Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 13

Találatok


A családi értékvilág, kultúra és életmód, valamint a köznevelésben való eredményesség összefüggéseit már sok szempontból vizsgálták. A társadalmi, gazdasági és kulturális különbségek nyomán igen komoly státuskülönbségek figyelhetők meg az iskolákban. Bár még napjainkban is érvényesül a homogenitás irányába mutató szándék, a növekvő társadalmi és területi egyenlőtlenségek kikezdik az iskolán belüli esélyegyenlőséget. A homogenitásra való törekvés nem kedvez az oktatás hatékonyságának és az esélyteremtésnek, ezért a pedagógiának és a pedagógusoknak is képessé kell válniuk a heterogén tanulóközösségek létrehozására és kezelésére. A Pécsi Tudományegyetem FOP-3.4.3-16-2016-00005 „Korszerű egyetem a modern városban: Értékközpontúság, nyitottság és befogadó szemlélet egy 21. századi felsőoktatási modellben” projektjének „A hátránykezelés módszertana és eszközrendszere a pedagógusképzésben” alprojektjében nyílt lehetőség négy elektronikus tananyag készítésével (A családról múlt és jelen időben, Hátrányok - társadalmi egyenlőtlenségek, Romológiai alapismeretek és A hátránykezelés módszertana és eszközrendszere a pedagógusképzésben) keretében a pedagógusképzés társadalomtudományi, elsősorban a család változásaihoz kapcsolódó tartalmainak fejlesztésére a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és …
Tovább a műhöz
Az EFOP-3.4.3-16-2016-00005 „Korszerű egyetem a modern városban: Értékközpontúság, nyitottság és befogadó szemlélet egy 21. századi felsőoktatási modellben” PTEprojekt „A hátránykezelés módszertana és eszközrendszere a pedagógusképzésben” alprojektje keretében 2019. április 8án sikeres nemzetközi konferencia és workshop került megszervezésre a Roma Kultúra Világnapján Szekszárdon a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán. A konferencia célja az aktuális pedagógiai közbeszéd tárgyává vált szociális hátránykezelés nemzetközi és hazai elméleti és gyakorlati tapasztalatainak, eredményeinek és feladatainak áttekintése volt. Hátránykezelés a pedagógusképzésben résztvevő hallgatók esetében címmel tartott értékelő elemzésében Dr. Podráczky Judit PhD intézetigazgató egyetemi docens (KE PK Neveléstudományi Intézet), a Dél-Dunántúli Regionális Pedagógusképző Fórum társelnöke, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának dékánja a kérdéskör szakmai előzményeit tekintette át. Az óvodából az iskolába átmenet időszakának németországi nyelvfejlesztési kutatási eredményeit, illetve pedagógiai gyakorlatát ismertette a szakemberekkel és pedagógushallgatókkal "Bildung durch Sprache und Schrift: Sprachförderung im Übergang vom Kindergarten in die Grundschule" előadásában Prof. Dr. Patricia Nauwerck (Pädagogische …
Tovább a műhöz
A komplex rehabilitáció régi és új gondolatisága az elmúlt tíz évben mind meghatározottabbá vált – nem utolsó sorban Magyarország az Európai Unióhoz 2004-ben történt csatlakozásával összefüggésben. A nemzetközi és hazai társadalmi gyakorlat-, illetve szemléletváltozás generálta igényekre kívántak egyfajta választ megfogalmazni a TÁMOP 5.4.4.C. szociális képzésfejlesztési pályázat keretei között a PTE IGYK Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézetének szakemberei. A szociális munka alapszak keretein belüli specializációt biztosító komplex modulok között kidolgozták a „Komplex rehabilitáció” komplex modult, amely az orvosi, foglalkozási, mentális, pedagógiai és szociális rehabilitációs ismeretek szintetizálását, valamint ezek interprofesszionális alapokra történő helyezését tűzte ki célként. A szociális munka alapszakba illeszkedő modul kívánja felkészíteni a hallgatókat a gyakorlatorientált, kiscsoportos, problémacentrikus képzés keretében a kistérségi szinten megjelenő kihívásokra. A képzési program megvalósulását is vállalva digitális tananyag készült, amelyet most nyomtatott formában vehet kezébe a terület iránt érdeklődő leendő és a már gyakorlattal, tapasztalattal bíró szociális szakember egyaránt. A holisztikus szemlélet szerint a megváltozott munkaképességű ember egész személyével (személyiségével) kell foglalkozni. Beleértve …
Tovább a műhöz
A komplex rehabilitáció fontosságát megfogalmazó nemzetközi és hazai társadalmi gyakorlat-, illetve szemléletváltozás generálta igényekre válaszként 2008 őszén került sor a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar és az Egészségtudományi Kar együttműködésében a Komplex rehabilitációs mentor szakirányú továbbképzés megalapítására, majd egy esztendővel később indítására is. A nemzetközi gyakorlattal egyezően már a képzés kidolgozása is több szempontból „komplex” módon valósult meg: a képzési program a terület kiváló elméleti és gyakorlati szakemberei közös gondolkodásának eredményeként alakult, formálódott. A komplex rehabilitáció hangsúlyossá válása a gyakorlatban elkerülhetetlenné tette a rehabilitációs ismeretek komplex alapokra helyezését, az integrált ellátásokra épülő bővítését, az orvosi, foglalkozási, mentális/pszichológiai, képzési és szociális rehabilitációs ismeretek új típusú integrációját. A képzõőszakemberek számára célkitűzésként fogalmazódott meg, hogy a résztvevők képessé váljanak az ember és társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, problémák megelőzésére, illetve azok szakszerű kezelésére, az egyén társadalomba történő integrálására/reintegrálására a komplex rehabilitáció kapcsán felmerülő lehetőségek felhasználásával, alkalmazásával. …
Tovább a műhöz
A Tisztelt olvasó a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karának Kurucz Rózsa főiskolai tanár tiszteletére megjelentetett jubileumi kötetét tarja a kézben. Az évfordulók mindig fontos mérföldkövek, szép és emlékezetes alkalmak, melyek lehetőséget adnak a kollégáknak és barátoknak is az ünneplésre. A jelen kötet szerzői és szerkesztői az anyagi és terjedelmi keretekhez igazodva igyekeztek kapcsolódni az ünnepelt szerteágazó kutatói munkásságához. A kötet 15 írást tartalmaz, amelyeket történeti és tematikus elrendezés szerint is szerkesztettünk. A tanulmányok multidiszciplinaritása nemcsak a kötet sokszínűségét mutatja, hanem azt az oktatói-kutatói kört is jelzi, amely szakmai-tudományos tevékenységével és személyesen is kapcsolódik az ünnepelthez. A tanulmányok témái az európai és hazai művelődéstörténeti-, pedagógiai hagyományokhoz kötődnek. A múlt értékei mellett a jelen eredményeiről és problémáiról is szólnak a jövő reményében. Horváth Béla tanulmányában a pedagógia egyik kulcskérdésével, a sikerrel, és ellentétjével, a sikertelenséggel foglalkozik két költőóriás példája alapján. A két költőzsenik érzésein keresztül érzékelteti, mennyire fontos az egyén számára a siker, és mennyire negatívan befolyásolja az ember életét a sikertelenség. A költők életpályája igazolja, hogy a siker szubjektív és objektív megítélése nincs mindig …
Tovább a műhöz
Az első magyar nyelvű egyesületi óvóképző 1837-ben nyitotta meg kapuit Tolnán, majd 1843 őszétől Pesten folytatta működését. Önálló képzőintézetként szervezték meg reformpolitikusaink, elfogadva gróf Festetics Leo nemes adományát, felajánlását. A kizárólag férfi óvókat képző tolnai egyesületi óvóképző intézet - európai összehasonlításban is - egyediségével joggal vívta ki a „primus inter pares” (első az egyenlők között) megkülönböztetést. Az alapítás időpontját figyelembe véve e képző jelesebb évfordulóiról mindig megemlékeztek. Az 50 éves jubileumot 1887-ben Pesten ünnepelték. Ekkor került sor az új épület felszentelésére is. Az óvóképzés jelentőségét mi sem bizonyította jobban mint az, hogy ezen az ünnepélyen maga az uralkodó, I. Ferenc József is jelen volt. 1937-ben a 100 éves jubileumi ünnepségnek Tolna város volt a központja. Dunai hajó vitte a budai, kalocsai és soproni növendékeket Tolnára, hogy együtt ünnepeljenek társaikkal és tanáraikkal. A 100 éves évforduló tiszteletére a tolnai városháza falán emléktáblát avattak. 1987 nyarán Pécs-Szekszárd-Tolna adott otthont a 150 éves évforduló programjainak. E három településen került megrendezésre a rangos nemzetközi ISCHE konferencia, melyet dr. Komlósi Sándor a pécsi egyetem kiváló professzora szervezett. A világ számos országából érkező neveléstörténészek együtt …
Tovább a műhöz
„A FIZIKAI ÉS INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESÍTÉS SZAKMAI TUDÁSÁNAK ELTERJESZTÉSE ÉS HOZZÁFÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A PTE IGYK-ÁN” TÁMOP5.4.6.A-12/2-2012-0021. sz. projekt zárókiadványának címét hallgatóinktól kölcsönöztük. A projektzáró konferencián és a kurzuszárások alkalmával szóban és képekben megfogalmazott véleményük, írásban is rögzített visszajelzéseik a pályázat minden indikátoránál pontosabban bizonyítják a projekt célkitűzéseinek sikeres megvalósulását: szemléletformálóan jelen lenni a felsőoktatásban. Egy-egy új tantárgy keretében módot adni arra, hogy a legkülönbözőbb szakmák és hivatások elsajátítására készülő hallgatók tantermi és tantervi keretek között ismereteket, kompetenciákat szerezhessenek a fogyatékos személyek mindennapjairól, örömeikről, nehézségeikről, problémáikról. Ez azonban a valódi szemléletformáláshoz még nem elegendő: a hallgatók az érintettekkel és a fogyatékos személyeket segítő szakemberekkel való közvetlen találkozások, beszélgetések alkalmával váltak igazán képessé azonosulni velük: a megértés mellett átérezni, megélni gondjaikat; felismerni, hogy a „másság” nem kevesebbet jelent, csak „eltérőt”, sőt néha megállásra késztető többletet, „különleges képességet”. Kiadványunk a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karán 2012. IX. 1. – 2014. X. 31-e között végzett …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara e kötet kiadásával fejet hajt Csizmadia Andor professzor előtt, aki 1958-tól a Kar köztiszteletben álló oktatója, majd 1964-68 között dékánja is volt. Születésének 95., halálának 20. évfordulója alkalmából a magyar és a közép-európai jogtörténetírás meghatározó egyénisége, a jogtörténet, a közjog, a szociális és az egyházjog nagyhírű művelője előtt a hazai jogtörténészek e pécsi konferencián tartott előadásaikkal és a „Jogtörténeti tanulmányok” VIII. kötetével kívánnak tisztelegni. A „Jogtörténeti tanulmányok” a magyar joghistorikusok átfogó jellegű, talán legjelentősebb publikációs fóruma több évtized óta. A sorozat az 1966-ban napvilágot látott első kötettől kezdve 2001-ben érkezett VII. kötetéhez. Az eddig publikált közel másfélszáz tanulmány bemutatja a jogtörténész szakma teljesítményeit adott időben a tudományág szinte minden korszakában és szakterületén. A publikációk rendszeresen hasznosultak a jogászképzés során is. A kötetek szerkesztésében a joghistória élvonala működött közre, meghatározó azonban 1966-1983 között Csizmadia Andor pécsi jogtörténész professzor volt. A szerkesztést 1986-ban Benedek Ferenc és Szita János látta el, ezt a feladatot a VII. kötettel (2001) Kajtár István és Szekeres Róbert vette át. A pécsi jogi kar jogtörténész kutatói a sorozat …
Tovább a műhöz
A Jogtörténeti Tanulmányok első kötete 1966-ban jelent meg. Az 1986-ban közre adott VI. darabbal úgy tűnt, hogy megszakad a magyar jogtörténész szakma addigra már elismeréssel övezett periodikája. A rendszerváltozás 10. évében azonban a Pécsi Tudományegyetem Jogtörténeti Tanszéke a honi jogtörténész találkozó megszervezésével együtt 2000-ben életre keltette a sorozatot, és folytatásként 2001-ben útjára bocsátotta a Jogtörténeti Tanulmányok VII. kötetét. A megújulás óta 10 év telt el, amely alatt a Magyar Köztársaság az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, és ennek is köszönhetően a magyar egyetemek, karok egyre több és egyre szorosabb kapcsolatot építettek ki a társországok egyetemeivel, illetve karaival. 2010-ben Pécs városa viseli az Európa Kulturális Fővárosa megtisztelő címet. Mindezek arra indították a Kart és a Jogtörténeti Tanszéket, hogy a Jogtörténeti Tanulmányok X. kötetével még szélesebbre tárja a kaput Európa többi országának jogtörténettel foglalkozó kutatója, egyetemi oktatója, hallgatója, egyáltalán minden érdeklődő előtt. A szerkesztők ezért most idegen nyelvű kötettel jelentkeznek, hogy a nyelvi nehézségek lehetőség szerinti kiküszöbölésével adjanak hírt a pécsi karon működő jogtörténeti műhelyről. Az új kötet szerzői meghívott hazai és külföldi jogtörténészek, valamint a pécsi tanszék munkatársai. Az első magyar, az …
Tovább a műhöz
Az emberi élet fordulói között a tudomány embere számára fontos állomás a 60. életév betöltése. Az évforduló számvetésre is alkalmat kínál. Dolgaim közül a világban mit végeztem? Mivel gazdagítottam „szépet, jót, igazat akarva" a hat évtized során szűkebb és tágabb közösségemet: a családomat, a barátaimat, munkahelyemen kollégáimat, a tanítványaimat, a szakmát, választott tudományterületemet? Az ünnepelt, N. Horváth Béla számvetése bizonyára gazdag leltárral zárul. A család megtartó ereje végigkísérte kutatói, oktatói és vezetői pályáján egyaránt. A József Attila-kutató a költő szavait jól értette: „Magamban bíztam eleitől fogva - ha semmije sincs, nem is kerül sokba ez az embernek." Bogyiszló, a kibocsátó Tolna megyei kistelepülés, a felnevelő család N. Horváth Béla számára életre szóló értékrendet adott: önbizalmat, hitet a munkában, a tisztességben, az emberségben. A József Attila nevét viselő szegedi egyetemen szerzett magyar-orosz szakos középiskolai tanári oklevéllel tért vissza Tolnába, ahol a rövid, de sok tehetséges diák nevelésével fémjelzett bonyhádi középiskolai tanári időszakot követően mindvégig a felsőoktatás Tolna megyei meghonosításában, fejlesztésében vállalt meghatározó szerepet. Oktatott, kutatott, tanszéket, majd főiskolát, az egyetemi integráció után kart vezetett és vezet: a változó névtáblák mögött …
Tovább a műhöz
Kiadványunk egy közel két éve tartó munkafolyamat lezárásaként látott napvilágot azzal a céllal, hogy bemutassa a TÁMOP5.4.4-09/2-C-2009-0013 „TÉRSÉG – KÖZÖSSÉG – MINŐSÉG” – Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése Szekszárdon projekt történéseit és eredményeit. Ahogyan a cím is utal rá, a projekt fő tevékenysége a képzés- és tananyagfejlesztés volt, de már a tervezés során is a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése állt a középpontban. A Térség – Közösség – Minőség hármas jelszava adta meg számunkra azt a szellemi tőkét, amire a projekt épült. A „Térség” szerepének és jelentőségének újradefiniálása, a „Közösségi” szükségletekhez és erőforrásokhoz való alkalmazkodás, valamint a „Minőségi” szolgáltatások tervezése és működtetése jelentik számunkra azt a célt, amelyhez képzéseink fejlesztésével, a szociális szakemberek felkészítésével, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítésével kívánunk hozzájárulni. A 2009-ben kiírt pályázat lehetőséget adott a szakmai megújulásra, bár a meglévő képzési struktúra átalakítását, bővítését nem támogatta. Nagy várakozások előzték meg a kiírást. Intézményünk is időben megkezdte a projekt kidolgozására történő felkészülést. A címben …
Tovább a műhöz
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, amelynek célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, az elmúlt három évtized Magyarországának egyik alapvető és a társadalmi változásokhoz folyamatosan igazodó jogszabálya. Megszületésének 25. évfordulóján szakpolitikusok és szociális szakemberek több fórumon is emlékeztek megalkotására, kiemelték jelentőségét. A 30. évfordulón ezt a sort folytatva kívántunk visszatekinteni és szólni a jelenről is. A három évtized lehetővé tette, hogy jogalkotók/döntéshozók és jogalkalmazók két generációja oszthassa meg emlékeit, tapasztalatait: egyrészt azok, akik a törvény előkészítésében, illetve a szociális intézményrendszer kialakításában, életre hívásában vettek részt, másrészt azok a „fiatal” szociális szakemberek, akik évtizedek óta a mindennapokban e törvény szellemében végzik szakmai munkájukat. A szervező intézmények nemcsak a jogszabály előkészítésére és megszületésére kívántak emlékezni, de az elmúlt évtizedek szakmai professzióformáló szerepére, társadalmi hatására is. A 2023. december nyolcadikén megrendezett konferencia időutazás volt: bemutatta a kezdeti, hősi és viszontagságos kezdeteket, az alkalmazói és felhasználói kihívásokat az eltelt három évtizedből, és kitekintett a jogszabály jövőjére, lehetséges utóéletére is. A …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 13