Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
PhD tanulmányok 12.
- 2013
A büntető ügyek napjainkban meghatározó, nagy hírértékké váltak a mindennapi médiának. A televízióban, a nyomtatott sajtóban, de főleg az interneten a bűnügyek vezető hireknek számítanak. Nem feltétlenül jelenti ez azt, hogy több bűncselekményt követnek el, sokkal inkább azt, hogy az aktuális bűnesetek nagyobb nyilvánosságot kapnak, mint a korábbiak. A híres deliktumok az utóbbi időben már a nyomozás első pillanatától a nagy nyilvánosság előtt zajlanak, szinte felsorolhatatlanul sok az olyan eset, amely az utóbbi években nagy port kavart és közérdeklődésére tartott számot.
A büntetőeljárás első szakasza a nyomozás, amelynek célja, hogy az elkövető személyét és a bűncselekményt az eljáró hatóságok felderítsék, felkutassák és biztosítsák a bizonyítási eszközöket. Ennek a tevékenységnek a folytatásaként pedig a hatóságok a már felkutatott és biztosított bizonyítási eszközöket vizsgálják meg, tulajdonképpen előkészítve ezzel a büntetőjogi felelősségre vonást. Elvi éllel szögezi le e tevékenységgel kapcsolatban Tremmel Flórián, hogy a büntetőeljárás első szakaszában nem a nyilvánosság, hanem éppen ellentétpárja, a titkosság a főszabály.2 Tanulmányomban két alapvető témakörön keresztül (a felvilágosítás-adás és tájékoztatás, valamint a jelenlét a nyomozás során) arra törekszem, hogy bemutassam mitől titkos és részben mégis nyilvános …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 13.
- 2014
A magyar házassági vagyonjog kodifikált története 1952-ben vette kezdetét. A házasságról, családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény rendkívül szűkén szabályozta a házassági vagyonjogot, törvényes rendszerként a vagyonközösséget ismerte el, és nem adott lehetőséget a feleknek e rendszertől való eltérésre. A házastársi vagyoni viszonyokat háttérbe szorító szocialista felfogással szakítva, a privatizáció eredményeképpen kialakult társadalmi-gazdasági változások hatására az első Csjt. novella már felvetette a korlátozott szerződési szabadság legalizálását. A házassági vagyonjogban gyökeres változást a második Csjt. novella hozott, mivel az addig hatályos kógens szabályozást feloldva, 1987. július elsejétől lehetővé tette a házassági vagyonjogi szerződés megkötését. A házassági vagyonjog rendelkezéseit a Családjogi könyv szélesítette ki, immár nevesítette a házassági vagyonjogi szerződés keretében választható ún. alternatív vagyonjogi rendszereket, lehetővé tette a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszer szabályaitól való eltérést is. | Tanulmányom célja a magyar házassági vagyonjog témakörének vizsgálata. A bevezetésben rövid áttekintést teszek a házassági vagyonjogi rendszerek típusairól, ezek jellemzőiről, alkalmazásuk előnyeiről és
hátrányairól. Publikációm magvát a polgári törvénykönyvről szóló 2013. …
Tovább a műhöz