Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 2

Találatok


A magyarországi médiaszabályozás újrastrukturálása a kormányváltás után. „A sajtószabadság is csak azoké, akiké a sajtó. I.Kommunikációs alapjogok és a szabad sajtó összefüggései. A kommunikációs alapjogok, melyek a személyiség szabad kifejeződését szolgálják, valamennyi demokratikus társadalom meghatározó alapját képezik. Az igazság keresésének legitimációs alapját képező közlés általános értelemben vett szabadsága mind egyéni, mind pedig társadalmi szinten oly mélyen gyökeredző érték, amely „az individuum és az emberi közösség létének és fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele és eszköze”. A konkrét társadalmi rendeltetéssel felruházott tömegközlés szabadságát az 1949. évi XX törvényt módosító, 1989. évi XXXI. törvény 61.§ (2) bekezdése emelte az alapvető jogok közé. A törvény indokolása kimondta: „Bárki gondolatainak, meggyőződésének megfelelően véleményt formálhat a külvilág történéseiről, és ennek megfelelő keretek között hangot is adhat. Külön is nevesített formája a véleménynyilvánításnak és az ehhez kapcsolódó jogoknak a sajtó szabadsága. A sajtó a közérdeklődés kielégítésének és a közvélemény alakításának jelentős eszköze, amelynek a társadalmi nyilvánosság révén kiemelkedő a szerepe a társadalmi ellenőrzés megvalósításában. Ezért külön alkotmányos védelemre szorul.” Pusztán ad defmitionem …
Tovább a műhöz
Az Egyesült Államok a common law jogrendszer egyik zászlóshajójaként szabályozza a nyilvánosság alapelvét a büntető ügyek vonatkozásában, csakúgy, mint a többi e jogrendszerbe tartozó ország. Természetesen a common law jogcsaládon belül hasonló megoldásokat találunk, mégis, az USA szabályozása számos eltérést mutat a legeredetibb common law területtől, az Egyesült Királyságtól. A legalapvetőbb különbség az, hogy Angliában és Wales-ben nincs írott alkotmány, az Egyesült Államokban pedig alaptörvényi szinten szabályozott a nyilvánosság. Bár kétségtelen, hogy az Egyesült Királyságban is alkotmányos jelleggel lefektetett szabályokat találunk, valós írott alkotmánnyal ezek az országok nem rendelkeznek. Az Egyesült Államokban az alkotmány mellett további, főként szövetségi szintű szabályok rendelkeznek a nyilvánosság alapelvéről, amely megoldásra - elöljáróban elmondhatjuk - ugyancsak a heterogén szabályozás jellemző. Tanulmányomban annak bemutatására törekszem, hogy az USA milyen formában és hogyan szabályozza a nyilvánosság alapelvét, melyek azok a megoldások, amelyek párhuzamba állíthatóak a common law más országaival, és melyek azok az eltérések, amelyek megkülönböztetik azoktól. Természetesen a vizsgálatok a büntető ügyszakra jellemző regulációkat érintik, a kutatások csak erre a területre terjednek ki. Az USA szabályozásának áttekintéséhez …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 2