Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 7
Összes találat megjelenítve : 7
Találatok
Emlékkötet Herczegh Géza születésének 85. évfodulójára : a ius in bello fejlődése és mai problémái
- 2013
Herczegh Géza professzor több mint két évtizeden át állt a pécsi Nemzetközi Jogi Tanszék élén. 1990-ben aztán az Alkotmánybíróság tagjává, majd 1993-ban az ENSZ Nemzetközi Bíróságának bírójává választották, s így Budapestre majd Hágába tette át Pécsről székhelyét. A szoros kapocs azonban közte és köztünk, közte és a Tanszék, a Kar, az Egyetem között mindvégig fennmaradt. A meg nem szakadt szakmai és baráti kapcsolatokat fájón hasította szét Herczegh professzor 2010-ben bekövetkező halála. Közeledvén Herczegh Géza születésének 85. évfordulója, megfogant bennünk a gondolat, hogy Tanszékünk szervezésében tanulmánykötet szerkesztésével tegyük tiszteletünket korábbi tanszékvezetőnk emléke előtt.
Koncepciónk szerint nemzetközi jogász előtt ehelyütt most nemzetközi jogászok tisztelegjenek, így a kötet valamennyi tanulmánya a nemzetközi közjog tárgyköréből merített. A tematikát azonban tovább szűkítettük, kérést fogalmazva meg szerzőink felé: fókuszáljanak az írások kizárólag a Herczegh Géza által
szívügyének tekintett humanitárius nemzetközi jog területére. Az Emlékkötet alcímének megválasztásával — ,,A ius in bello fejlődése és mai problémái” — reflektálni kívántunk Herczegh professzor 1981-ben megjelent ,,A humanitárius nemzetközi jog fejlődése és mai problémái ” című, mindmáig e területen alapműnek tekintett …
Tovább a műhöz
(...) Over the last five years, the author has undertaken research and gathered data on the national regulations of a number of EU countries regarding the use of institutionalised confrontation as an accepted method of determining the truth in criminal proceedings and/or as a technique used in crime-solving (criminalistics) where recommendations and actual practice were the object of interest. He sought answers to several questions: a) Does the institution exist in the particular country? b) If so, how is it regulated? (By law or by recommendation?) c) If there is a law, what are the name, number, source and text? d) Is face-to-face confrontation institutionalised in criminal proceedings and, if yes, with what attached recommendations? e) If it exists within criminal proceedings, at which stage is it used - during investigation or in the judicial phase? f) If confrontation exists, how effective is it? What are the views of law enforcement officers? Basically, the author looked for answers to the main theoretical questions by means of questionnaires, personal interviews with law
enforcement bodies (judges, prosecutors, barristers, police officials) and by (international) legal analysis.
1. A review of various national regulations During this research carried out over the last 5 years, I gathered data from numerous EU countries’ national regulations regarding confrontation - as well as on their recommendations and practice concerning crime-investigation tactics. For the …
Tovább a műhöz
(...) The main objective of this essay is to map current national Hungarian regulations on privacy in the workplace. We will not deal with every single issue regarding data protection in employment: our research will focus on the regulation of technical surveillance in order to differentiate between legal and illegal monitoring or surveillance of an employee, which is a key issue both in Hungary and in the EU. Besides the relevant Acts we also summarise case law in the respective
fields. We search for the recommendations of the Hungarian Data Protection Commissioner as well as for the relevant court decisions. Finally the legal literature is also examined in our research. In the first chapter we are going to summarise the basic concept of privacy issues in Hungary, and then we analyse Hungarian regulations on different surveillance technologies which may be used in the workplace. The regulation, typically, does not distinguish between or among technologies, and so, for the most part, the same rules apply. This means that some subchapters will simply refer to another subchapter - but this is in order to avoid repetition. However, our choice of this technology-based structure is based on the fact that the practical problems usually arise concerning a single technology - and so the case law of the DPC and of the courts also focuses on different technologies. Generally there is a legitimate interest on the employer’s side to monitor the employee’s work. Although the right …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 10.
- 2011
A magyarországi médiaszabályozás újrastrukturálása a kormányváltás után. „A sajtószabadság is csak azoké, akiké a sajtó. I.Kommunikációs alapjogok és a szabad sajtó összefüggései. A kommunikációs alapjogok, melyek a személyiség szabad kifejeződését szolgálják, valamennyi demokratikus társadalom meghatározó alapját képezik. Az igazság keresésének legitimációs alapját képező közlés általános értelemben vett szabadsága mind egyéni, mind pedig társadalmi szinten oly mélyen gyökeredző érték, amely „az individuum és az emberi közösség létének és fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele és eszköze”. A konkrét társadalmi rendeltetéssel felruházott tömegközlés szabadságát az 1949. évi XX törvényt módosító, 1989. évi XXXI. törvény 61.§ (2) bekezdése emelte az alapvető jogok közé. A törvény indokolása kimondta: „Bárki gondolatainak, meggyőződésének megfelelően véleményt formálhat a külvilág történéseiről, és ennek megfelelő keretek között hangot is adhat. Külön is nevesített formája a véleménynyilvánításnak és az ehhez kapcsolódó jogoknak a sajtó szabadsága. A sajtó a közérdeklődés kielégítésének és a közvélemény alakításának jelentős eszköze, amelynek a társadalmi nyilvánosság révén kiemelkedő a szerepe a társadalmi ellenőrzés megvalósításában. Ezért külön alkotmányos védelemre szorul.” Pusztán ad defmitionem …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 8.
- 2009
A fogyasztóvédelem kiépítése iránti igény a modem piacgazdaság kiépülésének eredményeként jelent meg a jogi gondolkodásban. A piaci viszonyok közepette ugyanis - a fogyasztók hátrányára - képes megbomlani a gazdasági élet szereplőinek egyensúlya. A fogyasztó - többek között a piaci módszerek ismeretének hiányából fakadóan - kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet a kereskedőkkel, szolgáltatókkal, vállalkozásokkal szemben. Ez a felismerés alapozta meg a fogyasztóvédelemnek - mint a magánjogi jogviszonyokba való állami beavatkozásnak - a megjelenését. A fogyasztóvédelem feladatának meghatározása tekintetében alapvetően két felfogást különböztethetünk meg. A Ralph Nader nevéhez köthető „elidegeníthetetlen fogyasztói jogok elmélete” abból indul ki, hogy az állam feladata a fogyasztónak - mint a piaci viszonyok áldozatának - jogi eszközökkel történő védelme." Ez a felfogás erőteljes állami beavatkozást jelent
egy hátrányos helyzetű réteg - a fogyasztók - érdekében. A másik - Thierry Bourgoignie nevével fémjelzett - irányzat szerint nem a fogyasztók szó szoros értelmében vett védelme, hanem a jogi segítségnyújtás biztosítása a fontos. Ebből következik, hogy ez a felfogás az aktív, cselekvőképes fogyasztó számára a cselekvési feltételek megteremtésében látja a fogyasztóvédelem feladatát, amely nem annyira beavatkozó jellegű, inkább széles körű és …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 9.
- 2010
A német magánjogi dogmatika egy örökzöld kérdése: culpa in contrahendo-e a lehetetlen szolgáltatás elvállalása? I. Expozíció: az érvénytelenségi szemlélet eredete és kritikája. 1. Jhering: culpa in contrahendo, mint az érvénytelenség vétkes okozása Rudolf Jhering 1861-ben publikált kismonográfiának is beillő tanulmányában alkotta meg a culpa in contrahendo sajátosan német dogmatikai konstrukcióját. Jhering a római jog formalizmusát konzerváló pandektajogot bírálva egy sor példával illusztrálta, hogy a szerződés érvényességében jóhiszeműen bízó fél a szerződés érvénytelenségét vétkesen okozó másik szerződő féltől gyakran sem szerződésen kívüli, sem pedig szerződésszegési alapon nem követelhet kártérítést. A pandektajog inkoherens felelősségi rendszere így számos kárfelelősségi tényállást a szerződéses és a deliktuális terület közötti senki földjére száműzött, amely gyakran méltánytalanságokra vezetett. E méltánytalanságok kiküszöbölése érdekében Jhering az akkoriban még korlátlanul uralkodó vétkességi elvet és egy dogmatikai csavart hívott segítségül. Az azóta a culpa in contrahendo jelmondatává váló tézise szerint a kontraktuális jogviszonyokban a feleket terhelő gondossági követelmény nemcsak a már létező, hanem a kialakulóban lévő szerződéses kapcsolatokra is irányadó,4 Oly módon kívánta tehát a szerződés …
Tovább a műhöz
Water Stress
- 2020
A little bit more than ten years ago a book on water conflicts was published. We authors thought, we felt that the upcoming decade brings more serious ecological problems and various global challenges than ever before. And unfortunately we were not mistaken. This book was finalised during a rather difficult period. The sudden onset of the COVID-19 crisis has not only made the work of authors and editors more challenging but also transformed our living and working environment, changed the way of casual and academic interactions, and generally, altered the way we think about certainty and reality. The pandemic highlighted the fragility of our academic, social and global system and brought back the uncertainty of previous centuries. The crisis is a forecast and a sign of warning at the same time: our current course of growth and the relative prosperity can only be sustained if we change our habits and finally began to confront the challenges of the 21st century. The coronavirus emergency also demonstrated what climate change could cause in the medium and long run. Although in this case, the development of an actual crisis situation is more extended, the potential consequences are more significant and even more harmful. Emerging water challenges perfectly demonstrate these possible climate change-related outcomes. Water scarcity is already the source of many intrastate and interstate conflicts, the cause of food shortages and a driving force of migration flows. Existing and …
Tovább a műhöz