomerációs externália például a térbeli közelségből adódó gyorsabb tudásáramlás, ami fokozhatja az innovációt, míg a gazdasági szereplők térbeli sűrűsödése által kiváltott közlekedési torlódás …
Tovább a műhöz
Studia oeconomica
- 1995
A közgazdászképzés pécsi megindulásának huszonöt éves jubileumához érkeztünk ebben az évben. A Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatóközössége úgy határozott, hogy az évfordulót tudományos rendezvénysorozattal és két jubileumi kötet megjelentetésével teszi emlékezetessé. Az első kötet a Kar történetét, a közgazdászképzés fejlődését és a jövőre vonatkozó elképzeléseinket mutatja be. A második kötet - amit most kézben tart a Kedves Olvasó - a Studia Oeconomica jubileumi különszáma. Ezt olyan mustrának szánjuk, amelyben a most huszonöt éves Kar oktatói adhatnak számot tudományos-kutatási eredményeikről. A tudományos kutatás, és a kutatási eredmények közzététele rendkívül fontos területe az egyetemi életnek. Ez az a tevékenység, amely megkülönbözteti az egyetemet a képzés alacsonyabb formáitól, ez az, ami az oktatás minőségét is fémjelzi, ez az, ami rangot ad. A közgazdasági (beleértve természetesen az üzleti diszciplínákat is) kutatásokat és a publikációs tevékenységet az elmúlt évtizedekben a relatív elzárkózottság, a belteijesség, a világ fő áramlataitól való részleges elszakadás jellemezte. A magyar kutatók a vezető nyugati publikációkhoz nem, vagy csak nehezen juthattak hozzá, külföldön (nyugaton) csak kivételes esetekben publikálhattak. A rendszerváltás e területen is gyökeres változásokat hozott: …
Tovább a műhöz
A gazdaságnak kevés olyan törvényszerűsége van, amelyről szinte valamennyi közgazdász-kutató egyformán vélekedik, de azzal, hogy a fejlődés nem egyenes vonalú, az előrehaladás során a konjunktúrát válságok követik csak kevesen vitatkoznak. Talán még abban is konszenzus van a tudósok között, hogy közel fél évszázad alatt már biztos megél egy közösség könnyebb és nehezebb helyzetet, válságot és jól-létet egyaránt. Ha pedig mindezt elfogadjuk, akkor nem lepődhetünk meg azon sem, hogy a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának 1970-es alapítása óta eltelt 45 év alatt megtapasztaltuk már a bőség időszakát és az „összehúzott nadrágszíjat” egyaránt. Roppant elgondolkodtató, hogy éppen amikor a világ- és nemzetgazdaság az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb recessziójával küzd, akkor kerül a gazdaságtudományi felsőoktatás is nehezen megoldható finanszírozási krízishelyzetbe. Hiszünk abban, hogy a PécsiKözgáz kezelni tudja a remélhetőleg csak átmeneti válságot, és a szerényebben csordogáló oktatási bevételeket képes lesz pótolni kutatási kapacitásainak minél hatékonyabb, bevételt generáló hasznosításával.
A TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005, „Jól-lét az információs társadalomban” című pályázat a Pécsi Tudományegyetem több karát érinti, összességében 15 kutatócsoport létrejöttét segítette. A projekt mindeközben kitűnő …
Tovább a műhöz