Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
Az öt kötetre tervezett Magyarország tájföldrajza sorozat megjelentetését többoldalú tudományos és társadalmi igény teszi szükségessé és időszerűvé. 1. A Magyar Tudományos Akadémia távlati kutatási terve keretében a természetföldrajz az elmúlt évtizedekben azt a feladatot kapta, hogy részletes és összehasonlító kutatásokkal táji keretekben tárja fel természeti környezetünk adottságait, és hazánk tájait összefoglaló természetföldrajzi, ill. tájföldrajzi munkákban dolgozza fel. Egyrészt szükséges ez a szocialista társadalom építése során a természeti tájak, térségek mind több oldalú kihasználásán, sőt a mostoha természeti adottságok megváltoztatásán munkálkodó tervezőknek, hogy a termelés észszerűsítése és fokozása érdekében kellőképpen figyelembe vehessék az ország természeti viszonyainak tudományos értékelését. Másrészt kulturális szempontból hazánk tájainak komplex feltárása tudományos alapanyagul szolgál a környezetismeret tanításához, az egyetemi, felsőfokú földrajzoktatáshoz, ill. a további részletes tudományos kutatáshoz is. 2. Magyarország tájföldrajza sorozatunk az első rendszeres és komplex feldolgozás az ország táji adottságairól. Prinz-Teleki-Cholnoky hasonló című monográfia kötete ugyanis még az ún. történeti országot bontotta fel tájakra, és adott nagyvonalú „festett" tájrajzi képet az egész Kárpát-medencéről. Bulla …
Tovább a műhöz
Két esztendővel ezelőtt jelent meg az öt kötetre tervezett Magyarország tájföldrajza sorozat 1. kötete, A dunai Alföld, most pedig a 2. kötetet, A tiszai Alföldet tehetjük az olvasó asztalára. Ezzel válik teljessé az a kép, amelyet hazánk legnagyobb tájáról, az Alföldről a magyar természetföldrajz és a közreműködő rokontudományok neves képviselői a legújabb kutatáseredmények rendszerezett összefoglalásaként adhatnak a szakemberek, a tervezők, a pedagógusok és a földrajz iránt érdeklődők szélesebb köre számára. A sorozat tudományos és társadalmi igényekhez igazított koncepciójáról, céljáról és kimunkálásának módjáról az 1. kötet előszavában már szóltunk. Az ott mondottak teljes egészében vonatkoznak jelen kötetünkre is; ismétlésük felesleges. A dunai Alföld I. fejezetében az egész Alföldről megrajzolt általános kép és a II. fejezetében közzétett nagytáj szintű természetföldrajzi tájértékelés az az alap, amelyre egyrészt már az 1. kötet III. fejezetében bemutatott öt dunai középtáj épült, másrészt a jelen kötetben felsorakozó nyolc tiszai középtáj természeti tényezőinek jellemzése támaszkodik. A tiszai Alföld olvasójának figyelmét azonban nemcsak emiatt hívjuk fel az 1. kötetre, hanem azért is, mert a koncepcionális-tartalmi-szerkezeti együvétartozáson és szoros kapcsolaton kívül formailag is ráépítettük a szerkesztés során a 2. …
Tovább a műhöz
A természet és a társadalom közötti kapcsolatok és kölcsönhatások törvényszerűségei iránt még sohasem nyilvánult meg oly nagy társadalmi érdeklődés, mint az utóbbi évek során. Környezetünk természeti adottságainak, erőforrásainak védelme, tervszerű, előnyös felhasználása a gazdasági-társadalmi élet minden ágában szinte mindennapos feladattá vált. Amikor a hatvanas évek elején munkaközösségünkkel elhatároztuk, hogy Magyarország természetföldrajzi adottságait, erőforrásait és földrajzi arculatát tájföldrajzi sorozatban feldolgozzuk, már sok vonatkozásban előre láttuk, hogy tájkutató és -feldolgozó munkánkkal nemcsak az általános közművelődési igényt kell kielégítenünk, hanem az országos szintű területi tervezés, környezethasznosítás és -védelem feladatainak tudományos megalapozását is kell szolgálnunk. Ennek érdekében kezdeményeztük a tájföldrajzi feldolgozás új irányzatát, a természet-földrajzi tájértékelést, amelynek célja a gazdálkodást területenként különböző mértékben befolyásoló kedvező vagy kedvezőtlen táji adottságok, tájalkotó tényezők beható feltárása és értékelése.
Immáron nyolc esztendeje annak, hogy a tájföldrajza sorozat 1. kötete, A dunai Alföld, s hat esztendeje, hogy 2. kötete, A tiszai Alföld. Ez idő alatt a tájértékelésben végbement jelentős szemléleti fejlődés, a szükségletnek megfelelően kibővített …
Tovább a műhöz
Magyarország tájföldrajza ötödik kötete a Dunántúli-középhegység természeti adottságai és erőforrásai jellemzését és értékelését tartalmazza. E régiónak, ill. a Közép-Dunántúlnak; regionális tájföldrajzát, továbbá gazdaság- és társadalomföldrajzát a sorozat következő köteteiben 'tárgyaljuk. A külön kötetekben való megjelentetésre több körülmény kényszerítette a szerkesztőket ; - Közismert, hogy a meglehetősen nagyszámú és több intézményben dolgozó szerzői munkaközösség kutató és feldolgozó munkája rendszerint hosszú é-vekre elnyúlik. Ennek egyik hátrányos következménye az, hogy a termelési, gazdaságföldrajzi adatok részben túlhaladottakká válnak és a kéziratok elkészítése után a következtetések kiegészítésre és átdolgozásra szorulnak. - A Dunántúli-középhegység tájmonográfiához elkészült kézirat jóval læg-haladta az előző kötetnek, a Dunántúli-dombságnak a terjedelmét. Ez várható is volt, mivel a 4. kötetben a nagytájon belüli közép- és kistájak regionális földrajzi tárgyalását mellőztük. Ezt tehettük azért, mert a Dunántúli-dombság középtájadról - Belső- és Külső-Somogy, ToInai-dombság, Mecsek és Baranyai-dombság - részletes feldolgozások, nagyrészt természet-földrajzi tematikájú kismonográfiák már az olvasók rendelkezésére állták. Ezzel szemben a Dunántúli-középhegység körzetéről ilyen előzmények …
Tovább a műhöz