Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 5

Találatok


A kötet tanulmányai – a teljesség igénye nélkül – bepillantást engednek a Pécsett folyó munkába. A szerzők, szerkesztők közül Kéri Katalin az OTDI vezetőjeként, Nagy Adrienn, Takács Zsuzsanna Mária, Vörös Katalin és Ács Marianna a doktori iskola végzettjeiként, Maisch Patrícia, Auer Eszter és Szabó Hajnalka Piroska hallgatóként kötődnek a doktori iskolához. Czeferner Dóra a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa, valamint a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Rébay Magdolna 2007-ben a Debreceni Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Programjában neveléstudományból doktorált, jelenleg pedig ugyanitt a Nevelés- és Művelődéstörténet Alprogramot vezeti. Kötődik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának Művelődéstörténet Programjához is, hiszen 2009-ben itt szerzett PhD fokozatot történettudományból. Sárai Szabó Katalin történész szintén az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájának Művelődéstörténet Programjában szerezte meg 2011-ben doktori fokozatát. A jelenleg futó pécsi kutatásokban felfedezhetők a nőnevelés-történeti kutatások hagyományos tematikái, mint például a leánynevelés és női művelődés újkori magyarországi történetének összegző és szintetizáló feltárása. Kéri Katalin e kötetet nyitó, „Tendenciák és …
Tovább a műhöz
A XXI. század első évtizedének második fele a magyar civilisztikai jogalkotásban nem volt nyugodt időszak. Az új magyar Polgári Törvénykönyv kodifikációjának hányattatott sorsa, és a Polgári Perrendtartás azóta hatályba lépett számos novellája komoly szakmai kihívások elé állította-állítja a jogalkalmazót és a jogtudóst egyaránt. A magánjogot oktató fiatal jogászok harmadik országos konferenciája 2009-ben Pécsett ezen jogalkotási produktumok kritikai vizsgálatát tűzte ki céljaként. Az elhangzott előadások mind tudományos, mind gyakorlati szempontból elemezték az új Polgári Törvénykönyv tervezetét, valamint a Polgári Perrendtartás 2008. évi novelláját és a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a Polgári perrendtartás módosításáról szóló 2009. évi tervezetet, amelyek tekintetében a kéziratok lezárása óta is komoly változások történtek. A rövid referátumokból született, jelen kötetben szereplő írások kéziratának lezárása más-más időpontokban történt, a rendkívüli mértékben felgyorsult fejleményeket ezért nem volt mód valamennyi esetben átvezetni a tanulmányok szövegébe. Ez az oka annak, hogy az új Polgári Törvénykönyv egyes munkákban Törvényjavaslatként, más dolgozatokban pedig már 2009. évi CXX. törvényként vagy új Ptk.-ként jelenik meg. Valamennyi tanulmányon egységesen érződik ugyanakkor a fiatal generáció — …
Tovább a műhöz
Új polgári perrendtartási kódex lép hatályba 2018. január 1-jén, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.), ami hatvanöt év elteltével fogja felváltani az 50-es évek jogalkotásának egyik nagy „túlélőjét,” a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt. Az új kódex kodifikációs munkálatai 2013-ban kezdődtek, és a perjogász szakma széles körű összefogásának köszönhetően 2016-ban célba értek, amikor az Országgyűlés 2016. november 22-én elfogadta a Pp.-t. A Pp. előkészítésének kereteit, irányait és az új törvénnyel elérni kívánt célt a kodifikációt elrendelő kormányhatározatban foglalt szempontok határozták meg. A polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozat szerint a felülvizsgálat célja egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő polgári perjogi törvénykönyv megalkotása, amely biztosítja az anyagi jogok hatékony érvényesítését, és amely a jogtudomány és a joggyakorlat eredményeire támaszkodva áttekinthetően, koherensen, a technika vívmányaira is figyelemmel szabályozza a perjogi viszonyokat, megkönnyítve ezzel a jogkereső állampolgárok és a szakmai közönség helyzetét. A kormányhatározat preambulumában meghatározott további kiemelt célok között szerepelt a Ptk.-val újraszabályozott polgári anyagi jogviszonyok és anyagi jogi normák …
Tovább a műhöz
2010. novemberében „Társadalmi nem és oktatás” címmel országos konferenciát rendezett a Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, „Oktatás és társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskolája és az MTA Pedagógiai Albizottságának Neveléstörténeti Munkabizottsága. A rendezvényen oktatók és a doktori képzésben résztvevő hallgatók foglalták össze és vitatták meg legújabb kutatási eredményeiket. Az összegyűjtött és szerkesztett előadásokból 2011-ben válogatás kötet készült, mely a konferencia logikáját követi: plenáris értekezéssel kezdődik, majd a konferencia két párhuzamos szekciójának megfelelően, két fejezetre bomlik. Hat-hat tanulmány segítségével nyerhetünk betekintést a Nevelésszociológiai szekció és a Neveléstörténeti szekció munkájába, melyek közös tematikát dolgoznak fel más-más nézőpontból. A „Társadalmi nem és oktatás” konferencia előadásainak kötete rendkívül érdekes, színes és mégis egységes képet mutat. A szerzők téma iránti elkötelezettsége egyértelmű, munkájuk minden esetben magas színvonalú, tudományosan megalapozott és továbbgondolásra, továbbkutatásra érdemes tanulmányokat eredményezett. A kötet a társadalmi nem, a női lét fontos kérdésköreit járja körbe, fontos pillanatfelvétele a hazai gender szempontú pedagógiai kutatásnak. (Forrás: Tornyi Zsuzsa Zsófia …
Tovább a műhöz
Különleges könyvet tart kezében az olvasó. Az Útitársak című tanulmánykötet tisztelgés Kéri Katalin neveléstörténész munkássága előtt. Kéri Katalin egyetemi tanár, az MTA doktora, 38 évvel ezelőtt kezdte el egyetemi tanulmányait Pécsett és 33 éven keresztül oktatott és kutatott a Pécsi Tudományegyetemen. Ezen idő alatt a neveléstudomány hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedő személyiségévé vált. 2004-től a Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék vezetője, 2012-től a PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskolájának törzstagja és vezetője. Hat önálló könyv, számos szerkesztett könyv, több, mint száz tanulmány és egyéb publikáció jelzi kiváló kutatói tevékenységét. Számos hazai és nemzetközi folyóirat és tudományos szervezet tagja, koordinátora. A nem nyugati kultúrák neveléstörténetével, a pedagógusetikával, a muszlim neveléstörténettel és a női művelődés újkori magyarországi történetével kapcsolatos kutatásai kiemelkedőek. Nem véletlen, hogy egy ilyen kitűnő szakember számos állásajánlatot és meghívást kap más egyetemektől. Bár rövidebb ideig a Salamancai Egyetemen és a Rouen-i Egyetemen volt vendégprofesszor, és a Selye János Egyetemen is oktat, végül a Soproni Egyetem meghívását fogadta el, ahol jelenleg a Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet professzora. Pécsi tanítványai és kollégái úgy döntöttek, hogy Kéri …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 5