Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Ezt a könyvet óhajtom, mondhatnám vágyom. a «Nemzeti Nőnevelés» tisztelt olvasóinak úgy bemutatni, hogy mindenki elolvassa és megszerezze magának könyvtára díszére és lelke épülésére! Úgy szeretném bemutatni, hogy mindenki újabb vágyat érezzen annak továbbadására, ismertetésére, hogy sokan elolvassák, sokan örüljenek, hogy egy ilyen szép és nagyon hasznos, épületes könyvet lelkükhöz kapcsolhatnak. Én hálás vagyok e könyv írójának a szellemi, a lelki élvezetért, melyet nekem nyújtott és itt köszönöm meg neki hálás, meleg szívvel azt is, hogy méltónak tartott arra, hogy könyvét nekem is megküldje. Egy szép életet élt, tisztalelkű embernek, férfiúnak, mondhatnám végrendelete e könyv nekünk nőknek, magyar nőknek! Egy jó barát szól hozzánk, aki nagyon tiszteli és nagyrabecsüli a nőt, ha az méltóan éli életét! írója Gyertyánffy István, a polgári isk. tanítóképző —- most Pedagógium — megalapítója és volt első nagy igazgatója, Zirzen Jankával egy időben dolgozott vállvetve a hazai tanító-, illetve tanítónőképzés szép és nagy munkáján. Fiatalabb volt Zirzen Jankánál, aki 1906-ban 80 éves korában hunyt el. Gyertyánffy István 1898-ban vonult nyugalomba és jelenleg 83 esztendős. De korántsem aggastyán, hanem acélos, energikus lelkű munkás, aki ime, tanúságot tesz arról, hogy egy szépen átélt élet gazdag kamatot, lelki kincset ad jutalmul. …
Tovább a műhöz
Nálunk Magyarországban a nőneveléstant és annak segédtudományait tudományosan alig művelik. Sok kárát vallják ennek a leányiskolák, mert az elvek tisztázása és az egyöntetűség nem tud kialakulni. Különösen mélyen fájlalható mostanság, mikor nemcsak az egyes leányiskolafajok reformja égető szükség, hanem az egész magyar nőnevelés egységes rendezése hovatovább halaszthatatlanná válik. Én már hat év óta gyűjtöm az adatokat és folytatok-kutatást, hogy a nőneveléstant és segédtudományait tudományosan kidolgozzam. De ki tudja, lesz-e időm és módom ez adatokat kiegészíteni, egész terjedelmében feldolgozni s ami fő, sikerül-e majd hozzá kiadót találni. Addig is, míg célomat és vágyamat megvalósíthatom, kötelességemnek tartom, kutatásaim egyes fejezeteiről időnként beszámolni, hogy ezzel is, addig is használjak a magyar nőnevelés ügyének. Ezúttal a nőneveléstan néhány alapvető kérdésére keresek feleletet. E fejtegetéseim nagyrészt kutatásaim eredményei, de ahol csak lehet, a legkiválóbb és legelfogadhatóbb nőnevelők okoskodásaihoz támaszkodnak és csatlakoznak. Főleg a germán népek elmélkedőitől tanultam sokat, akiknél a nőneveléstan tudománya a legjobban van kidolgozva és akiknek leányoktatása jelenleg a legjobb. Sokat merítettem a két legkiválóbb nőneveléstani elmélkedőtől: Lange Ilonától (Frauenbildung X. évf.) és Bäumer Gertrudtól . (Bund für …
Tovább a műhöz