Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 11
Összes találat megjelenítve : 11
Találatok
Klimo György bő negyedévszázados püspöksége alatt jelentős eredményeket ért el az egyházmegye irányításában és fejlesztésében. Az előrelépés tetten érhető a klérus minőségében, a hitéleti tevékenységekben, a világi és az egyházi adminisztráció szervezettségében. A püspök következetes, céltudatos munkásságának és irányításának köszönhetően Pécs megkérdőjelezhetetlen központja lett a hazai katolicizmusnak, ahova szívesen jöttek tanulni a papi pályára készülők, és ahonnan számos jelentős egyházi személy került ki, püspökként, tudósként egyaránt. Mi volt Klimo titka? Az, hogy képes volt a korszak kiemelkedő elméleti gondolatait, teoretikus téziseit saját koncepcióvá konvertálni, majd azokat átültetni a gyakorlatba, a dél-dunántúli közegre adaptálni. A megvalósítás során határozott, előre kidolgozott programot követett, környezetére közvetlen és közvetett hatást gyakorolt: utasításokat, rendeleteket adott, ugyanakkor követendő mintaként, etalonként viselkedett. Erősítette az intézményi kereteket, és fejlesztette munkatársai egyéni képességeit. Bár elődei és utódai is karakteresen formálták a pécsi egyházmegyét, Klimo püspöksége mégis önálló korszakot jelent, amelyet számos irányból érdemes vizsgálni. (...) Klimo György kivételt képezett a korabeli magyarországi püspökök között: nem Itáliában fejezte be tanulmányait, nem beszélte …
Tovább a műhöz
Köszöntő
Lectori Salutem!
A 2018-as évben, a Pécsi Egyházmegye fennállásának 1009. évfordulóján fontos egyháztörténeti jubileum is zajlott: báró Négyesi Szepesy Ignác püspök beiktatásának 190. és halálának 180. évfordulóját ünnepeltük. A Pécsi Püspökség ismételten örömmel támogatta a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont konferencia-szervezési felhívását, amelynek keretében a szakmai együttgondolkodás jegyében immáron ötödik alkalommal került megrendezésre 2018. október 4-én a Magtár Látogatóközpont Bonipert termében egy közös szimpózium. A tiszteletadás fontosságát a Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban konferencia alcíme is hangsúlyozta „A hazának hű őre és oszlopa"- Szepesy Ignác pécsi püspök emlékezete.
A tudományt egész életében pártoló pécsi püspök nyomán magam is hálával tekintek azokkal a szakemberekkel való együttműködésre, akik kutatásaik eredményeként szakszerű alapokra építve segítik örökségünk továbbadását, mely a jövőre nézve fejlesztőén hat és reménnyel szolgál. Az emlékezés összefogja a közösséget, erősíti az identitást és a hitet. A ma élők fontos feladata az értékek megőrzése, melynek révén teljesítheti a társadalom azon feladatát, hogy példát mutasson a különböző generációk számára.
Jelen tanulmánykötet a tudományos ülésszakon elhangzott előadások írott …
Tovább a műhöz
Tanulmánykötetünk kettős célt szolgál: tájékoztatást kíván adni arról a közel másfél éves - gyakorló pedagógusok, egyetemi oktatók, tudományos kutatók, a közoktatás tervezésével, irányításával foglalkozó szakemberek közreműködését igénylő - előkészítő munkáról, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1972. június 14-15-én megvitatott és elfogadott határozatát megelőzte. Kiadását sürgeti az a fontos törekvés is, hogy a köznevelési feladatok megvalósítása érdekében a pedagógusok, a tanügyigazgatás munkatársai s a nevelői hivatás gyakorlására most készülő pedagógusjelöltek megismerjék e jelentős párthatározat dokumentumait s a belőle fakadó tennivalókat. Az állami oktatás helyzetét vizsgáló bizottságok, tudományos intézetek, nevelőtestületek arra a kérdésre kerestek választ, hogy oktatási rendszerünk milyen mértékben képes a szocialista társadalom építésének a mai s még inkább a holnapi, magasabb követelményeit teljesíteni. A több kötetet kitevő vizsgálati anyagból most azok a tanulmányok kerülnek az olvasó elé, amelyek a köznevelés egyes iskolatípusainak helyzetét, problémáit tárják fel, illetve azok, amelyek a képzési rendszer tartalmi változásainak irányait kijelölik. A párthatározatot előkészítő tanulmányokon és a Központi Bizottság határozatán kívül a kötetben kaptak helyet még azok az előadások is, …
Tovább a műhöz
Szerkesztőbizottsági tagok: Balogh Margit, Nemzetközi Pető Intézet Könyvtára; Веkе Gabriella, Zala Megyei Kórház Orvosi Könyvtára; Dr. Betléri István, MEDINFO; Dr. Kemenes Pál, MEDINFO; Dr. Latin Györgyi, MEDINFO; Erdeiné Töröcsik Katalin, Debreceni Megyei Kórház Könyvtára; Freisinger Jenő, MOKSZ; Gubenyák Gyula, MEDINFO; Kapronczay Károly, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár; Kührner Éva, Debreceni Egészségügyi Főiskola Könyvtára; Martos Veronika, POTE Központi Könyvtár; Nagy Imréné, OPNI Szakkönyvtár; Süttő Gézáné, Chinoin Rt. Könyvtára; Yeresné Dékány Mária, MTA Szegedi Biológiai Központ Könyvtára; Zimmermann Hedvig MEDINFO
Tovább a műhöz
Szerkesztőbizottsági tagok: Balogh Margit, Nemzetközi Pető Intézet Könyvtára; Beke Gabriella, Zala Megyei Kórház Orvosi Könyvtára; Dr. Betléri István, MEDINFO; Dr. Kemenes Pál, MEDINFO; Dr. Latin Györgyi, MEDINFO; Erdeiné Töröcsik Katalin, Debreceni Megyei Kórház Könyvtára; Freisinger Jenő, MOKSZ; Gubenyák Gyula, MEDINFO; Kapronczay Károly, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár; Kührner Éva, Debreceni Egészségügyi Főiskola Könyvtára; Martos Veronika, POTE Központi Könyvtár; Nagy Imréné, OPNI Szakkönyvtár; Süttő Gézáné, Chinoin Rt. Könyvtára; Veresné Békány Mária, MTA Szegedi Biológiai Központ Könyvtára; Zimmermann Hedvig, MEDINFO
Tovább a műhöz
Szerkesztőbizottsági tagok: Balogh Margit, MOKSZ, Nemzetközi Pető Intézet Könyvtára; Beke Gabriella, Zala Megyei Kórház Orvosi Könyvtára; Erdeiné Töröcsik Katalin, Debreceni Megyei Kórház Könyvtára; Freisinger Jenő, Szent László Kórház Könyvtára; Gubenyák Gyula, MEDINFO; Dr. Kapronczay Károly, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár; Kührner Éva, Debreceni Egészségügyi Főiskola Könyvtára; Martos Veronika, PTOEC; Nagy Imréné, OPNI Szakkönyvtár; Süttő Gézáné, Chinoin Rt. Könyvtára; Veresné Dékány Mária, MTA Szegedi Biológiai Központ Könyvtára; Zimmermann Hedvig, MEDINFO
Tovább a műhöz
Summarizing the academic research in South Transdanubia, initiating a dialogue among academics, and disseminating their academic achievements in a circle as broad as possible are considered essential tasks by the Working Group of Economic and Social History of the Regional Committee of the Hungarian Academy of Sciences in Pécs. We pay special attention to research issues relevant for the region and also to the education of the new generation of researchers and lecturers, among other things, by the publication of the academic achievements of our doctoral students. The objectives specified above were the motivation for the organization of a conference on 26 November 2020 – online, adjusting to the changed conditions – and the publication of the papers made from the presentations after several proofreading rounds. The organisation of the conference was also supported by the Southern Transdanubia Committee of the Hungarian Historical Society. To make the research activity of the working group visible in the international arena, the studies are published in English and German language. The book is a collection of papers by colleagues of seven different institutions. Regarding their institutional affiliations, most of them are university lecturers, but some of the authors work in archives. The eight doctoral students do their studies and research in the Doctoral School of Regional Policy and Economics and the Interdisciplinary Doctoral School of the University of Pécs. The …
Tovább a műhöz
Az iskola 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és mód szertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folyamatok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika; - Településfejlesztés; - Vidék- és környezetfejlesztés. A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Az európai gazdasági tér fejlődését befolyásoló tényezők; - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei; - A környezeti elemek regionális és települési megnyilvánulásai; - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben.
Tovább a műhöz
A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya a 2018/2019-es időszaki kiállítását a Kis- és Aprónyomtatványtár bemutatásának szentelte. A téma az osztályon folyó feldolgozó munka során merült fel, aktualitását a forradalom és szabadságharc 170. évfordulója, valamint a gyűjtemény digitális adatbázisként való népszerűsítése adja. A Kis- és Aprónyomtatványtár részét képezi Kelemen József pécsi nagyprépost, kanonok (1790–1868) három gyűjteményes kötete. A gyűjtemény kialakításáról nem állnak rendelkezésünkre információk, de tematikája tükrözheti Kelemen József személyes érdeklődését.
A széles körű műveltséggel rendelkező pécsi nagyprépost tevékenyen hozzájárult a Szepesy-féle bibliafordításhoz, 1833 és 1838 között a pécsi líceum aligazgatója volt, az 1843/44. évi pozsonyi országgyűlésen a káptalan követeként vett részt. Naplójában rögzítette az 1848/49es pécsi eseményeket, amely jelentős forrásértékkel bír a téma kutatói számára. A kis- és aprónyomtatvány elvnevezés gyűjtőfogalmat takar. A könyvtári terminológia szerint a kisnyomtatvány terjedelmében 4 ívet meg nem haladó füzetes kiadványt jelent, míg az aprónyomtatvány fogalma az egyleveles nyomtatványokra vonatkozik. A dokumentumok
elektronikusan is kereshetők a Corvina-rendszer felületén, és a könyvtár új digitális tartalomszolgáltató rendszerén, a …
Tovább a műhöz
A pécsi püspöki könyvtárat 1774-ben alapította és tette nyilvánossá Klimo György püspök. A könyvgyűjtemény Magyarország első nagy nyilvános könyvtára volt. Az alapító püspök célja, hogy újraalapítsa a pécsi egyetemet, nem valósult meg, azonban létrehozott egy olyan tudományos könyvtárat, amelyben a vallástudomány mellett a jog-, orvos-, bölcsészet- és természettudomány korábbi és korabeli szakirodalma és kéziratos forrásai is helyet kaptak. Klimo püspök álma az egyetemi könyvtárrá válásról csak 1923-ban az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésével vált valóra, mikor Zichy Gyula püspök örökös használatra átengedte a könyvtárat az egyetem hallgatói és tanárai számára. A 2014-es évforduló kapcsán a Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, valamint a Pécsi Egyházmegye közös programsorozattal ünnepelte a könyvtár 240 éves fennállásának jubileumát. A hajdani püspöki bibliotéka Arany- és Szepesy-termében egy 26 vitrines, enteriőr kiállítás került megrendezésre, „Itt van, György főpap a Te könyvtárad (…) mindenki számára nyitva áll.” Ritkaságok és kuriózumok a 240 éve alapított Klimo Könyvtárból címmel. A rendkívül színes tárlat átadására 2014. május 22-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtörténeti Munkabizottságának Pécsre kihelyezett, tavaszi ülésének keretében. A kiállításban a könyvtár ritkán látott …
Tovább a műhöz
A kultúra polgári nyilvánosságának megteremtéséhez a világi és az egyházi hatalom szétválasztása, egy forradalmi hullám kellett. Ez nem jelenti azt, hogy többféle megfontolásból, a különböző, megelőző korszakokban ne történtek volna kísérletek a könyvtárakban őrzött hagyomány közös használatának megteremtésére. Már az ókori Rómában is tudunk közös használatú könyvtárakról, amelyek vagy csupán a baráti kör számára voltak elérhetőek, vagy olyanok voltak, hogy a római polgárjoggal rendelkezők is látogathatták azokat. Az ókor végére már elméleti szinten is kialakult a feleslegesen, használat, tényleges érdeklődés nélkül összegyűjtött könyvtárak bírálata (Seneca), amely bírálat az első századot követően toposszá is vált; folyamatos középkori és kora újkori recepcióról beszélhetünk. A 14. századtól kezdődően, az említett elméletet is követve, több olyan kezdeményezésről tudunk, amikor egy-egy tudós a saját könyvtárát felajánlotta a tudós közönségnek használatra, olyanról is, amikor egy-egy terület értelmiségijei közösen építenek könyvtárat, és olyanról is, amikor egy-egy mecénás család a saját gyűjteményét látogathatóvá tette azok számára, akik abban a városban laktak, ahol a könyvtár is megtalálható volt. Magyarországi példákat is tudunk mondani örvendetes módon. Ilyen volt a 24 szepesi plébánia közös könyvtára Lőcsén, …
Tovább a műhöz