Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
A filozófiai rendszer megismertetése és egyes filozófiai rendszerek bemutatása nélkül a középiskolai bölcseleti oktatás csak az a száraz és léleknélküli küzködés marad, amelynek eredménye alig több a semminél, ha ugyan némely esetben nem egyenesen kártokozó a fiatal s nagyravágyó lelkekben. Nem egy olyan fiatal emberrel találkoztam, aki a filozófia után sóvárogva, egyenesen a középiskolai tanítás nyomása alatt fordult el attól s nyert a filozófiáról olyan végérvényesen hamis fogalmat, amelytől csak hosszas magyarázás és türelmes vele való foglalkozás tudta úgy ahogy megszabadítani. A filozófia csak rendszerekben él s aki a filozófiába bevezetni akar, az csak a rendszeren keresztül és a rendszer által teheti azt. A hagyományos lélektan és logika tanítása által vajmi keveset érhetünk el arra, hogy a bölcseletet az utána sóvárgó ifjakkal megszerettessük és felkeltsük lelkükben azt a teremtő erős, amelyről az isteni Platón beszél dialógusaiban. A, filozófiai propedeutikát arra .kell felhasználnunk, hogy segítségével bemutassuk a mozgásban levő és teremtő gondolkozást és azt a küzdelmes folyamatot, amely a dolgok és a dolgokról alkotott fogalmaink között érvényes és egyetemes összefüggést létesít. Ez az összefüggő, ez az egyetemes egység, az u. n. rendszer a végső célja minden tudásnak s végső célja az igazi bölcseletnek is. S mi hiába beszélünk bármily …
Tovább a műhöz
A középiskola tanterve és a hozzávaló utasítások általában egyaránt vonatkoznak fiúgimnáziumokra és leánygimnáziumokra. Külsőleg különbség csak ott mutatkozik, ahol kifejezetten leányoknak való tantárgyakról van szó. Hasonlóképen egyezik a két középiskolában alkalmazott módszer és nagyrészben egyezneka nevelési elvek is. Ha eltérésről beszélünk, leghelyesebben úgy járunk el, ha alapul vesszük a tantervet és az utasításokat és azokat a szempontokat emeljük ki, amelyek a leányok oktatásánál és nevelésénél merülnek fel. Ebből következik, hogy tárgyalásunk folyamán elsősorban a leányok nevelésénél fölmerülő eltérések fognak szerepelni, s a fiúknál mutatkozó különbségek csak annyiban kerülnek szóba, amennyiben az eltérés nagysága azok kiemelését szükségessé teszi.
A tárgyalás keretét és terjedelmét, pontosan megszabja az a körülmény, hogy középiskolai leánytanulók neveléséről és oktatásáról van szó. A középiskola célja, az odajáró leányok életkora és a középiskola megszabott tananyaga meghatározzák a tárgyalás keretét és szempontjait is. A nőnevelés egyetemes célja minden időben az volt, hogy a leányokból jó háziasszonyok és jó anyák váljanak. Ennek megfelelően mindig arra törekedtek a nőnevelésben, hogy a női és anyai sajátosságokat a lehető legtökéletesebben kifejlesszék. A jó és alkalmas élettárs, és a gyermekeknek jó …
Tovább a műhöz
E sorok íróját két körülmény indította arra, hogy az átörökíts kérdésével néhány sorban foglalkozzék e folyóirat lapjain. Az egyik az, hogy az átöröklésnek a kérdéseit,— önmagukban is, meg a neveléssel való összefüggésükben is -— nálunk általában inkább a német szakirodalom szempontjai szerint szokás vizsgálat alá venni, többé-kevésbbé figyelmen kívül hagyva pl, az angol és amerikai lélekbúvárok és pedagógusok műveiben tükröződő szempontokat és szemlélésmódot. Ez az egyoldalúság sokszor jól kihasználható érvet nyújt azok számára, akik a magyar tudományosságot egyszerűen a német szellemi élet függvénye gyanánt szeretnék elkönyvelni. De káros hatású ez az egyoldalúság még azért is, mert hazai tudományosságunkat olyan értékes szempontoktól és gondolatoktól foszthatja meg, amelyek kellő ellensúly gyanánt szolgálhatnak egy, (esetleg politikai irányítás szerint működő) tudományos gondolkodásnak. Amikor tehát az alább következő fejtegetésekben az „átöröklés és nevelés" sokszor tárgyalt kérdéséhez nyúlunk, ezt azzal az elhatározott szándékkal tesszük, hogy a kérdésnek jelenlegi állását és a megoldásoknak módját főképen az angol-amerikai irodalom segítségével mutassuk be. A másik indító ok, mely az átöröklés kérdéseivel való foglalkozásra indíthatja a neveléslélektan kérdéseivel foglalkozókat, az a bizonytalanság és …
Tovább a műhöz
A középiskola arra törekszik, hogy a tanulók testi és lelki életét a lehető legharmónikusabban kifejlessze, értelmi és erkölcsi erőiket minél jobban kibontakoztassa. Ezen nevelési tevékenységével a tanulók egyéni értékét emeli, életlehetőségét előmozdítja és alkalmassá teszi őket arra, hogy a közösség szolgálatára egyénileg hasznosan felkészüljenek. Hogy ez a szolgálat valóban bekövetkezzék, s úgy valósuljon meg, hogy a felnőtt egyén minden tőle telhetőt odaadjon, amire a közönségnek szüksége van anélkül, hogy egyéni értelmi és erkölcsi erői meg ne semmisüljenek, hogy egyénisége el ne vesszen, erre a tanulókat külön is rá kell nevelnünk. A nevelésnek ezt az ágát szociális nevelésnek mondjuk. Minden iskola folytatja a család szociális nevelését. Egyik, sem vonhatja ki magát ezen feladat alól, mert mindegyiknek az a célja, hogy tanulóit úgy nevelje, hogy a magyar társadalomban nekik jutó helyet teljes vértezettel és kellő komolysággal betölthessék. Fokozottan áll ez a követelmény a középiskolára. Tanítványainak fokozottabb mértékben akar nyújtani erkölcsi tartalmat, magasabb műveltséget és szélesebb látókört. Ebben a követelményben van a kötelességteljesítésnek és az áldozatvállalásnak a magasabb foka is azzal a magyar társadalommal szemben, amelynek a vezetésében a középiskolát végzett egyének később részt akarnak venni. Az egyén és a …
Tovább a műhöz