Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Immáron több, mint 10 év telt el azóta, hogy az ENSZ Közgyűlése 2011-ben elfogadta a nemzetközi szervezetek felelősségéről szóló végleges kodifikációs tervezetet (ARIO), amelyet a Nemzetközi Jogi Bizottság készített elő. A kodifikációs munka egy évtizedig tartott, azonban hasonló eredménnyel zárult, mint „nagytestvére”, az államok felelősségéről szóló 2001-es végleges tervezet (ARSIWA): az ENSZ Közgyűlése az államok figyelmébe ajánlotta a dokumentumot, nem született azonban nemzetközi szerződés a nemzetközi felelősség tárgykörében. Egy lényeges dologban azonban különbözik az ARIO és az ARSIWA, nevezetesen abban, hogy míg az államok gyakorlatilag elfogadták azt, hogy az ARSIWA rendelkezései többé-kevésbé tükrözik a nemzetközi szokásjogot és így tradicionális értelemben vett kodifikációs produktumnak tekinthetők, addig az ARIO esetében ez már korántsem ennyire egyértelmű. Az államok, sőt a nemzetközi szervezetek és a jogtudósok jelentős része is egyaránt tekint kodifikációs és jogfejlesztő munkaként az ARIO szabályaira. E kötet arra vállalkozott, hogy az FK-134930. sz. OTKA kutatási projekt keretében összefoglalja azokat a kutatási eredményeket, amelyek a nemzetközi szervezetek felelősségének elméleti és gyakorlati kérdéseinek vizsgálata során felmerültek és a tudományos, valamint a gyakorlati szakemberek számára egyaránt relevanciával bírhatnak. A …
Tovább a műhöz
Az Európai Unió joga
- 2015
Az európai integráció gyökerei hosszú évszázadokra nyúlnak vissza, az európai országok és népek közötti egység megteremtésének lehetősége azonban egészen a második világháború befejezéséig váratott magára. A soha nem látott pusztítás hatására nyilvánvalóvá vált, hogy Európa sorsát a jövőben az országok békés együttműködésére kell alapozni. Az Európai Unió megteremtésének első lépését a híres Schuman-beszéd jelentette. 1950. május 9-én hangzott el ugyanis Robert Schuman francia külügyminiszternek az európai integráció javaslatát tartalmazó beszéde (ezért minden évben május 9-e az ún. Európa nap). A javaslat alapgondolata a szén- és acéltermelés közös irányítása egy olyan szervezet keretében, amely nyitott, tehát a későbbiekben más országok is csatlakozhatnak hozzá. Az ötlet nagyszerűsége abban rejlett, hogy a legfőbb szerve, a Főhatóság révén elejét vette a többi tagállam tudta nélkül történő
fegyverkezésnek, illetve véget vetett ezzel a több évszázados francia és német háborúskodásnak. A szervezet sikeréhez hozzájárult a kedvező gazdasági helyzet, és a sajátos történelmi pillanat, a hidegháború is. Ennek köszönhetően a világháború által katasztrofális helyzetbe jutott országok gazdasága látványos növekedésnek indult, ami lehetővé tette az integrációs folyamat kiterjesztését újabb és újabb gazdasági-társadalmi területekre. …
Tovább a műhöz
„Az uniós jog és a magyar jogrendszer viszonya” c. kötet első hangzásra is ambiciózus. Ilyen kiadványnak, ha a mondanivalója hű akar maradni a címéhez, számos jogterületet kell érintenie. Az érdeklődő olvasó tehát kíváncsian, várakozón tekint a kötetben foglalt témák elé - és nem csalódhat. A tanulmányok a jogtudomány olyan széles spektrumán ívelnek át, amely még ilyen ambiciózus cím mellett is lenyűgöző. Helyet kap a kötetben a polgári jog számos aspektusa a szerzői jogtól a devizahitelekig, a munkajog, a társasági jog, a fogyasztóvédelmi jog, a büntető anyagi és eljárásjog, a
közigazgatási jog, a versenyjog, a sportjog, a környezetjog és az adójog, de szó esik alkotmányos identitásról, művészeti szabadságról, intézményi együttműködésről, az egyenlő bánásmódról és a jogi kultúráról is. Valójában azonban ez a sokszínűség a téma sajátja. Az Európai Unió ma már tagállamai jogrendszereinek olyan mértékű változását idézte elő, amely alapján bátran kijelenthetjük, hogy az uniós és a nemzeti jogrend viszonya valóban csak ilyen szerteágazóan, számtalan jogterület bevonásával mutatható be. Ez a fejlődés azért tanulságos, mert - legalábbis az én generációm
számára - valójában a szemünk előtt zajlott. Az 1960-as évektől az Európai Unió Bírósága - az akkori Európai Bíróság illetve Európai Közösségek Bírósága - ítélkezési …
Tovább a műhöz
Az érdeklődő olvasó az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európa Központja által 2019. június 7. napján megtartott, „Az uniós egyenlő bánásmód joganyag implementációja Magyarországon – jogalkotás és jogalkalmazás” címet viselő szakmai konzultáció-sorozat záró konferenciáján elhangzott előadások írott változatát tartja a kezében. A konferencia szándéka szerint az azonos című. K 115646 sz. OTKA-kutatás eredményeinek megvitatása volt annak reményében, hogy az ott elhangzottak valamint a jelen kötetben felvetett kérdések és válaszok az elméleti szakembereket, a jogalkotókat és a jogalkalmazókat a kutatási eredmények további hasznosítására fogják ösztönözni. A konferencia alapjául szolgáló kutatás azzal a céllal indult 2015 szeptemberében, hogy átfogóan elemezze az Európai Unió egyenlő bánásmód jogának beépülését a magyar jogrendszerbe. A kutatás során a nemzeti és szupranacionális jogrendszerek között érvényesülő szinergiát és az uniós tagságból eredő kötelezettségeket vizsgáltuk az egyenlő bánásmóddal kapcsolatban, számba véve az eredményeket és az esetleges hiányosságokat úgy a jogalkotásban, mint a bírói és a hatósági jogalkalmazásban. A kutatás kiinduló hipotézise volt, hogy az Európai Unió egyenlő bánásmód
koncepciója alapvetően és elsősorban a belső piachoz és gazdasági …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara - Nemzetközi- és Európajogi valamint Jogtörténeti Tanszékeinek kezdeményezésére - 2018. október 19-én emlékkonferenciát szervezett Herczegh Géza Gábor nemzetközi jogász, egykori pécsi professzor születése 90. évfordulójának tiszteletére. A konferencia a Herczegh Géza Nemzetközi Jogi Emlékérem Alapítvánnyal együttműködésben valósult meg Pécsett. A rendezvény célja a nemzetközi hírű jogászprofesszor életműve előtti tisztelgés volt: máig nagy jelentőségű munkásságának különböző vetületeiről hágai bírótársak, magyar pályatársak, kollégák, tanítványok és a pécsi Óriás Nándor Szakkollégium joghallgatói tartottak előadásokat. Jelen kötet első részében a Herczegh Gézáról mint kollégáról, mesterről és nemzetközi jogászról elhangzott személyes hangvételű, részben kifejezett szakmai méltatásokat tartalmazó írásműveket közöljük magyar nyelven. A hágai bírótársak méltatásai magyarul és angol illetve francia nyelvű eredeti változatban is olvashatóak. A kötet további részében az ünnepelt tudományos érdeklődésének két kiemelt területéhez igazodó tanulmányok kaptak helyet: a humanitárius nemzetközi jog és a kisebbségek nemzetközi jogi védelmének egyes aktuális, jogalkotási és jogalkalmazási dilemmáit felvázoló írások olvashatók a magyar nemzetközi jogász közösség tagjainak tollából. …
Tovább a műhöz
Migration, asylum and the Area of Freedom, Security and Justice continue to be some of the most discussed and topical policy areas of the European Union. The Erasmus+ Strategic Partnership entitled Innovative Solutions for Practicality and Impact in Refugee and Migration Oriented Education (INSPIRED) has aimed inter alia at improving the quality and relevance of legal education in the field of refugee and migration oriented edu-cation at the partner universities. It has undertaken to introduce innovative learning methods in legal education such as virtual mobility and the strategic use of information and communication technology, as well as to strengthen the quality of specialized education through international mobility and cross-border cooperation. The research papers contained in this volume have been prepared partly by the lecturers and researchers taking part in the INSPIRED project, and partly by invited external researchers. They cover various legal and political aspects of migration and asylum related issues ranging from the anticipated effectsof Brexit through the principle of non-refoulement in the practice of FRONTEX to the international responsibility of private military and security companies in-volved in border control operations. The authors and editors of this book hope that the researchpapers contained herein can serve as valuable contributions to the academic debate on some of the most significant contemporarychallenges that the European Union has to face.
Tovább a műhöz
Ius est ars
- 2015
Ünnepi kötetünk Visegrády Antal professzor úr előtt tiszteleg 65. születésnapja alkalmából. Szerkesztők olyan művel kívántak ennek a nemes feladatnak eleget tenni, amely azon külföldi és hazai szerzők tanulmányaiból áll, akik jól ismerik az
Ünnepelt emberi illetve tudományos habitusát, és örömmel vállalták e jeles alkalom megörökítését. Jubiláns a nemzetközi és hazai tudományos élet elismert alakja, elméleti munkássága rendkívül széleskörű, nemcsak a jog- és állambölcselet körét érinti, hanem kiterjed a jogösszehasonlítás, valamint a jogi kultúrák, a világ nagy jogrendszereinek, a bírói jogalkotás, a modern és posztmodem jogbölcseleti irányzatok, a jog hatékonysága, a kelet-közép-európai rendszerváltások, a lakosság
jogtudata, a bírói etika, az európai jogi gondolkodás és jogfejlődés irányai, valamint az európai integráció és a globalizáció tárgyköreire is. A jog- és államtudomány egyetemességének eszméjét tükrözik művei. Visegrády Antal 1975-től kezdve dolgozik a Pécsi Tudományegyetem (korábban Janus Pannonius Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karán, ahol
végigjárta a ranglétrát, majd az 1995. évtől egyetemi tanárnak nevezték ki. Az Állam- és jogbölcselet tantárgy, valamint a Muzulmán jogból, A magyar jog- és állambölcselet történetéről, Az EU jog- és állambölcseleti problémáiról, illetve A
világ nagy jogrendszerei …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 5.
- 2006
1. A Pécsi ítélőtábla Knyfill.20.046/2003/2. és Knyfill.20.030/2004/2. számú végzésével az elsőfokú bíróságnak a kérelmező társadalmi szervezet (egyesület) nyilvántartásba vételéről rendelkező végzését hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt bíróságot új határozat hozatalára utasította, az alábbiak szerint. Az elsőként említett ügyben az elsőfokú bíróság a kérelmező társadalmi szervezetet nyilvántartásba vette. A megyei bíróság végzése ellen a megyei főügyészség fellebbezett, annak hatályon kívül helyezését és a megyei bíróságnak új határozat hozatalára történő utasítását indítványozta. Arra hivatkozott, hogy a kérelmező alapszabálya nem felel meg az Etv. 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 9. §-ában, 3. §-ának (1) bekezdésében és 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak. A fellebbezést az ítélőtábla túlnyomórészt alaposnak találta. Az Etv. 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt követelményekre utalva, a Legfőbb Ügyészség által fenntartott ügyészi fellebbezés szerint a demokratikus működést veszélyezteti az alapszabálynak az a rendelkezése, amely szerint a közgyűlés határozatképes, ha a tagok képviselőinek több mint a fele jelen van. Ez a rendelkezés értelmezhető úgy is, hogy a tagok a közgyűlésen képviselőik útján vehetnek részt. A Ptk. 219. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozással az …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 6.
- 2007
A mindennapi életben gyakran halljuk és használjuk a következő kifejezést: „a fogyasztó megtévesztése”. De mit is jelent? Mit tehetünk akkor, ha úgy érezzük, hogy becsaptak, megkárosítottak? Tiszában vagyunk azzal, mely szervezetekhez fordulhatunk, milyen védelmi eszközök, jogintézmények állnak rendelkezésünkre? Az illetékes szervek minden esetben eljárnak? A fogyasztói jogok védelme több jogág, s szervezet feladata. Ezek között elsősorban a fogyasztóvédelemről szóló törvényt1 kell megemlíteni, mely pontosan meghatározza a fogyasztó jogait, illetve a reklámtörvényt, mely a
fogyasztói döntés kialakulásának tisztességtelen befolyásolását kívánja kizárni. A jogi szabályozás sorából kiemelendő továbbá a versenytörvény, illetve a büntetőtörvénykönyv is. A versenyjog és a büntetőjog a fogyasztói jogok védelme tekintetében sajátos helyzetben van. A jogi szabályozás eredményeképpen e két jogterületen párhuzamos szabályozás alakult ki. Egymáshoz való viszonyukat úgy jellemezhetnénk, mint két békés ország egymás mellett élését, melyek tiszteletben tartják egymás területét, nem lépnek a másik territóriumára. A gyakorlatban mindez úgy realizálódik, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban GVH) által a versenytörvény alapján indított eljárások során feltárt esetekben az ügyészek, kik a törvényesség őrei, és a jogszabályok betartatói, nem tesznek …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 7.
- 2008
A jogosulti késedelem paradoxonénak nevezett tétel szerint a jogosulti/hitelezői késedelem {móra creditoris) fogalma, elnevezése önellentmondás. A tézis alátámasztására szolgáló érv az, hogy a jogosult a neki járó szolgáltatásnak nem kötelezettje, hanem értelemszerűen jogosultja. Éppen ezért e szolgáltatás átvételével (mint tehát joga gyakorlásával) amennyiben késlekedik, vagy egyéb módon rajta múlik, hogy az adós nem tud teljesíteni, azt annak ellenére nem lehet kötelmi kötelezettségszegésnek tekinteni, hogy bekövetkezése esetén, mint a kötelemszegések általában, s így a kötelezetti késedelem is, polgári jogi szankció(ka)t von maga után. E jogintézmény jogelméleti szempontból1 is érdekes, hiszen átfedésbe hoz két ellentétes előjelű, egymást egyidejűleg - látszólagosan - kizáró omissiv magatartást (nemcselekvést): ti. a kötelezettség nemteljesítését, illetőleg a jog nemgyakorlását. Miként lehetséges tehát az, hogy a szolgáltatás átvétele jog és kötelezettség egyszerre, illetve - ha e tétel nem áll - a teljesítés elfogadása jogosultság vagy kötelezettség-e? E jelenség megértéséhez szolgálhat néhány adalékkal a dolgozat tárgyául az adásvétel köréből választott fragmentum (Pomp. D. 19.1.9), amely szerint: „ Si is, qui lapides ex fundo emerit, tollere eos nolit, ex vendito agi cum
E munka a Benedek Ferenc professzor úr 80. születésnapja alkalmából …
Tovább a műhöz
This volume of Studia Iuridica is the 144th issue of a scientific series running since 1958. Both this periodic paper and the Faculty of Law of University of Pécs have a long history. Our Faculty celebrated the 85th anniversary of the first semester opened in Pécs in 2008. Our institution - in original name the Elisabeth Royal Flungarian University - has been established in 1914 in Pozsony (Bratislava; now the capital of Slovak Republic). Soon after the foundation the University was forced to move from its seat to Pécs in 1923 in the dramatic times following the peace treaties ending the First World War.
Episcopal College of Law, an institution of legal education established by bishop Ignácz Szepesy was working in the sheltering city of Pécs the since 1833. The Faculty of Law of the University and the College amalgamated in 1923. Arduous years came despite the self-sacrificing efforts of the city and the University, but the research activity of the professors was unbroken and the first publication depicting the situation and research of the University, written by Dr. vitéz Pál Szabó, an erstwhile librarian, shows impressive results. The volume faithfully describes the Faculties, Institutes, Departments and the professors who headed them. Their work is a fine example and source of endurance for all of us who, in the 21st century, are striving to further the good reputation of the Faculty of Law of Pécs and measure up the challenges in legal sciences and education. …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Nemzetközi- és Európajogi Tanszéke 2019. október 4-én konferenciát szervezett Bruhács János professor emeritus 80. születésnapja alkalmából Pécsett. A konferencián számos pályatárs, kolléga és volt tanítvány vett részt előadóként, előadásaik tematikájukban igazodtak a nemzetközi jog azon területeihez, amelyekkel professzor úr is szívesen foglalkozik kiterjedt tudományos kutatásaiban – egyebek mellett a nemzetközi jogrenddel, a nemzetközi környezetjoggal, a humanitárius nemzetközi joggal és a nemzetközi kisebbségi jog egyes kérdéseivel. Jelen kötetben az ünnepi konferencián elhangzott, professzor úr munkássága előtt tisztelgő előadások alapján készült tanulmányokat adjuk közre, ezúton is boldog születésnapot kívánva az ünnepeltnek, és kifejezve abbéli örömünket, hogy professzor úr továbbra is aktívan részt vesz a tanszék munkájában.
Tovább a műhöz