Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
PhD tanulmányok 6.
- 2007
A mindennapi életben gyakran halljuk és használjuk a következő kifejezést: „a fogyasztó megtévesztése”. De mit is jelent? Mit tehetünk akkor, ha úgy érezzük, hogy becsaptak, megkárosítottak? Tiszában vagyunk azzal, mely szervezetekhez fordulhatunk, milyen védelmi eszközök, jogintézmények állnak rendelkezésünkre? Az illetékes szervek minden esetben eljárnak? A fogyasztói jogok védelme több jogág, s szervezet feladata. Ezek között elsősorban a fogyasztóvédelemről szóló törvényt1 kell megemlíteni, mely pontosan meghatározza a fogyasztó jogait, illetve a reklámtörvényt, mely a
fogyasztói döntés kialakulásának tisztességtelen befolyásolását kívánja kizárni. A jogi szabályozás sorából kiemelendő továbbá a versenytörvény, illetve a büntetőtörvénykönyv is. A versenyjog és a büntetőjog a fogyasztói jogok védelme tekintetében sajátos helyzetben van. A jogi szabályozás eredményeképpen e két jogterületen párhuzamos szabályozás alakult ki. Egymáshoz való viszonyukat úgy jellemezhetnénk, mint két békés ország egymás mellett élését, melyek tiszteletben tartják egymás területét, nem lépnek a másik territóriumára. A gyakorlatban mindez úgy realizálódik, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban GVH) által a versenytörvény alapján indított eljárások során feltárt esetekben az ügyészek, kik a törvényesség őrei, és a jogszabályok betartatói, nem tesznek …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 8.
- 2009
A fogyasztóvédelem kiépítése iránti igény a modem piacgazdaság kiépülésének eredményeként jelent meg a jogi gondolkodásban. A piaci viszonyok közepette ugyanis - a fogyasztók hátrányára - képes megbomlani a gazdasági élet szereplőinek egyensúlya. A fogyasztó - többek között a piaci módszerek ismeretének hiányából fakadóan - kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet a kereskedőkkel, szolgáltatókkal, vállalkozásokkal szemben. Ez a felismerés alapozta meg a fogyasztóvédelemnek - mint a magánjogi jogviszonyokba való állami beavatkozásnak - a megjelenését. A fogyasztóvédelem feladatának meghatározása tekintetében alapvetően két felfogást különböztethetünk meg. A Ralph Nader nevéhez köthető „elidegeníthetetlen fogyasztói jogok elmélete” abból indul ki, hogy az állam feladata a fogyasztónak - mint a piaci viszonyok áldozatának - jogi eszközökkel történő védelme." Ez a felfogás erőteljes állami beavatkozást jelent
egy hátrányos helyzetű réteg - a fogyasztók - érdekében. A másik - Thierry Bourgoignie nevével fémjelzett - irányzat szerint nem a fogyasztók szó szoros értelmében vett védelme, hanem a jogi segítségnyújtás biztosítása a fontos. Ebből következik, hogy ez a felfogás az aktív, cselekvőképes fogyasztó számára a cselekvési feltételek megteremtésében látja a fogyasztóvédelem feladatát, amely nem annyira beavatkozó jellegű, inkább széles körű és …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 9.
- 2010
A német magánjogi dogmatika egy örökzöld kérdése: culpa in contrahendo-e a lehetetlen szolgáltatás elvállalása? I. Expozíció: az érvénytelenségi szemlélet eredete és kritikája. 1. Jhering: culpa in contrahendo, mint az érvénytelenség vétkes okozása Rudolf Jhering 1861-ben publikált kismonográfiának is beillő tanulmányában alkotta meg a culpa in contrahendo sajátosan német dogmatikai konstrukcióját. Jhering a római jog formalizmusát konzerváló pandektajogot bírálva egy sor példával illusztrálta, hogy a szerződés érvényességében jóhiszeműen bízó fél a szerződés érvénytelenségét vétkesen okozó másik szerződő féltől gyakran sem szerződésen kívüli, sem pedig szerződésszegési alapon nem követelhet kártérítést. A pandektajog inkoherens felelősségi rendszere így számos kárfelelősségi tényállást a szerződéses és a deliktuális terület közötti senki földjére száműzött, amely gyakran méltánytalanságokra vezetett. E méltánytalanságok kiküszöbölése érdekében Jhering az akkoriban még korlátlanul uralkodó vétkességi elvet és egy dogmatikai csavart hívott segítségül. Az azóta a culpa in contrahendo jelmondatává váló tézise szerint a kontraktuális jogviszonyokban a feleket terhelő gondossági követelmény nemcsak a már létező, hanem a kialakulóban lévő szerződéses kapcsolatokra is irányadó,4 Oly módon kívánta tehát a szerződés …
Tovább a műhöz