Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Kutatási füzetek 13.
- 2008
Kutatási Füzetek című sorozatunk legutoljára 2005-ben jelent meg. Két utolsó számunkkal doktorandusz hallgatók köszöntötték 75. születésnapjuk alkalmából Ormos Mária és Harsányi Iván nyugalmazott professzorainkat. Három éves szünet után sorozatunk most megjelenő, 13. kötete ismét szolgál némi újdonsággal. Jelenlegi újításunk apropója, hogy az „Európa és a magyarság a 18-20. században” Történelem Doktori Program évekkel ezelőtt olyan Interdiszciplináris Doktori Iskolává alakult át, amely immár lefedi a 18. század előtti történelmi korszakokat is, néprajz – kulturális antropológia, illetve politológia programjai révén pedig olyan fontos tudományágakat köt össze a történettudománnyal, amelyek a mindennapi tudományos munka terén is nagyon sokszor egymásra vannak utalva. Az elmúlt évek alatt egységgé érett doktori iskolánk az interdiszciplinaritás elvét kívánta e kiadványsorozat sarokkövévé tenni. Így a Kutatási Füzetek a jövőben a teljes doktori iskola kiadványa lesz, amely teret enged történeti, néprajzi, kultúrantropológiai, politológiai, de akár más tudományághoz tartozó írásoknak is. Nem változott viszont az a célkitűzésünk, hogy sorozatunkkal elsősorban doktorandusz
hallgatóinknak kívánunk megszólalási lehetőséget biztosítani, s továbbra is elsősorban olyan írásokat teszünk közzé, amelyek új kutatásokat
prezentálnak, illetve olyan tudományos …
Tovább a műhöz
Kutatási füzetek 8.
- 2001
(...) Az orosz kommunizmus, amely a legmonumentálisabb kísérletet telte az újkori politikai és gazdasági fejlődésből született ellentmondásos társadalmi jelenségek felszámolására, példátlan váratlansággal bukott meg. Ha sebezhetőségének magyarázatát keressük, akkor fontos szempont lehet a politikaelméleti aspektusból történő megközelítés, mivel megmutathatja, milyen értékek, célok és szándékok vezették azokat a politikusokat, akik e mozgalom ideológiai hátterét megártották. Közülük is V. I. Lenin tevékenysége voll a legnagyobb hatású, hiszen az ő politikai gondolkodására épülő “bolsevizmus” volt az, amely megszerezve az államhatalmat, kísérletet tett arra, hogy megvalósítsa az egyenlőség elvű társadalmi forradalom eszméjét. Sok nézőpontból értelmezték eddig Lenin politikaelméleti gondolkodását, többször kapott hangsúlyt e politika viszonya az újkori fejlődés társadalmi, politikai jelenségéhez: a tömegekhez. Arra azonban csak elvétve törekedtek, hogy Lenin és a tömegek viszonyát moralizálástól mentesen, Lenin politikaelméleti írásaiban megmutatkozó gondolataira és nézeteire, valamint ezek változásaira támaszkodva mutassák be és magyarázzák meg. Ez a historiográfiai szituáció áll e tanulmány és a követett módszertan hátterében. Vizsgálódásom tárgyát úgy határoznám meg, hogy ide tartoznak Lenin politikai gondolkodásának azon …
Tovább a műhöz