Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 3

Találatok


(...) Dilatory tactics are often the main cause of undue delay. To prevent them, legal systems - regardless of time and place - have searched for appropriate solutions. In our opinion, to solve the problem adequately we have to scrutinize and analyze the whole process leading to the use of dilatory tactics in detail. Two features should be distinguished: on the one side the intentions of the parties and their lawyers, and, on the other side, their procedural potential for causing delay. In our paper we try to prove that, in the absence of one of these two requirements, dilatory tactics will not be used, and to this end we have examined both. First, we scrutinized the reasons that may lead the parties or their representatives to protract the procedure and then we moved to the other side of the formula to examine how dilatory tactics work and, consequently, how this could be influenced. In this context we tried to identify the reasons why such tactics can influence procedure in one country more than in another. Undue delay in litigation can occur for various reasons - for example, the overwhelming caseload of the courts, a lack of human and other resources and the inappropriate preparation and concentration of trials. Among the reasons, special attention should be paid to the use of dilatory tactics by the parties and their lawyers, which can cause significant delays, even in those countries where the average duration of proceedings is satisfactory. In countries where civil …
Tovább a műhöz
(...) As the pre-requisite for being taken under legal authority, the various phenomena require assessment. Human conducts regarded as harmful for the society appear in various life situations and produce a very colourful image. It is a crucial question, however, how the legislature in a given area evaluates and legally manages the effects of harmful conducts on an imaginary harm scale. In our legal system conducts deemed as culpable are managed by the tools of Criminal Law. The scope of punishable behaviour types may be modified in compliance with the continuously changing environment. Accordingly, it is a permanent duty to be aware of the fact that Criminal Law has to function as a sanctioning cornerstone in the legal system. The study examines the requirement of ultima ratio (last resort) as a criteria derived from constitutional Criminal Law. It focuses on the recent decision of the Constitutional Court in the field of Criminal Law that interprets the last resort role of Criminal Law in connection with the use of totalitarian symbols like the five-pointed red star. This study focuses on a rather neglected aspect of Criminal Law: its ultima ratio (last resort) nature. The everyday meaning of the Latin term “ultima ratio” is ’’last try” or ’’last argument”. This paper will outline how this principle manifests itself in the legal dogmatic of substantive Criminal Law and what significance it has in the Hungarian legal system, in which Criminal Law is …
Tovább a műhöz
A fogyasztóvédelem kiépítése iránti igény a modem piacgazdaság kiépülésének eredményeként jelent meg a jogi gondolkodásban. A piaci viszonyok közepette ugyanis - a fogyasztók hátrányára - képes megbomlani a gazdasági élet szereplőinek egyensúlya. A fogyasztó - többek között a piaci módszerek ismeretének hiányából fakadóan - kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet a kereskedőkkel, szolgáltatókkal, vállalkozásokkal szemben. Ez a felismerés alapozta meg a fogyasztóvédelemnek - mint a magánjogi jogviszonyokba való állami beavatkozásnak - a megjelenését. A fogyasztóvédelem feladatának meghatározása tekintetében alapvetően két felfogást különböztethetünk meg. A Ralph Nader nevéhez köthető „elidegeníthetetlen fogyasztói jogok elmélete” abból indul ki, hogy az állam feladata a fogyasztónak - mint a piaci viszonyok áldozatának - jogi eszközökkel történő védelme." Ez a felfogás erőteljes állami beavatkozást jelent egy hátrányos helyzetű réteg - a fogyasztók - érdekében. A másik - Thierry Bourgoignie nevével fémjelzett - irányzat szerint nem a fogyasztók szó szoros értelmében vett védelme, hanem a jogi segítségnyújtás biztosítása a fontos. Ebből következik, hogy ez a felfogás az aktív, cselekvőképes fogyasztó számára a cselekvési feltételek megteremtésében látja a fogyasztóvédelem feladatát, amely nem annyira beavatkozó jellegű, inkább széles körű és …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 3