Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 5

Találatok


A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara az 1912-ben Pozsonyban megalapított, majd az I. Világháborút követően Pécsre költözött Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem kebelében kezdte meg tevékenységét az 1923. év őszén. Az éppen mögöttünk hagyott 85 esztendő az európai, de a hazai felsőoktatás történetéhez képest is rövid, ám nehézségekben, de sikerekben is gazdag időszak. A Kar 1923-ban tizenegy egyetemi nyilvános rendes tanár kinevezésével kezdte meg az oktatást, meglehetősen szerény elhelyezési körülmények között. Az első tanévre felvett hallgatók létszáma nem érte el a kétszázat. Napjainkra - elsősorban az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett fejlődés hatására - a mintegy ötezer hallgató oktatásáról közel száz kollégánk gondoskodik. A Kar két önálló, a közelmúltban felújított épülettel rendelkezik, korszerű informatikai rendszer és könyvtár áll az oktatók és hallgatók rendelkezésére. Noha nem a rendszerint megünnepelt kerek évfordulóról van szó, úgy véltük, hogy a 85. születésnap megfelelő alkalmat teremt a visszatekintésre. Ennek talán kevéssé szokványos formáját választottuk, amelynek eredményét az Olvasó most kezében tartja. Amint azt Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter 1923. október 14. napján a pécsi egyetem ünnepélyes megnyitásakor megtartott beszédében hangsúlyozta, a sikeres egyetemi oktatásnak …
Tovább a műhöz
F. Dárdai Ágnes professzor asszony, a Pécsi Egyetemi Könyvtár főigazgatója 2014. július 29-én ünnepelte 60. születésnapját. Élete e jelentős állomásán a történettudomány és a neveléstudomány kutatótói, oktatói, könyvtárosok, kollégák, valamint egykori és jelenlegi tanítványai köszöntik. Anyaintézménye, a Pécsi Egyetemi Könyvtár számára külön öröm és megtiszteltetés, hogy a könyvtár az általa indított kiadványsorozatának 12. köteteként megjelenő születésnapi kötettel köszöntheti a főigazgatót, a kiváló kutató professzort, az elkötelezett könyvtárost, akinek vezetésével és a vele való közös munka révén a Pécsi Tudományegyetem Könyvtára mára a hazai felsőoktatási könyvtári szolgáltató rendszer élvonalába került. F. Dárdai Ágnes 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem történelem-német szakán. Tanulmányai befejezése után a szegedi egyetem Központi Könyvtárában kezdett dolgozni, majd Karácsonyi Béla könyvtárigazgató ösztönzésére végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtár szakát. 1980 és 1983 között ösztöndíjas gyakornokként a JATE Középkori Egyetemes Történeti Tanszékére került, ahol megvédte Közgondolkodás és reformáció a 16. századi Németországban, korabeli közmondások és röplapok tükrében című egyetemi doktori disszertációját (1983). 1983–1987 között a szegedi egyetem Ságvári Endre …
Tovább a műhöz
A jogosulti késedelem paradoxonénak nevezett tétel szerint a jogosulti/hitelezői késedelem {móra creditoris) fogalma, elnevezése önellentmondás. A tézis alátámasztására szolgáló érv az, hogy a jogosult a neki járó szolgáltatásnak nem kötelezettje, hanem értelemszerűen jogosultja. Éppen ezért e szolgáltatás átvételével (mint tehát joga gyakorlásával) amennyiben késlekedik, vagy egyéb módon rajta múlik, hogy az adós nem tud teljesíteni, azt annak ellenére nem lehet kötelmi kötelezettségszegésnek tekinteni, hogy bekövetkezése esetén, mint a kötelemszegések általában, s így a kötelezetti késedelem is, polgári jogi szankció(ka)t von maga után. E jogintézmény jogelméleti szempontból1 is érdekes, hiszen átfedésbe hoz két ellentétes előjelű, egymást egyidejűleg - látszólagosan - kizáró omissiv magatartást (nemcselekvést): ti. a kötelezettség nemteljesítését, illetőleg a jog nemgyakorlását. Miként lehetséges tehát az, hogy a szolgáltatás átvétele jog és kötelezettség egyszerre, illetve - ha e tétel nem áll - a teljesítés elfogadása jogosultság vagy kötelezettség-e? E jelenség megértéséhez szolgálhat néhány adalékkal a dolgozat tárgyául az adásvétel köréből választott fragmentum (Pomp. D. 19.1.9), amely szerint: „ Si is, qui lapides ex fundo emerit, tollere eos nolit, ex vendito agi cum E munka a Benedek Ferenc professzor úr 80. születésnapja alkalmából …
Tovább a műhöz
E tanulmánykötet az elsőként 2002-ben megjelent Studia Iuvenum Iurisperitorum (A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Kara Hallgatóinak Tanulmányai) című sorozat harmadik kiadványa. A kötet a 2005 márciusában Győrött, a Széchenyi István Egyetem által szervezett XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián indult, és helyezést nyert dolgozatok alapján készített tanulmányokat is tartalmazza. A periodika már az első kiadásakor célul tűzte ki, hogy publikálási lehetőséget biztosít a kari tudományos diákkörök hallgatói számára. A törekvések között az is szerepelt, hogy a konzulensek által kimagasló minőségűnek ítélt szakdolgozatok alapján készített írások is helyet kapjanak e kari kiadványban. A Studia Iuvenum Iurisperitorum bizonyos szempontból a Studia Iuvenum folytatásának tekinthető, amely 1984 és 1986 között jelentette meg az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon eredményesen szerepelt értekezések rövidített változatait és a fiatal oktatók tanulmányait. E periodika a Studia Iuvenum tartalmától azonban részben eltér, mert egyrészt a pécsi Állam- és Jogtudományi Kar valamennyi - nem csak OTDK-n szerepelt - hallgatójának kíván lehetőséget nyújtani arra, hogy színvonalas tanulmányát e kiadványokban közzé tehesse, másrészt kizárólag a hallgatók írásainak publikálására szolgál. A szerkesztő reméli, hogy e kötetben való publikálási …
Tovább a műhöz
Azt szokták mondani, hogy a büntetőjog viszonylag zárt, belterjes tudományág. Éppen ezért e tudományterületen kevés a nagy egyéniség, a legendás tudós. Ám ha csekély számban is de – mint e kötet címzettje igazolja – vannak kivételek. Szerencsére élnek köztünk olyanok, akiket mind az egyetemek falai között, a katedrán és a tudományos műhelyekben, mind a szaklapok, könyvkiadók szerkesztőségében vagy a tárgyalótermekben egyaránt sűrűn, nagy tisztelettel idéznek, emlegetnek. Akiknek hatása túlterjed saját szűkebb szakmájuk határain is. Ezzel a kötettel egy ilyen rendkívüli hatású személyiség, Földvári József professzor 80. születésnapjára tisztelgünk. Tanulmányainkkal megpróbáltunk méltónak bizonyulni e szép ünnephez. A könyvnek – azon túlmenően, hogy igyekeztünk benne „legjobb gondolatainkat” csokorba gyűjteni – van egy formai különlegessége is. Sajátos, egyedülálló rekordról tanúskodik: ez immár a harmadik gyűjtemény, amit kedves Professzorunk kerek születésnapjaira átadunk, s ilyen sorozatra nálunk talán még nem volt példa. Mentségünkre: így tudjuk talán legjobban és legmaradandóbban kifejezni nagyrabecsülésünket, ragaszkodásunkat. Kedves Professzor Úr! Őszinte szívvel kívánunk további jó egészséget és boldogságot szeretteid körében, remélve, hogy – ha kicsit tágabb értelemben is – sokan közülünk is e körbe tartozónak érezhetjük …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 5