Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 6

Találatok


Az 1989. évi rendszerváltás komoly kihívást jelentett a jogi oktatás számára. A szovjet típusú berendezkedés előbb deklaratív, majd tényleges felszámolása együtt járt az új szerkezetű társadalom gazdasági életének jelentős átalakulásával, mely a jogalkotást egy évtizedek óta ismeretlen területre vezette. Az Országgyűlés és a minisztériumok törvény- és jogszabálydömpinggel igyekeztek útját állni a hirtelen szabályozatlanul maradt területeken felmerülő problémáknak, illetve kielégíteni a társadalmi viszonyok legkülönbözőbb területein felvetődő szabályozási szükségleteket. A jogi oktatástól pedig szinte azon nyomban elvárták, hogy a legfrissebb joganyagot oktassa, s a joghallgatókat a zűrzavaros helyzetben helyt állni tudó jogászokká képezze. A magyar múltból származó és az akkori jelen szükségleteiből született joganyag azonnali elméleti megalapozása és gyakorlati oktatása szinte teljesíthetetlen feladat elé állították a jogi karok oktatóit. A megnyíló nyugat viharos gyorsasággal terjedő információgazdagsága, az ismeretlen, de mindinkább alapkövetelménnyé formálódó jogok és jogágak iránti érdeklődés egyre nőtt az országban, a politikai szféra és a jogász szakma pedig a korábbi struktúra miatt hiányzó elméleti szakemberek szinte azonnali kibocsátását követelte. Sorra fogalmazódtak meg a környezetvédelmi jog, informatikai jog, a médiajog, a …
Tovább a műhöz
A Pécsi Egyházmegye 2009. augusztus 23-án ünnepelte alapításának millenniumát. Az ezer esztendő alatt a püspökség mindig kiemelkedő szerepet vállalt az oktatás különböző szintjeinek fejlesztésében. Koppenbachi Vilmos püspök kezdeményezésére, valamint I. Nagy Lajos király beleegyezésével Pécsett kezdte meg működését 1367. szeptember i-jén Magyarország első egyeteme. Bár működése megszakadt és a török hódoltság idején esély sem volt az újraalapításra, a hagyomány és a gyökerek mélyen megmaradtak. A pécsi egyházmegye soha sem adta fel terveit, hogy betetőzze a felsőoktatást városában. A18. század derekától kezdődően a város és Klimo György püspök újra éleszthette egyetemalapítási szándékát, ám a kezdeményezések eredmény nélkül maradtak. 1785-ben Pécs városa ugyan befogadta falai közé az 1774-ben alapított győri királyi akadémiát, amit azután hosszas huzavona után végül, 1802-ben, tanulói kihágásokkal, és a tanárok igaz hitének hiányával megindokolva visszahelyeztek eredeti helyére. Báró Szepesy Ignác püspök 1828-ban a pécsi egyházmegye élére kerülve ismét felkarolta a felsőoktatás ügyét. A tudományok szeretetétől vezérelve, jövedelmét felajánlva, az universitas alapjainak ismételt megteremtését óhajtotta. Engedélyt csak egy kétkarú, nyilvános bölcsészeti és jogi főiskola felállítására kapott, amely végül 1833. október i-jén …
Tovább a műhöz
„Országunk bírája, míg a curián leend, mindeneket ítélhessen és a curián indult pert akárhol elvégezhesse. De mikor az ö jószágában lakik, akkor poroszlót ne bocsásson és a peres feleket meg ne idéztesse” - fogalmaz az 1222-ben Jeruzsálemi II. András királyunk (1205-1235) által kiadott, arany függőpecséttel megerősített híres kiváltságlevél, amit Aranybullaként ismer az utókor. Az idén 800 esztendős privilégiumlevél alkotmányos identitásunk talán legszebb történeti ékessége. A szűkszavú oklevél számos közjogi elemet magában foglal, köztük az igazságszolgáltatásra vonatkozókat is. Az eredetileg egységes szövegezésű bullát a késő utókor osztotta fel cikkelyekre, az ország bíráiról (nádor, országbíró, ispán stb.) és az igazságszolgáltatásról több helyen is rendelkezik. Az utolsó cikkelyben a nádorral kapcsolatban mondja, hogy az „az írást mindenkor szeme előtt tartván, se ö maga meg ne tévedjen valamikép a mondott dolgokban, se királyt vagy nemeseket, avagy másokat megtévedni ne engedjen” - mintegy alkotmánybíráskodási szerepet hagyva a palatínusra, nem véletlen, hogy ma az alkotmánybírák talárjuk felett a bulla aranypecsétjének mását viselik. A bulla a sajátos magyar alkotmányos felfogás és közjogias észjárás tükre, maga volt a korlátja a feudalizmus kialakulásának Magyarországon azzal, hogy nem engedte a közhatalmat magánhatalommá alakítani, bár …
Tovább a műhöz
(...) A magyar és más közép-európai népek kultúrtörténetének egyes diszciplínáiban jelentős szerepet tölt be az értelmiségi réteg nyugat-európai egyetemjárásának, a középkori peregrinatio academica jelenségének a kutatása, mivel a külföldről hozott felkészültség beépülésének vizsgálata a szakmai közvetítési csatornák kiépülésére, a hazai kultúra és az akkor még formálódó egyes szakterületekhez kapcsolódó hazai intézményrendszer alapvető sajátosságaira vet fényt. A középkori itáliai egyetemi műhelyek közül elsősorban Bolognának és Padovának a magyar és más közép-európai egyetemalapításokban betöltött általános művelődéstörténeti szerepét számos tanulmány vizsgálja. A magyar jogtörténet kutatásában a korabeli jogi képzés szerkezete és a Mohács előtti hazai jogfejlődés alapvető sajátosságai elsősorban Veress László és Bónis György tanulmányaiból ismerhetőek meg, akiknek a munkáit elsősorban a fellelhető adatok szisztematikus összegyűjtése és rendezése,illetve a monografikus igényű feldolgozási mód miatt szükséges a korszakra vonatkozó szakirodalomból kiemelni.2 Ezekből a kutatásokból egyrészt ismeretes, hogy a középkori Magyarország, a Magyar Királyság területén formálódó jogi kultúra alakulására és az akkori királyi-egyházi adminisztrációban dolgozók szakmai felkészültségére, illetve egyes külföldön meghonosodott …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara e kötet kiadásával fejet hajt Csizmadia Andor professzor előtt, aki 1958-tól a Kar köztiszteletben álló oktatója, majd 1964-68 között dékánja is volt. Születésének 95., halálának 20. évfordulója alkalmából a magyar és a közép-európai jogtörténetírás meghatározó egyénisége, a jogtörténet, a közjog, a szociális és az egyházjog nagyhírű művelője előtt a hazai jogtörténészek e pécsi konferencián tartott előadásaikkal és a „Jogtörténeti tanulmányok” VIII. kötetével kívánnak tisztelegni. A „Jogtörténeti tanulmányok” a magyar joghistorikusok átfogó jellegű, talán legjelentősebb publikációs fóruma több évtized óta. A sorozat az 1966-ban napvilágot látott első kötettől kezdve 2001-ben érkezett VII. kötetéhez. Az eddig publikált közel másfélszáz tanulmány bemutatja a jogtörténész szakma teljesítményeit adott időben a tudományág szinte minden korszakában és szakterületén. A publikációk rendszeresen hasznosultak a jogászképzés során is. A kötetek szerkesztésében a joghistória élvonala működött közre, meghatározó azonban 1966-1983 között Csizmadia Andor pécsi jogtörténész professzor volt. A szerkesztést 1986-ban Benedek Ferenc és Szita János látta el, ezt a feladatot a VII. kötettel (2001) Kajtár István és Szekeres Róbert vette át. A pécsi jogi kar jogtörténész kutatói a sorozat …
Tovább a műhöz
A Jogtörténeti Tanulmányok első kötete 1966-ban jelent meg. Az 1986-ban közre adott VI. darabbal úgy tűnt, hogy megszakad a magyar jogtörténész szakma addigra már elismeréssel övezett periodikája. A rendszerváltozás 10. évében azonban a Pécsi Tudományegyetem Jogtörténeti Tanszéke a honi jogtörténész találkozó megszervezésével együtt 2000-ben életre keltette a sorozatot, és folytatásként 2001-ben útjára bocsátotta a Jogtörténeti Tanulmányok VII. kötetét. A megújulás óta 10 év telt el, amely alatt a Magyar Köztársaság az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, és ennek is köszönhetően a magyar egyetemek, karok egyre több és egyre szorosabb kapcsolatot építettek ki a társországok egyetemeivel, illetve karaival. 2010-ben Pécs városa viseli az Európa Kulturális Fővárosa megtisztelő címet. Mindezek arra indították a Kart és a Jogtörténeti Tanszéket, hogy a Jogtörténeti Tanulmányok X. kötetével még szélesebbre tárja a kaput Európa többi országának jogtörténettel foglalkozó kutatója, egyetemi oktatója, hallgatója, egyáltalán minden érdeklődő előtt. A szerkesztők ezért most idegen nyelvű kötettel jelentkeznek, hogy a nyelvi nehézségek lehetőség szerinti kiküszöbölésével adjanak hírt a pécsi karon működő jogtörténeti műhelyről. Az új kötet szerzői meghívott hazai és külföldi jogtörténészek, valamint a pécsi tanszék munkatársai. Az első magyar, az …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 6