Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
Hűvös van. A ködös novemberi félhomályt a telihold fénye tölti be, a fák ágait narancssárgára festik az utcai lámpák. A ház előtt állok, ahol régen laktunk. Csak egy pillanatra torpantam meg, ha már erre jöttem, és nem is kifejezetten kötődnek hozzád az emlékeim erről a helyről, mégis... Az még egy másik világ volt. Egy sokkal szebb. Az idők, amikor még minden rendben volt - így szoktam emlegetni magamban, meg néha kimondva is. Minden vasárnap találkoztunk. Ültünk az asztalnál, egymással szemben, ettük a Nagyi leveseit. Szerettél mesélni olyankor, élvezted a rád vetülő reflektorfényt, és meg kell hagyni, jól is állt. Már eggyel kevesebb tányér kerül az asztalra. Elkapom a tekintetem gyerekkorom ablakáról, zsebre dugott kézzel sétálok tovább a novemberi estében, az út közepén. Erre úgyis ritkán jár bárki. Nyugodt környék. Idilli, mint az itt töltött évek. Ott lóg a nyakamban a nyakláncod, az az ikonikus, amit mindig hord-tál, az érdekes indiánszimbólummal. Rajtad volt, mikor Zámbó Jimmy-t kornyikáltunk fejhangon, egymást túlkiabálva a Nagyiéknál, akkor is, mikor a havas domboldalon leszáguldva nagy reccsenéssel mondta fel a szánkó alattunk a szolgálatot, és akkor is, mikor a térdedről ugráltam a vízbe a Pollack Strandon. Úsztunk, napoztunk a padon, a büfé alatt. Most egy fa áll ott, tibeti cseresznye. Különleges, kilógott a sorból már a faiskolában is, lázadó, egyedi …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 10.
- 2011
A magyarországi médiaszabályozás újrastrukturálása a kormányváltás után. „A sajtószabadság is csak azoké, akiké a sajtó. I.Kommunikációs alapjogok és a szabad sajtó összefüggései. A kommunikációs alapjogok, melyek a személyiség szabad kifejeződését szolgálják, valamennyi demokratikus társadalom meghatározó alapját képezik. Az igazság keresésének legitimációs alapját képező közlés általános értelemben vett szabadsága mind egyéni, mind pedig társadalmi szinten oly mélyen gyökeredző érték, amely „az individuum és az emberi közösség létének és fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele és eszköze”. A konkrét társadalmi rendeltetéssel felruházott tömegközlés szabadságát az 1949. évi XX törvényt módosító, 1989. évi XXXI. törvény 61.§ (2) bekezdése emelte az alapvető jogok közé. A törvény indokolása kimondta: „Bárki gondolatainak, meggyőződésének megfelelően véleményt formálhat a külvilág történéseiről, és ennek megfelelő keretek között hangot is adhat. Külön is nevesített formája a véleménynyilvánításnak és az ehhez kapcsolódó jogoknak a sajtó szabadsága. A sajtó a közérdeklődés kielégítésének és a közvélemény alakításának jelentős eszköze, amelynek a társadalmi nyilvánosság révén kiemelkedő a szerepe a társadalmi ellenőrzés megvalósításában. Ezért külön alkotmányos védelemre szorul.” Pusztán ad defmitionem …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 11.
- 2012
Az Egyesült Államok a common law jogrendszer egyik zászlóshajójaként szabályozza a nyilvánosság alapelvét a büntető ügyek vonatkozásában, csakúgy, mint a többi e jogrendszerbe tartozó ország. Természetesen a common law jogcsaládon belül hasonló megoldásokat találunk, mégis, az USA szabályozása számos eltérést mutat a legeredetibb common law területtől, az Egyesült Királyságtól. A legalapvetőbb különbség az, hogy Angliában és Wales-ben nincs írott alkotmány, az Egyesült Államokban pedig alaptörvényi szinten szabályozott a nyilvánosság. Bár kétségtelen, hogy az Egyesült Királyságban is alkotmányos jelleggel lefektetett szabályokat találunk, valós írott alkotmánnyal ezek az országok nem rendelkeznek. Az Egyesült Államokban az alkotmány mellett további, főként szövetségi szintű szabályok rendelkeznek a nyilvánosság alapelvéről, amely megoldásra - elöljáróban elmondhatjuk - ugyancsak a heterogén szabályozás jellemző.
Tanulmányomban annak bemutatására törekszem, hogy az USA milyen formában és hogyan szabályozza a nyilvánosság alapelvét, melyek azok a megoldások, amelyek párhuzamba állíthatóak a common law más országaival, és melyek azok az eltérések, amelyek megkülönböztetik azoktól. Természetesen a vizsgálatok a büntető ügyszakra jellemző regulációkat érintik, a kutatások csak erre a területre terjednek ki. Az USA szabályozásának áttekintéséhez …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 12.
- 2013
A büntető ügyek napjainkban meghatározó, nagy hírértékké váltak a mindennapi médiának. A televízióban, a nyomtatott sajtóban, de főleg az interneten a bűnügyek vezető hireknek számítanak. Nem feltétlenül jelenti ez azt, hogy több bűncselekményt követnek el, sokkal inkább azt, hogy az aktuális bűnesetek nagyobb nyilvánosságot kapnak, mint a korábbiak. A híres deliktumok az utóbbi időben már a nyomozás első pillanatától a nagy nyilvánosság előtt zajlanak, szinte felsorolhatatlanul sok az olyan eset, amely az utóbbi években nagy port kavart és közérdeklődésére tartott számot.
A büntetőeljárás első szakasza a nyomozás, amelynek célja, hogy az elkövető személyét és a bűncselekményt az eljáró hatóságok felderítsék, felkutassák és biztosítsák a bizonyítási eszközöket. Ennek a tevékenységnek a folytatásaként pedig a hatóságok a már felkutatott és biztosított bizonyítási eszközöket vizsgálják meg, tulajdonképpen előkészítve ezzel a büntetőjogi felelősségre vonást. Elvi éllel szögezi le e tevékenységgel kapcsolatban Tremmel Flórián, hogy a büntetőeljárás első szakaszában nem a nyilvánosság, hanem éppen ellentétpárja, a titkosság a főszabály.2 Tanulmányomban két alapvető témakörön keresztül (a felvilágosítás-adás és tájékoztatás, valamint a jelenlét a nyomozás során) arra törekszem, hogy bemutassam mitől titkos és részben mégis nyilvános …
Tovább a műhöz
The adoption of Bitcoin technology follows a hierarchical pattern of speculative bubbles that matches the shape of Gartner's hype curve, which distinguishes five phases. In the study, after presenting Gartner's hype cycle, I present the life cycle of Bitcoin using the hype cycle. Bitcoin can be identified with the first four phases of the hype cycle, but it has not yet entered the last phase. The reason for this can be traced back to the periodically forming bubbles, which can also be identified with the hype cycle. In the next part of the study, I present these bubbles and the factors that shape them, such as herding behavior. On 8th of January 2009, the programmer Nakamoto published Bitcoin - a software protocol that allows decentralized transmission and storage of value - on a mailing list. Nakamoto's invention is preceded by several failed attempts to create virtual currencies such as DigiCash, Hashcash or Bitgold. Bitcoin represents a technological innovation as it represents much more than existing cryptographic ideas. The design of Bitcoin's system specifically addressed deep technical and conceptual issues that previous proposals for digital currency systems either did not fully address or simply could not address. Specifically, Hashcash and Bitgold were undermined by two fundamental problems that Nakamoto's design solved: self-monetization of cryptocurrency and decentralization of network governance. While the Hashcash system, for example, lacked inflation control, …
Tovább a műhöz