Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 2

Találatok


Nagy örömmel fogadtam el a felkérést előszó írására a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola évkönyvéhez. Az öröm elsőrendű oka, hogy működik ilyen iskola, hogy a regionális tudomány – csaknem fél évszázaddal nemzetközi szervezetének, a Regional Science Association-nak (RSA) megalakulása után – lassan hazánkban is hivatalos elismerést nyer. Az öröm másik oka, hogy e fiatal doktori iskola ily sokszínű, jó színvonalú és terjedelmes évkönyv összeállítására képes. A fentebb említett hosszú késedelem nem a hazai kutatók hibája. A nemzetközi kutatási porondon elég korán – a hatvanas évek elején – megjelentünk és néhány kutató jó nemzetközi hírnevet szerzett. (Az RSA több nemzetközi kongresszusát tartotta Budapesten.) Ám a nem piaci körülmények között működő államszocialista gazdaságban a regionális gazdaságtani elemzések alkalmazhatóságának feltételei nem voltak meg. A közgazdaságtan nem is mutatott érdeklődést a területi gazdasági egyenlőtlenségek kialakulása s folyamata iránt – a regionális tudomány hazánkban a gazdasági földrajz kereteiben bontakozott ki, hiszen e diszciplína lényege a területi különbségek leírása, rendszerezése, általánosítása (modellbe foglalása). Megjegyzendő, hogy néhány évtizede a vezető gazdasági geográfusok többsége közgazdász diplomával rendelkezett. A regionális kutatások kevés figyelmet kaptak …
Tovább a műhöz
Ez év májusában tudományos kollokviumot rendezett a Pécsi Tudományegyetem Európa Központja „Magyarország és Európa az ezredfordulón” címmel. A kollokviumot nem kifejezetten ünnepi, millenniumi, hanem a tudomány hétköznapjaihoz közelebb álló rendezvénynek szántuk. A tanácskozás résztvevőit, jogászokat, közgazdászokat, politológusokat, történészeket, filozófusokat mindazonáltal különös érzés tölthette el, hiszen a jelen és a közeljövő fontos kérdéseit egy egészen kivételes pillanatban, a harmadik évezred küszöbén, a kereszténység kétezredik, s a magyar államalapítás ezredik évfordulóján elemezhették. A jelen folyamatait és a közeljövő perspektíváit így mégiscsak belengte, átitatta a nagyobb ívű történelem. Kötetünk e konferencia előadásait adja közre. Talán nem egészen véletlen, hogy a harmadik évezred első (mások szerint második) évét, a 2001. évet a nyelvek európai évének nyilvánította az Európa Tanács, s több más szervezet. Mintha kezdene utat törni magának a felismerés, hogy a globalizálódó világban felgyorsult a nyelvek pusztulása, s hogy ezáltal egyre inkább veszélybe kerül az emberiség ma még gazdag, mintegy négy-ötezer élő nyelvet számláló nyelvi öröksége. S mintha kezdene utat törni magának az a felismerés is, hogy Európa, s az Európai Unió - akarva-akaratlan - máris a nyelvi sokféleség jogi szabályozásának kivételes …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 2