Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 7
Összes találat megjelenítve : 7
Találatok
Az iskolateremtő
- 2009
Dr. Bélyácz Iván 1971-ben szerzett okleveles közgazdász diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Ugyanebben az évben kötelezte el magát a felsőoktatás mellett és vállalt egyetemi gyakornoki állást az újonnan alakuló Pécsi Közgazdaságtudományi Karon. 1973-ban egyetemi tanársegéd, 1975-ben egyetemi adjunktus, 1982-ben egyetemi docensi kinevezést kapott. 1991-től egyetemi tanár. Dr. univ disszertációját 1972-ben védte meg. 1981-ben a közgazdaságtudomány kandidátusa, majd 1991-ben a közgazdaságtudomány doktora fokozatot szerezte
meg. Széchenyi Professzori ösztöndíjban részesült 1997-2001 között. 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjainak sorába választotta. Bélyácz professzor a Pécsi tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának
valamennyi oktatási programjában részt vesz. Vállalatfinanszírozás előadást tart az alapképzésen magyar és angol nyelven, beruházás analízis témaköréből tart előadásokat a mesterképzésen, tantárgyfelelőse a Corporate Finance tárgyaknak a Kar MBA programján. Hasonló témakörökben több kurzust vezet magyar, illetve angol nyelvű PhD képzésben.
Oktatási és kutatási tevékenysége országhatárokon túl nyúlik. Több könyvét hazai és külföldi egyetemeken is tankönyvként használják, több tucatnyi idegen nyelvű és több mint 100 magyar nyelvű publikációját nem csak hazánkban citálják gyakran. Egy hivatalos és …
Tovább a műhöz
Az 1968-as „új gazdasági mechanizmus" meghirdetése szinte azonnal felvetette a hazai közgazdász-képzés reformjának szükségességét is. Mind kormányzati, mind vállalati körökben egyetértés mutatkozott abban a tekintetben, miszerint az addig „egypólusú”, Budapest-központú gazdasági felsőoktatás megújítása egy erős, mikrogazdasági orientációjú vidéki képzőhely felállításával képzelhető csak el. Noha a helyszín tekintetében eleinte akadtak viták, 1970-re eldöntött ténnyé vált, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Kihelyezett Tagozata Pécsett, az addigra egykarúvá vált Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara melletti épületben kap helyet. Míg a tárgyi infrastruktúra viszonylag gyorsan megteremtődött, annál nehezebb volt gondoskodni megfelelően felkészült oktatói garnitúráról. Az 1970/71-es induló tanévnek az MKKE Kihelyezett Tagozata alig egy tucat előadóval vágott neki, akik között éppúgy voltak mindaddig gyakorló vállalati szakemberek, mint az oktatás más helyszíneiről érkező, pedagógiai tapasztalattal rendelkező kollégák. A pionírok között volt két pályakezdő tanársegéd is, egyikőjük, Pintér József emlékére készült e tanulmánykötet. 1970 szeptembere óta a harmincnyolcadik tanév kezdődött az azóta önállóvá lett PTE Közgazdaságtudományi Karon. De az idei az első, melynek tanévnyitó Összoktatói Értekezletének …
Tovább a műhöz
Van valami jelképes abban, hogy a forradalom évében született. Mert miként a forradalom, úgy az ő lénye is intenzív megnyilvánulása volt valaminek, s ha nem tévedünk, egy és ugyanazon dolognak: a magyar népléleknek. A forradalomban elsöprő erővel nyilatkozott meg ez a lélek, ez a mély szellemiség, benne nyugodt derűvel elegyedve izzott és munkált tartósan, szüntelen. A helyzet, a korszellem kívánalma volt az egyik is, a másik is. A népszellem élete rendesen a fenntartás, a szerves építkezés és javítgatás munkálataival telik, s mindeközben a szellem jól érzi magát. Ez volt jellemző rá is: hatni, használni, gyarapítani a mindennapok megnemesítésével - ebben érezte igazán otthon magát, valószínűleg ebben látta életfeladatát. És irigylésre méltó volt, hogy mindezt mennyire szerette, hogy milyen magától értetődő természetességgel tette, hogy mennyire élvezte. Egyéniségének titka, mely oly sokunkat megfogott, talán épp ebben rejlett. Talán épp ez tette őt oly lebilincselő vitapartnerré, oly magával ragadó tanárrá, oly szellemes társasági lénnyé. Imponáló tudása, olvasottsága és lenyűgöző műveltsége mellett. A 80-as évek közepén persze őt is megérintette a korszellem nagy változásának előszele. Ekkor is tudta a dolgát, ment az elsők között, szervezett, mozgósított, s csitított, csendesített, ha kellett. Egyet azonban nem vállalt: nem engedett a reflektorfény, a …
Tovább a műhöz
Törőcsik Mária Professzor Asszony a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar teljes történelmének egyik legkiemelkedőbb életművet felmutató oktatója, akit - mint ahogyan e kötet is bizonyítja - nagyon sok kollégája szeret, még több tisztel, de még annál is sokkal többen tanultak tőle valami fontosat. Törőcsik Mária, sokunk Marikája a Kar legelső női professzora, és ez férfi kollégákhoz képest többszörös erőkifejtést kívánt meg Tőle az élet komplex kihívásait illetően, beleértve ebbe természetesen és első helyen a családot, de persze az idő nagy részében férfi kollégák dominálta munkaközegben való teljes értékű helytállást is. Különösen imponáló volt az, ahogy a Marketing és Turizmus Intézet első igazgatójaként lendületesen és elszántan épített fel egy sokra hivatott, nagyon tehetséges marketinges csapatot, és ezzel párhuzamosan tudta a turizmus vertikumot az elvárásokat felülmúló sebességgel és hatékonysággal integrálni az intézeti, a kari és a tágabb szakmai közegbe. Törőcsik Professzor Asszony az oktatói/kutatói utánpótlásnevelés terén egészen rendkívülit alkotott, a témavezetésével eddig végbement 18 (!) sikeres doktori védést csak az tudja helyiértékén kezelni, aki valaha megtapasztalta már konzulensként, hogy milyen mennyiségű és milyen odaadású munkát kíván meg akár egyetlen doktorandusz útjának sikeres egyengetése is. Nem …
Tovább a műhöz
Az idei év és az a rendkívüli helyzet, amelyben e sorok megszülettek, sohasem látott változásokat okozott a mindennapjainkban. Mégis, fontos néha megállni és időt szánni arra is, amit eredetileg is terveztünk megünnepelni: a pécsi közgazdászképzés 50. évfordulóját, amely
ezt az évet fémjelzi, amelyre évek óta készülünk és számunkra kiemelten fontos része a 2020as évnek. Joggal gondolhatta ezért bárki, hogy a most már tradíciónak tekinthető emlékkonferencia is kiváló lehetőségeket teremt majd az épület falai közötti baráti találkozásokra, esetleg a közös emlékek felidézésére, és természetesen, nem utolsó sorban, a szakmai, tudományos előadások megtartására, megvitatására. Az újonnan megjelenő vírus azonban végigsöpört a világon, és megváltoztatta az életünket. A koronavírus elterjedése az egészségügyi kockázatokon túlmutatva is komoly kihívások elé állította az embereket, de ha a gazdaság oldaláról nézzük, akkor a szervezeti szinteken dolgozó menedzsereket, szakembereket is. A menedzsmentre, azaz a tevékenységek összehangolására, koordinálására hihetetlen mértékű igény mutatkozik, amiben az emberi erőforrást érintő kérdések talán még bonyolultabbakká és sokrétűbbé váltak. Dr. Farkas Ferenc Professzor úrnak (1949-2016), karunk kiemelkedő formátumú kutatójának és oktatójának egyik kedves kutatási területe a változásmenedzsment volt. A …
Tovább a műhöz
E könyv megjelenésekor Zinhober professzor (akit Főnöknek, Ferinek vagy éppen Feri bácsinak szólítottunk kortól, alkalomtól vagy egyéb okoktól függően) már két éve nincs közöttünk. Azt, hogy vezetőként, barátként, tanárként vagy „csak” emberként fontos volt - és maradt - számunkra (szerkesztőknek, szerzőknek és vélhetően sok olvasónknak egyaránt), valamennyire talán jelezni képesek az itt következő tanulmányok. Tudósi és magánemberi mivoltában a józan ész, a higgadtság és mértéktartás képviselőjét tisztelhettük benne. Sok szempontból voltak találóak rá Keynes - igazi közgazdászt jellemző - sorai, akinek „egyszerre kell matematikusnak, történésznek, államférfinak és filozófusnak
lennie... Értenie kell a szimbólumokat, mégis szavakban kell beszélnie. A részleteket az egész tükrében kell szemlélnie, a valósat és elvontat ugyanazon gondolattal kell megközelítenie. A jelent a múlt fényében, a jövő céljából kell tanulmányoznia. Nem kerülheti el a figyelmét az ember tulajdonságainak és szokásainak legkisebb részlete sem. Céltudatosnak, ugyanakkor elfogulatlannak kell lennie: oly tartózkodónak és megvesztegethetetlennek, mint egy művész,
mégis néha oly földhözragadtnak, mint egy politikus.” Mint kiváló oktató, pedagógus, átsugározta az ismeretek átadása során annak igényét, hogy hallgatói minél világosabban megértsék a gazdasági jelenségek, …
Tovább a műhöz
A gazdaságnak kevés olyan törvényszerűsége van, amelyről szinte valamennyi közgazdász-kutató egyformán vélekedik, de azzal, hogy a fejlődés nem egyenes vonalú, az előrehaladás során a konjunktúrát válságok követik csak kevesen vitatkoznak. Talán még abban is konszenzus van a tudósok között, hogy közel fél évszázad alatt már biztos megél egy közösség könnyebb és nehezebb helyzetet, válságot és jól-létet egyaránt. Ha pedig mindezt elfogadjuk, akkor nem lepődhetünk meg azon sem, hogy a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának 1970-es alapítása óta eltelt 45 év alatt megtapasztaltuk már a bőség időszakát és az „összehúzott nadrágszíjat” egyaránt. Roppant elgondolkodtató, hogy éppen amikor a világ- és nemzetgazdaság az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb recessziójával küzd, akkor kerül a gazdaságtudományi felsőoktatás is nehezen megoldható finanszírozási krízishelyzetbe. Hiszünk abban, hogy a PécsiKözgáz kezelni tudja a remélhetőleg csak átmeneti válságot, és a szerényebben csordogáló oktatási bevételeket képes lesz pótolni kutatási kapacitásainak minél hatékonyabb, bevételt generáló hasznosításával.
A TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005, „Jól-lét az információs társadalomban” című pályázat a Pécsi Tudományegyetem több karát érinti, összességében 15 kutatócsoport létrejöttét segítette. A projekt mindeközben kitűnő …
Tovább a műhöz