Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 9
Összes találat megjelenítve : 9
Találatok
Immáron több, mint 10 év telt el azóta, hogy az ENSZ Közgyűlése 2011-ben elfogadta a nemzetközi szervezetek felelősségéről szóló végleges kodifikációs tervezetet (ARIO), amelyet a Nemzetközi Jogi Bizottság készített elő. A kodifikációs munka egy évtizedig tartott, azonban hasonló eredménnyel zárult, mint „nagytestvére”, az államok felelősségéről szóló 2001-es végleges tervezet (ARSIWA): az ENSZ Közgyűlése az államok figyelmébe ajánlotta a dokumentumot, nem született azonban nemzetközi szerződés a nemzetközi felelősség tárgykörében. Egy lényeges dologban azonban különbözik az ARIO és az ARSIWA, nevezetesen abban, hogy míg az államok gyakorlatilag elfogadták azt, hogy az ARSIWA rendelkezései többé-kevésbé tükrözik a nemzetközi szokásjogot és így tradicionális értelemben vett kodifikációs produktumnak tekinthetők, addig az ARIO esetében ez már korántsem ennyire egyértelmű. Az államok, sőt a nemzetközi szervezetek és a jogtudósok jelentős része is egyaránt tekint kodifikációs és jogfejlesztő munkaként az ARIO szabályaira. E kötet arra vállalkozott, hogy az FK-134930. sz. OTKA kutatási projekt keretében összefoglalja azokat a kutatási eredményeket, amelyek a nemzetközi szervezetek felelősségének elméleti és gyakorlati kérdéseinek vizsgálata során felmerültek és a tudományos, valamint a gyakorlati szakemberek számára egyaránt relevanciával bírhatnak. A …
Tovább a műhöz
A válság elméleti vonatkozásai című multidiszciplináris konferenciára 2022. április 21-én került sor a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Huszonhat előadó vett részt a Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszék szervezésében megvalósuló rendezvényen, köztük tanszéki és kari munkatársak, tanszékünkhöz kötődő hallgatók és más egyetemek kutatói. Kötetünk nem tartalmazza valamennyi elhangzott előadás írott változatát, csupán válogatást közlünk a konferencia anyagából, továbbá megjelentetünk néhány olyan írást is, amelyeknek a szerzői ugyan nem voltak jelen a konferencián, de a válság valamelyik aspektusát kutatják. Az első részben filozófiai, jogelméleti és politológiai válságértelmezéseket találhat az olvasó. A második rész a forradalom és háború okozta válságokat tárgyalja, egy történeti tanulmány után a most zajló orosz-ukrán háború nemzetközi jogi elemzése következik. A harmadik részben a klímaválsággal kapcsolatos kérdésekre és a különféle egészségügyi válsághelyzetekre - köztük a koronavírus járványra - reflektáló írásokat közlünk. Nem csak diszciplinárisan és a vizsgált témákat tekintve sokszínű e kötet, de abból a szempontból is, hogy különböző korosztályokhoz tartozó kutatók munkáit tartalmazza. Elismert tudósok mellett lehetőséget adtunk doktori, illetve graduális képzésben részt vevő hallgatók …
Tovább a műhöz
Az Európai Unió joga
- 2015
Az európai integráció gyökerei hosszú évszázadokra nyúlnak vissza, az európai országok és népek közötti egység megteremtésének lehetősége azonban egészen a második világháború befejezéséig váratott magára. A soha nem látott pusztítás hatására nyilvánvalóvá vált, hogy Európa sorsát a jövőben az országok békés együttműködésére kell alapozni. Az Európai Unió megteremtésének első lépését a híres Schuman-beszéd jelentette. 1950. május 9-én hangzott el ugyanis Robert Schuman francia külügyminiszternek az európai integráció javaslatát tartalmazó beszéde (ezért minden évben május 9-e az ún. Európa nap). A javaslat alapgondolata a szén- és acéltermelés közös irányítása egy olyan szervezet keretében, amely nyitott, tehát a későbbiekben más országok is csatlakozhatnak hozzá. Az ötlet nagyszerűsége abban rejlett, hogy a legfőbb szerve, a Főhatóság révén elejét vette a többi tagállam tudta nélkül történő
fegyverkezésnek, illetve véget vetett ezzel a több évszázados francia és német háborúskodásnak. A szervezet sikeréhez hozzájárult a kedvező gazdasági helyzet, és a sajátos történelmi pillanat, a hidegháború is. Ennek köszönhetően a világháború által katasztrofális helyzetbe jutott országok gazdasága látványos növekedésnek indult, ami lehetővé tette az integrációs folyamat kiterjesztését újabb és újabb gazdasági-társadalmi területekre. …
Tovább a műhöz
„Az uniós jog és a magyar jogrendszer viszonya” c. kötet első hangzásra is ambiciózus. Ilyen kiadványnak, ha a mondanivalója hű akar maradni a címéhez, számos jogterületet kell érintenie. Az érdeklődő olvasó tehát kíváncsian, várakozón tekint a kötetben foglalt témák elé - és nem csalódhat. A tanulmányok a jogtudomány olyan széles spektrumán ívelnek át, amely még ilyen ambiciózus cím mellett is lenyűgöző. Helyet kap a kötetben a polgári jog számos aspektusa a szerzői jogtól a devizahitelekig, a munkajog, a társasági jog, a fogyasztóvédelmi jog, a büntető anyagi és eljárásjog, a
közigazgatási jog, a versenyjog, a sportjog, a környezetjog és az adójog, de szó esik alkotmányos identitásról, művészeti szabadságról, intézményi együttműködésről, az egyenlő bánásmódról és a jogi kultúráról is. Valójában azonban ez a sokszínűség a téma sajátja. Az Európai Unió ma már tagállamai jogrendszereinek olyan mértékű változását idézte elő, amely alapján bátran kijelenthetjük, hogy az uniós és a nemzeti jogrend viszonya valóban csak ilyen szerteágazóan, számtalan jogterület bevonásával mutatható be. Ez a fejlődés azért tanulságos, mert - legalábbis az én generációm
számára - valójában a szemünk előtt zajlott. Az 1960-as évektől az Európai Unió Bírósága - az akkori Európai Bíróság illetve Európai Közösségek Bírósága - ítélkezési …
Tovább a műhöz
(...) Over the last five years, the author has undertaken research and gathered data on the national regulations of a number of EU countries regarding the use of institutionalised confrontation as an accepted method of determining the truth in criminal proceedings and/or as a technique used in crime-solving (criminalistics) where recommendations and actual practice were the object of interest. He sought answers to several questions: a) Does the institution exist in the particular country? b) If so, how is it regulated? (By law or by recommendation?) c) If there is a law, what are the name, number, source and text? d) Is face-to-face confrontation institutionalised in criminal proceedings and, if yes, with what attached recommendations? e) If it exists within criminal proceedings, at which stage is it used - during investigation or in the judicial phase? f) If confrontation exists, how effective is it? What are the views of law enforcement officers? Basically, the author looked for answers to the main theoretical questions by means of questionnaires, personal interviews with law
enforcement bodies (judges, prosecutors, barristers, police officials) and by (international) legal analysis.
1. A review of various national regulations During this research carried out over the last 5 years, I gathered data from numerous EU countries’ national regulations regarding confrontation - as well as on their recommendations and practice concerning crime-investigation tactics. For the …
Tovább a műhöz
(...) Dilatory tactics are often the main cause of undue delay. To prevent them, legal systems - regardless of time and place - have searched for appropriate solutions. In our opinion, to solve the problem adequately we have to scrutinize and analyze the whole process leading to the use of dilatory tactics in detail. Two features should be distinguished: on the one side the intentions of the parties and their lawyers, and, on the other side, their procedural potential for causing delay. In our paper we try to prove that, in the absence of one of these two requirements, dilatory tactics will not be used, and to this end we
have examined both. First, we scrutinized the reasons that may lead the parties or their representatives to protract the procedure and then we moved to the other side of the formula to examine how dilatory tactics work and, consequently, how this could be influenced. In this context we tried to identify the reasons why such tactics can influence procedure in one country more than in another. Undue delay in litigation can occur for various reasons - for example, the overwhelming caseload of the courts, a lack of human and other resources and the inappropriate preparation and concentration of trials. Among the reasons, special attention should be paid to the use of dilatory tactics by the parties and their lawyers, which can cause significant delays, even in those countries where the average duration of proceedings is satisfactory. In countries where civil …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 3.
- 2005
Néhány gondolat bizonyos alapjogok kommunikációs jogi jellegéről. Az alapjogok ún. kommunikációs jogi jellege (véleménynyilvánítás szabadsága, információs szabadság, egyesülési és gyülekezési jog, lelkiismereti és vallásszabadság, tudományos és művészeti élet szabadság, a tanítás szabadsága) azért érdemel mélyebb vizsgálatot, mert felvethető a kérdés, hogy adott alapjog, vagy annak tartalmi eleme mennyiben minősíthető kommunikációs jognak. Ez szorosan összefügg azzal a problémával, hogy - az Alkotmánybíróság szóhasználatával élve - mely jogok tartoznak a „kommunikációs alapjogok jogegyütteséhez”, illetve milyen esetekben kell az adott
alapjogot - e kapcsolata miatt - szigorúbb védelemben részesíteni. A kérdésfelvetést az is indokolja, hogy a kommunikációs szabadság fogalmára és funkciójára vonatkozóan egységes álláspont még nem alakult ki. E dogmatikai probléma megoldása érdekében a kommunikáció fogalmából, illetve a kommunikációs jogok általános értelemben vett jellegéből szükséges kiindulni. Mivel a tanulmány a jelzett alapjogokat alapvetően elméleti szempontból szándékozik vizsgálni, felhasználta - a hazai alkotmánybírósági gyakorlat megállapításain kívül - az Európai Unió néhány tagállamának jogirodalmi, illetve alkotmánybírósági meghatározásait is. Az alapjogok
univerzális jellege megkövetelte továbbá a nemzetközi egyezmények, …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Nemzetközi- és Európajogi Tanszéke 2019. október 4-én konferenciát szervezett Bruhács János professor emeritus 80. születésnapja alkalmából Pécsett. A konferencián számos pályatárs, kolléga és volt tanítvány vett részt előadóként, előadásaik tematikájukban igazodtak a nemzetközi jog azon területeihez, amelyekkel professzor úr is szívesen foglalkozik kiterjedt tudományos kutatásaiban – egyebek mellett a nemzetközi jogrenddel, a nemzetközi környezetjoggal, a humanitárius nemzetközi joggal és a nemzetközi kisebbségi jog egyes kérdéseivel. Jelen kötetben az ünnepi konferencián elhangzott, professzor úr munkássága előtt tisztelgő előadások alapján készült tanulmányokat adjuk közre, ezúton is boldog születésnapot kívánva az ünnepeltnek, és kifejezve abbéli örömünket, hogy professzor úr továbbra is aktívan részt vesz a tanszék munkájában.
Tovább a műhöz
Bruhács János 70. születésnapjának közeledtével tanakodni kezdtünk a tanszéki kollégákkal, hogyan ünnepelhetnénk meg méltó módon e jeles, kerek évfordulót. Az rögtön biztossá vált, hogy (az akkor még messzinek tűnő) szeptember 23-án szűk körben, Professzor Úr kedvenc tortájával felköszöntjük ünnepeltünket. A torta azonban hamar elfogy, a pezsgő is gyorsan elillan: az írás, az viszont megmarad! Megszületett tehát egy jubileumi tanulmánykötet ötlete. Egy olyan köteté,
amelyben a magyar nemzetközi jogászok színe-java (és Pécsről a fiatalabb nemzedék is) tiszteletük, szeretetük, barátságuk jeleként egy-egy tanulmányt szentelnek a nemzetközi jog pécsi professzorának felköszöntésére. E liber amicorum szerkesztőjeként örömmel tapasztaltam, mily’ szeretettel, magától értetődő természetességgel fogadta el mindenki felkérésünket, s küldték sorra tisztelgő tanulmányaikat a nemzetközi jog hazai jeles művelői: sok pécsi gyökerű vagy kötődésű kolléga (Herczegh Géza, Prandler Árpád, Gál Gyula, Kardosné Kaponyi Erzsébet, Ernszt Ildikó, Tóth Norbert),
továbbá pályatársak az ország neves társ-tanszékeiről (Lamm Vanda, Bodnár László, Blutman László, Kardos Gábor, Kovács Péter) és persze nem utolsósorban a mostani pécsi kollégák (Horváth Zsuzsanna, Szalayné Sándor Erzsébet, Komanovics Adrienne, Pánovics Attila, Mohay Ágoston, Karoliny Eszter, Szappanyos Melinda). …
Tovább a műhöz