Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Csefkó Ferenc 1947. február 21-én született Kalocsán. 1973-ban szerzett jogi diplomát a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 1976-tól az – akkori – Államjogi Tanszéken kezdte egyetemi pályafutását, majd 1997-től adjunktusként a Közigazgatási Jogi Tanszéken tevékenykedett, 2009-től címzetes egyetemi docensként vesz részt a Közigazgatási Jogi Tanszék oktatási és kutatási tevékenységében. Csefkó Ferenc pályafutását sokrétű és sokoldalú szakmai tevékenység jellemezte, de ezek közül mindig különös odaadással és odafigyeléssel látta, és látja el a mai napig egyetemi tennivalóit. Választott tudománya és Alma Matere iránti alázata, elkötelezettsége, és szeretete példaértékű. Oktatási és kutatási tevékenységében az elmélet és a gyakorlat közötti egyensúlyra törekedett, publikációt a tudományos alaposság és a letisztult gondolatmenetek jellemzik. A hallgatókkal és az oktatókkal való viszonyát mindig a közvetlenség, a kollegialitás és a kölcsönös tisztelet határozta meg. A Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara, illetve a Közigazgatási Jogi Tanszék, továbbá a pályatársak, oktatótársak, volt tanítványok, tisztelők, barátok nevében köszöntjük a hetven éves Csefkó Ferencet születésnapja alkalmából. Kívánunk az Ünnepeltnek minden jót, sok boldogságot, jó egészséget és további kitartó alkotókedvet!
Tovább a műhöz
Kutatási füzetek 6.
- 1999
(...) (...) Nem tudom, mikor merült fel a politika világában Európa fogalma, de azt igen, hogy első pontos meghatározását a mással, az idegennel és a
veszedelmessel való találkozásának köszönhette. A török haderö megjelenése és előrenyomulása ébresztett egyeseket annak a tudatára, hogy az Európában elterjedt és megszokott viszonyok kifejeznek valami közöset; hogy ezt - talán - Európaként vagy európai kereszténységként lehet megfogalmazni, és
előfordulhat, hogy e közös valóság vagy e közösség együttes védelemre szorul. Természetesen a közös védelem megszervezése nem sikerült, és az
érdekelt hatalmak szépen meg is szokták, hogy Európa határait valahol ott keressék, ahová a törökök már nem jutottak el. Idejük volt bőven a megszokáshoz.
A folyamat viszont már ekkoriban jelezte, hogy az esetleges földrajzi meghatározottságoktól teljesen függetlenül létezhet egy politikai Európa is, amelynek határai sokkal jobban hasonlítanak a gumihoz, mint bármely rugalmatlan anyaghoz. Délkelet felé mindenesetre Európa abban a mértékben terjeszkedett, amennyiben az oszmán birodalmat sikerült visszaszorítani. Jellemző, hogy már a győzelemben bízó szövetséges hatalmaknak még 1917-ben is az egyik békekövetelményük volt Törökország kiszorítása Európából. Mellesleg jegyezzük meg, hogy ez az elvárás végül nem teljesedett be, és azóta sem tisztázta senki: a fél lábbal Európában …
Tovább a műhöz