Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 8

Találatok


Nagy terjedelmű és sokszerzős jogtudományi művek mindig sokkal tovább készülnek, mint azt alkotóik eredetileg eltervezik. Ennek a kötetnek a munkálatait 2009 őszén kezdtük meg abban a reményben, hogy 2012 végére meg is jelenünk. Mint utólag kiderült, ez túlzottan optimista ütemtervet jelentett, de az elkészült végeredmény reményeink szerint kárpótolja mind az időközben minket jogosan sürgető szerzőket, mind pedig a számunkra hízelgő módon a projekt állapotáról gyakran kérdezgető kollégákat, vagyis reménybeli olvasóinkat: a magyar jogtudósokat. Ez a munka ugyanis kifejezetten nekik, a magyar jogtudósoknak szól, méghozzá a legszűkebb értelemben a szakterületükről: közel kilenc-száz oldalnyi reflexió a jogtudományról - történeti, elméleti és gyakorlatias szempontokból. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának a 2011. április 12-i kéziratvita helyszínének biztosításáért; Takács Péternek, Földi Andrásnak, Gajduschek Györgynek, Tóth Mihálynak, Kardos Gábornak, Szabó Miklósnak, Várnay Ernőnek, Mezey Barnának és Gyekiczky Tamásnak a kéziratvitán előadott opponenciájukért (némelyikük egyben szerző is a kötetben), valamint Sonnevend Pálnak és Schenk Borbálának a projekt korai szakaszában való részvételükért. A kötet megjelenésének nagyvonalú anyagi támogatásáért köszönettel tartozunk a Pázmány …
Tovább a műhöz
Kevés egyetemi oktató mondhatja el magáról, hogy kollégái már 60 éves korában tiszteletkötettel lepték meg. Öt évvel ezelőtt Tremmel Flórián professzort Minúciák c. tanulmány csokorral köszöntöttük. Érdemes egy pillanatra áttekinteni, hogy mi is történt az ünnepelttel az elmúlt fél évtized alatt, ami ismét érdemessé tette, hogy immáron nemzetközi léptékű tiszteletkötetet nyújthassunk át részére. Mindenekelőtt folytatta vezetői tevékenységét a nevében is megújult, kettőssé vált Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszéken, csakúgy mint a helyi, regionális, alkalmanként országos szintű perbeszédversenyek lelkes szervezését. Mint társvezető részt vett a „A bűnözés elleni küzdelem jogi és nem jogi eszközei” doktori alprogramban, amit kiegészített a Rendőrtiszti Főiskola doktori programjának támogatásával. Önálló, nagy lélegzetű tankönyvet jelentetett meg a századelőn „Magyar büntetőeljárás”, majd az új büntetőeljárási törvény hatályba lépését követően két docensével társszerzőségben „Új magyar büntetőeljárás” címmel. Ugyanezt tette a másik kedvelt tárgya, a kriminalisztika körében is, „Kriminalisztika tankönyv és atlasz” címmel. A tanszék nemzetközi kapcsolatainak bővítése érdekében 2002-ben kezdeményezője volt a Közép-európai Bűnügyi Együttműködés létrejöttének, melynek alapító okirata szerint a szervezet …
Tovább a műhöz
Dr. Ferencz Zoltán egyetemi adjunktus, kandidátus 1951. július 10-én született Pécsett egy négygyermekes család saljaként. Édesapja rendőrtiszt volt, édesanyja fiatalon hunyt el. Az általános és középiskoláit Pécsett végzete. 1969-ben jeles eredménnyel érettségizett a Janus Pannonius Gimnáziumban és még ugyanebben az évben sikeres felvételi vizsgát tette a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karára. Joghallgatóként aktívan részt vett a Kar kulturális életében: így többek között vezette az Irodalmi Színpadot, vezéregyénisége volt a Glosszátor nevű kari diáklap szerkesztőbizottságának, valamint amatőr filmesként és kritikusként is tevékenykedett. Társadalmi-közéleti megbízatásai mellett másodéves korától kezdve három és fél esztendőn keresztül vezette a Büntetőjogi Tudományos Diákkört. Tanulmányi eredményei alapján éveken keresztül Népköztársasági Ösztöndíjban részesült. Egyetemi tanulmányait 1975-ben fejezete be „summa cum laude” minősítéssel. 1975. március 1-jén az Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékére került tanársegédként, ahol nagy szorgalommal készült az élethivatásul választott oktatói pálya magas színvonalú ellátására. 1980-tól a Büntetőjogi Tanszék adjunktusává nevezték ki. Kezdetben szemináriumi foglalkozásokat vezetett büntetőjogból, majd később részt vett az előadások megtartásában. Érdeklődési …
Tovább a műhöz
Dr. Bodnár Imre (1947-1997) | Ha egy emlékkötetet a kezünkbe veszünk és lapozgatunk óhatatlanul eszünkbe jutnak, visszaidéződnek emlékeink az Ünnepekről, amelyek előtt tisztelegnek az utódok. A kortársak saját emlékeikre támaszkodhatnak. Emlékképé formálhatók a múltba vesző foszlányok, felelevenednek a közös múlt még el nem feledett eseményei, élményei. Az emlékek a memóriába történő bevésése és reprodukciója során, - ahogy tanítjuk a bűnügyi stúdiumokban - torzulhatnak, szelektálódhatnak, ritkulnak. Sajnos, az idő előre haladtával az Ünnepekről őrzött képek, emlékek halványulnak. Ha egy emlékkötetben, az életrajzban szükségszerűen szereplő számokra tekintünk, - amelyek rendkívül ridegek, különösen az olvasó életkora miatt felrémlik, - sokszor tényleg rémképként - a könyörtelen elmúlás. Az elmúlás, amely egy életpályát lezárja, helyesebben kettétöri, annak idejétől függetlenül. Egy olyan életét tör meg, amely másnak, másoknak már csak a személyes jelenlét okán is kimondhatatlanul fontos, továbbá olyan pályáét, amely minden bizonnyal további személyes, szakmai örömök, sikerek lehetőségét tartotta magában. Noha életünk sosem lehet teljes, legfeljebb teljesebb, de a korai és egyben értelmetlen halál, e lehetőségektől idő előtt megfosztja az elhunytat. Ha egy emlékkötetbe előszót kívánunk írni, kollégaként, de mégis csak …
Tovább a műhöz
Ez a kötet Földvári József professzor úr 75. születésnapjára és 50 éves oktatói jubileumának tiszteletére készült. Az igen széles területet átfogó dolgozatokat tematikailag lehetetlen csoportosítani; a tanulmányok a jog, s ezen belül az egyes jogágak változatosságát, sokszínűségét reprezentálják. Egy valamiben azonban közösek. Valamennyi írás azt az igényes szellemiséget igyekszik tükrözni, amelynek kialakulását közvetlenül vagy közvetve, tanácsaival, vagy csak személyes példájával az ünnepelt is segítette és segíti. Tanítványai, munkatársai, s a legszerencsésebbek: barátai, egyaránt sokat meríthettek gazdag életművéből, tanulhattak tőle tudományos alaposságot, emberséget vagy stílust. S a tanulóéveknek szerencsére még nincs végük. Köszönjük, professzor úr az útravalót és reméljük, hogy aktív munkájára még nagyon sokáig számíthatunk. Sok boldogságot, jó egészséget kívánunk. | (...) A római büntető- és polgári igazságszolgáltatás kezdeteire, akárcsak általában a római jog történetére, csupán későbbi jogfeljegyzésekből, valamint más népek korai jogállapotaira vonatkozó ismereteinkből tudunk visszakövetkeztetni. Ezek a következtetések az ismeretforrások hézagos volta miatt természetesen gyakran alig haladhatják meg a több-kevesebb valószínűséggel bíró hipotézisek szintjét. A későbbi jogfeljegyzésekből annyi mindenesetre …
Tovább a műhöz
Azt szokták mondani, hogy a büntetőjog viszonylag zárt, belterjes tudományág. Éppen ezért e tudományterületen kevés a nagy egyéniség, a legendás tudós. Ám ha csekély számban is de – mint e kötet címzettje igazolja – vannak kivételek. Szerencsére élnek köztünk olyanok, akiket mind az egyetemek falai között, a katedrán és a tudományos műhelyekben, mind a szaklapok, könyvkiadók szerkesztőségében vagy a tárgyalótermekben egyaránt sűrűn, nagy tisztelettel idéznek, emlegetnek. Akiknek hatása túlterjed saját szűkebb szakmájuk határain is. Ezzel a kötettel egy ilyen rendkívüli hatású személyiség, Földvári József professzor 80. születésnapjára tisztelgünk. Tanulmányainkkal megpróbáltunk méltónak bizonyulni e szép ünnephez. A könyvnek – azon túlmenően, hogy igyekeztünk benne „legjobb gondolatainkat” csokorba gyűjteni – van egy formai különlegessége is. Sajátos, egyedülálló rekordról tanúskodik: ez immár a harmadik gyűjtemény, amit kedves Professzorunk kerek születésnapjaira átadunk, s ilyen sorozatra nálunk talán még nem volt példa. Mentségünkre: így tudjuk talán legjobban és legmaradandóbban kifejezni nagyrabecsülésünket, ragaszkodásunkat. Kedves Professzor Úr! Őszinte szívvel kívánunk további jó egészséget és boldogságot szeretteid körében, remélve, hogy – ha kicsit tágabb értelemben is – sokan közülünk is e körbe tartozónak érezhetjük …
Tovább a műhöz
Földvári József 1926. október 9-én született a Somogy megyei Attalán. Középiskoláit a Kaposvári Állami Gimnáziumban végezte, 1946-ban itt érettségizett jeles eredménnyel. Egyetemi tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta, az állam- és jogtudományi doktorátust 1951. január 26-án nyerte el „summa cum laude" fokozattal. A büntetőjogot Losonczy István professzornál hallgatta, az ő meghívására még tanulmányainak bevégzése előtt, 1950. szeptember 1-én gyakornokként a Kar Büntetőjogi Tanszékére került és ettől kezdve, mind a mai napig megszakítás nélkül e tanszéken dolgozott. A tanársegédi, adjunktusi, docensi stációk után 1968. július 1-én egyetemi tanárrá nevezték ki. Az állam- és jogtudományok kandidátusa fokozatot 1958-ban, az állam- és jogtudományok doktora fokozatot 1972-ben nyerte el. Fontos tisztségeket viselt mind a Kar, mind az Egyetem vezetésében. 1971-től 1974-ig az Állam- és Jogtudományi Kar dékánhelyettese, majd az 1974/1975. tanévben dékánja volt. 1975-től 1984-ig a Pécsi Tudományegyetem rektora volt. Rektori működése alatt a korábbi „egykarú" Egyetemen 1975-ben létrehozták a Közgazdaságtudományi Kart, majd 1982-ben a Tanárképző Kart. Ezzel indult meg az a fejlődés, amelynek eredményeképpen ma a Janus Pannonius Tudományegyetem már öt karon képez szakembereket. 1981-ben vette fel az Egyetem a kiváló humanista, költő …
Tovább a műhöz
Tóth Mihály az anyagi büntetőjog és a büntető eljárásjog egyik legkiválóbb professzora, elméleti és gyakorlati szakértője, a gazdasági büntetőjog nemzetközileg is elismert, iskolateremtő egyetemi tanára. Azon kevés professzor közé tartozik, akik folyamatosan, önzetlenül segítették és segítik a fiatalokat. Az Ünnepelt személye és az alkalom egyaránt indokolja, hogy vastag és színvonalas kötettel tisztelegjünk előtte a 60. születésnapján. Nem emlékszem rá, hogy az elmúlt évtizedben készült-e olyan tanulmánykötet, amelybe ennyire presztízskérdés lett volna bekerülni. A kötet egyedülálló abból a szempontból is, hogy az Ünnepelt jelenlegi és volt munkahelyei mellett a hallgatói önkormányzat is támogatta a megjelentetését, kifejezve ezzel a hallgatók tiszteletét és szeretetét. Magyar és külföldi büntetőjogászok több mint 50 tanulmánya olvasható ebben a munkában, amelynek megjelenését az utolsó pillanatig titkolni igyekeztünk. Jelenleg folyamatban, pontosabban már „finisben” van az új Btk. kodifikációja. Tóth Mihály véleményére, kristálytiszta logikájára, több évtizedes gyakorlati tapasztalataira és megközelíthetetlen büntetőjogi elméleti műveltségére a kodifikáció során különösen számítunk. A gazdasági válság elmélyülésével egyre több nagy gazdasági bűncselekmény válik ismertté, ezek kapcsán a sajtó és a szakmai közvélemény rendszeresen Tóth …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 8