Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
Felszabadulásunk harmincadik évfordulójáról a Magyar Pedagógiai Társaság szakosztályai és tagozatai méltóképpen megemlékeztek. Titkárságunk javaslatára elnökségünk úgy határozott, hogy az ünnepi évben adjon ki a Társaság olyan tanulmánykötetet, mely hűen tájékoztat az elmúlt három évtized pedagógiai erőfeszítéseiről és eredményeiről. A gyűjtemény ne csak megemlékezzék azokról, akik a korszakot végigélték, hanem nyújtson eligazítást is azoknak, akik később nőttek bele, vagy most kezdik meg hivatásuk gyakorlását. A mű rendeltetésének ilyen megfogalmazása ellenére sem gondolhattunk arra, hogy felkért szerkesztőink kritikailag értékeljék az elmúlt három évtized pedagógiájának történetét, és valamennyi jelentősebb törekvés bemutatására vállalkozzanak. Lehetőségeink ismeretében és azok határai között készíthették el olyan társasági kötet tervét, melynek tanulmányozása a tiszteletreméltó múltbeli erőfeszítések jobb megértéséhez vezet, egyben további, elmélyedőbb vizsgálatokra serkent. így kezdődött meg a gyűjteménybe bekerülő tanulmányok kiválogatása olyan munkákból, amelyeket Társaságunk mai - jelenleg is élő - tagjai, mint történetileg és saját egész munkásságuk szempontjából jellemzőket ajánlottak fel. A már nem élők munkáiból a szerkesztők válogattak. A közölt - válogatott - bibliográfia további tájékozódást tesz lehetővé …
Tovább a műhöz
Iskola és társadalom
- 2003
Az olvasó olyan szöveggyűjteményt tart a kezében, amely korábban két különálló kötet volt. Először 1996-ban gyűjtöttem össze önálló kötetbe Iskola és társadalom címmel azokat a szemelvényeket, amelyeket a jövendő és a már pályán levő pedagógusok szemléletformálásához elengedhetetlennek tartottam. A kötetben szereplő tanulmányok, könyvrészletek nemzetközileg is jól ismert oktatásszociológusai az iskoláztatás évei alatt megújuló és újratermelődő társadalmi egyenlőtlenségekre kerestek és adtak magyarázatot. Értelmezési kísérleteik, empirikus kutatásaik a magyar oktatásszociológia formálódásában is meghatározó szerepet játszottak. Ennek a hatásnak a bemutatására állítottam össze 1999-ben a második kötetet. A két kötet tehát csak időben vált el egymástól, tartalmilag azonban szervesen összetartoztak. A kötetekből tanár szakon tanuló bölcsészek, nappali és levelező pedagógia szakos hallgatók és szakirányú továbbképzéseken részt vevők ismerkedtek meg azokkal az elméletekkel, kutatási eredményekkel, melyek
segítségével szűkebb és tágabb iskolai környezetük történéseinek értelmezési keretét megalkothatták.
A korábbi két kötet egy könyvben való megjelenését nem csak a közös gondolati váz és az elfogyott példányok indokolják. A társadalmi egyenlőtlenségek és a rendszerváltozás óta meghozott oktatáspolitikai döntések mai …
Tovább a műhöz
1994 nyarán72%-os parlamenti többséggel új koalíciós kormány alakult Magyarországon. A politikai rendszerváltozást követő második általános választás eredményei alapján egy szocialista-liberális kormány szerveződött. A napi politika szintjén egy sor új kérdés fogalmazódott meg. De kérdés az is, amit Michel Foucault tett föl: „Hogyan képes valaki egyáltalán fontosságot tulajdonítani a politikai szerkezeteknek, ha a történelmet úgy tekinti, mint zavarosan definiált csoportok obskúrus gesztusainak eredményét?” Bár e kötet szerzői nem vallanak egységes álláspontot sem a történelemről, sem a politikai aktorokról, sem magáról Michel Foucault elméleti munkásságáról vagy epizodikus politikai szerepléséről, igencsak tisztában vannak annak elméleti buktatóival, ha teoretikusan is jelentőséget tulajdonítanak egy hivatali működését éppen csak megkezdett kormány minősítésének. Szerzőink azonban vállalták ezt a kockázatot a Korridor Politikai Kutatások Központja kérésére, s most az irgalmas olvasó bírálata elé tárják eredményeiket. Nem kívánjuk azonban eltúlozni nehézségeinket, a működő kormány minősítésében rejlő kockázatokat. Tudjuk, hogy kormányozni - bármely országban bármiféle kormánynak - nemcsak más, mint a kormányzati munkáról írni, hanem emberileg minden bizonnyal nehezebb is. Ennek megengedő elfogadása azonban nem ment fel bennünket az alól, hogy …
Tovább a műhöz