Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 10

Találatok


Az 1950-es évek óta a világgazdaság új súlypontjainak egyike a szolgáltatás szektor nemzetgazdaságokon belüli látványos növekedése, azon belül pedig a turizmus szerepének folyamatos erősödése. Napjainkra a turisztikai világpiac egy összefüggő, interdependens rendszert alkot, melyben a keresleti és a kínálati oldal térben és időben is jelentős változásokon ment keresztül, mind a mennyiségi, mind a minőségi összetevőket tekintve. Még mindig újabb és újabb területek kapcsolódnak be a nemzetközi és a belföldi turizmusba egyaránt, a kiéleződő versenyben pedig csak az az attrakció, desztináció vagy turisztikai szereplő maradhat talpon, amely, és aki a színvonalbeli és mind magasabb minőségi elvárásoknak is megfelel. Érdemes továbbá kiemelni, hogy a turizmus regionális kötődése, a lokalitás jelenléte is igen lényeges tényező, mivel a mindenkori attrakciók túlnyomó többsége egy adott hely, térség, természeti táj vonzerőire alapozva jön létre. Azzal pedig, hogy egy térség, lokáció turisztikai kínálatára megfelelő infra- és szuprastruktúra kiépítése is megvalósul, az idegenforgalom a területi folyamatok alakítójává is válik, hiszen ezen folyamatok többek között hatnak a településszerkezetre, a foglalkoztatásra, a térségi kapcsolatok alakítására, a környezet formálására, illetve befolyásolják az életmódot, az életminőséget is. A Covid-19 válság okozta …
Tovább a műhöz
Az állandóan vagy ideiglenesen, születésüktől fogva vagy azóta szerzett akadállyal élők száma a világ teljes népességéből milliárdos nagyságrendű, és ez a speciális helyzetű és igényű csoport mind számosságában, mind arányában növekvő csaknem minden országban. Ahhoz, hogy nem fogyatékossággal élő társaikhoz hasonlóan teljes életet tudjanak élni, a mindennapi életben használt térpályák és épületek használhatóságának biztosításán túl többek között arra is szükség van, hogy utazni tudjanak, hogy részt vehessenek a „boldogító utazásban”, a turizmusban. Ez nemcsak etikai kötelessége a szakmának, de jól felfogott anyagi érdeke is, mert a fogyatékossággal élők (és sok esetben a velük utazó kísérők) a turizmus komoly, még messze nem teljes mértékben kihasznált piaci potenciálját is jelentik. A helyzet javításához az akadálymentesítés nemzetközi egyezményekben és magyar jogszabályokban előírt rendelkezéseinek való megfelelés mellett a társadalom érzékenyítésére, a lakosság fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos attitűdjének megváltoztatására is szükség van, akárcsak az utazási szektorban dolgozók érzékenyítésére, képzésére, és természetesen a turisztikai létesítmények és szolgáltatások (utazási eszközök, szálláshelyek, vendéglátóipari létesítmények, attrakciók) mindenki számára nem csak fizikai értelemben történő elérhetővé, …
Tovább a műhöz
A vendéglátás napjainkban divatos gazdasági tevékenység. Jelen kötetünk fő célja, hogy hasznos információkat adjunk a vendéglátás jelenének az értelmezéséhez, ráirányítsuk a figyelmet az ágazatot érintő jövőbeni trendekre és bemutassuk azokat a kutatási irányokat és eredményeket, amelyek elősegítik a további innovatív fejlesztését. A vendéglátás több ezer éves múltra tekint vissza. Dinamikus, folyton változó, átalakuló tevékenység, amely mindig igazodik az adott kor elvárásaihoz, divatjához, a fogyasztói igényekhez. A vendéglátás a turizmussal szoros kapcsolatban áll, a turisztikai kínálat nélkülözhetetlen része. Napjainkban egyfajta gasztroforradalomnak lehetünk a tanúi, amelyben a minőségi vendégfogadás feltételei mellett a minőségi, helyi és a szezonális alapanyagok kapják a kiemelt szerepet. A mai magyar vendéglátásnak igen nagy az innovációs képessége. Reményeink szerint a kötettel hozzá tudunk járulni a vendéglátás új irányainak a jobb megismeréséhez, ezen belül is a vadon termő növények jobb megismeréséhez; a helyi termékek jelentőségének a felismeréséhez és gasztronómiai hasznosításához; gasztrokulturális örökségünk megőrzéséhez. A színes és különleges, egyedi gasztronómiai kínálatnak a turizmusban is növekvő jelentősége van. Napjainkban a kérdés már az, hogy a vendéglátás sokszínű kínálata valóban csak a szolgáltatások …
Tovább a műhöz
Az Emlékkönyv Dr. Bihari Ottó (1921-1983) akadémikus volt kollégáinak, barátainak, tanítványainak és más tisztelőinek megemlékezése a hazánkban és külföldön egyaránt elismert, jelentős szerepet betöltő tudós születésének 80. évfordulójára. Bihari Ottó — korának kiemelkedő alkotmányjogásza — 1956 szeptember 1-től 1983-ban bekövetkezett haláláig dolgozott a pécsi jogi karon. 1957-ben védte meg kandidátusi értekezését, 1962-ben pedig az állam- és jogtudományok doktora fokozatot nyerte el. Kutatómunkájában és publikált műveiben elsősorban alkotmányjogi és államszervezeti kérdésekkel, az állam és egyház viszonyával, az államhatalom gyakorlásának továbbfejlesztésével foglalkozott, de emellett területfejlesztési tárgykörökben is jelentős életművet hagyott hátra. Átfogó történelmi ismeretei, széleskörű nyelvtudása, magas fokú filozófiai képzettsége lehetővé tették, hogy a jogi, politológiai, szociológiai és összehasonlító módszert alkalmazó — interdiszciplináris jellegű — vizsgálódásai eredményét ne csak monográfiáinak, tankönyveinek és számos tanulmányának megírása során hasznosítsa, hanem e szemléletet törekedett érvényesíteni egyetemi oktatómukájában is. Az MTA 1973-ban levelező, 1979-ben pedig rendes tagjává választotta. Munkásságát 1975-ben Állami Díjjal ismerték el. Generációkat oktatott és nevelt. Szerette tanítványait, …
Tovább a műhöz
Törőcsik Mária Professzor Asszony a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar teljes történelmének egyik legkiemelkedőbb életművet felmutató oktatója, akit - mint ahogyan e kötet is bizonyítja - nagyon sok kollégája szeret, még több tisztel, de még annál is sokkal többen tanultak tőle valami fontosat. Törőcsik Mária, sokunk Marikája a Kar legelső női professzora, és ez férfi kollégákhoz képest többszörös erőkifejtést kívánt meg Tőle az élet komplex kihívásait illetően, beleértve ebbe természetesen és első helyen a családot, de persze az idő nagy részében férfi kollégák dominálta munkaközegben való teljes értékű helytállást is. Különösen imponáló volt az, ahogy a Marketing és Turizmus Intézet első igazgatójaként lendületesen és elszántan épített fel egy sokra hivatott, nagyon tehetséges marketinges csapatot, és ezzel párhuzamosan tudta a turizmus vertikumot az elvárásokat felülmúló sebességgel és hatékonysággal integrálni az intézeti, a kari és a tágabb szakmai közegbe. Törőcsik Professzor Asszony az oktatói/kutatói utánpótlásnevelés terén egészen rendkívülit alkotott, a témavezetésével eddig végbement 18 (!) sikeres doktori védést csak az tudja helyiértékén kezelni, aki valaha megtapasztalta már konzulensként, hogy milyen mennyiségű és milyen odaadású munkát kíván meg akár egyetlen doktorandusz útjának sikeres egyengetése is. Nem …
Tovább a műhöz
Nagy örömmel fogadtam el a felkérést előszó írására a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola évkönyvéhez. Az öröm elsőrendű oka, hogy működik ilyen iskola, hogy a regionális tudomány – csaknem fél évszázaddal nemzetközi szervezetének, a Regional Science Association-nak (RSA) megalakulása után – lassan hazánkban is hivatalos elismerést nyer. Az öröm másik oka, hogy e fiatal doktori iskola ily sokszínű, jó színvonalú és terjedelmes évkönyv összeállítására képes. A fentebb említett hosszú késedelem nem a hazai kutatók hibája. A nemzetközi kutatási porondon elég korán – a hatvanas évek elején – megjelentünk és néhány kutató jó nemzetközi hírnevet szerzett. (Az RSA több nemzetközi kongresszusát tartotta Budapesten.) Ám a nem piaci körülmények között működő államszocialista gazdaságban a regionális gazdaságtani elemzések alkalmazhatóságának feltételei nem voltak meg. A közgazdaságtan nem is mutatott érdeklődést a területi gazdasági egyenlőtlenségek kialakulása s folyamata iránt – a regionális tudomány hazánkban a gazdasági földrajz kereteiben bontakozott ki, hiszen e diszciplína lényege a területi különbségek leírása, rendszerezése, általánosítása (modellbe foglalása). Megjegyzendő, hogy néhány évtizede a vezető gazdasági geográfusok többsége közgazdász diplomával rendelkezett. A regionális kutatások kevés figyelmet kaptak …
Tovább a műhöz
Az elmúlt évezredek és évszázadok társadalmi-gazdasági fejlődésének története a hagyományos halászó-vadászó-gyűjtögető életformáról a letelepedésre és a mezőgazdasági termelésre való áttérés (a fejlődés első hulláma), mintegy két évszázaddal ezelőtt a feudális agrártársadalomról az ipari társadalomra való áttérés (második hullám), majd az elmúlt évtizedekben a szolgáltató szektor foglalkoztatásban és értéktermelésben való előretörésének története (harmadik hullám). A tanulmány a harmadik hullám, a tercierizáció gyors terjedésének az okait vizsgálja, külön kitérve a termelő, az elosztási, a személyi és a társadalmi szolgáltatásokra. Az elmúlt mintegy két évtized gazdasági paradigmaváltása következtében alapvetően megváltozott a szolgáltatások gazdasági növekedésben és területi fejlődésben játszott szerepének az értelmezése. A szolgáltatásokat, elsősorban az üzleti szolgáltatásokat ma már nem a gazdasági életben „szükséges rossznak” tekintik, hanem a modern gazdaság egyre bonyolultabb termelési és elosztási rendszereinek meghatározó részének tartják őket. A szolgáltatások gazdaságban betöltött szerepének „hagyományos” értelmezése a XVIII. század végére nyúlik vissza, arra az időszakra, amikor a régi, alapvetően mezőgazdasági jellegű és feudális viszonyokkal jellemezhető társadalom átalakulásának folyamata …
Tovább a műhöz
Az iskola 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és módszertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folyamatok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika; - Településfejlesztés; - Vidék- és környezetfejlesztés; A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Az európai gazdasági tér fejlődését befolyásoló tényezők; - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei; - A környezeti elemek regionális és települési megnyilvánulásai; - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben.
Tovább a műhöz
Az iskola 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és módszertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folyamatok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika; - Településfejlesztés; - Vidék- és környezetfejlesztés; A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Az európai gazdasági tér fejlődését befolyásoló tényezők; - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei; - A környezeti elemek regionális és települési megnyilvánulásai; - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben.
Tovább a műhöz
Az emberi élet fordulói között a tudomány embere számára fontos állomás a 60. életév betöltése. Az évforduló számvetésre is alkalmat kínál. Dolgaim közül a világban mit végeztem? Mivel gazdagítottam „szépet, jót, igazat akarva" a hat évtized során szűkebb és tágabb közösségemet: a családomat, a barátaimat, munkahelyemen kollégáimat, a tanítványaimat, a szakmát, választott tudományterületemet? Az ünnepelt, N. Horváth Béla számvetése bizonyára gazdag leltárral zárul. A család megtartó ereje végigkísérte kutatói, oktatói és vezetői pályáján egyaránt. A József Attila-kutató a költő szavait jól értette: „Magamban bíztam eleitől fogva - ha semmije sincs, nem is kerül sokba ez az embernek." Bogyiszló, a kibocsátó Tolna megyei kistelepülés, a felnevelő család N. Horváth Béla számára életre szóló értékrendet adott: önbizalmat, hitet a munkában, a tisztességben, az emberségben. A József Attila nevét viselő szegedi egyetemen szerzett magyar-orosz szakos középiskolai tanári oklevéllel tért vissza Tolnába, ahol a rövid, de sok tehetséges diák nevelésével fémjelzett bonyhádi középiskolai tanári időszakot követően mindvégig a felsőoktatás Tolna megyei meghonosításában, fejlesztésében vállalt meghatározó szerepet. Oktatott, kutatott, tanszéket, majd főiskolát, az egyetemi integráció után kart vezetett és vezet: a változó névtáblák mögött …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 10