Magyar
EnglishKeresés
Találatok
"Adamante notare"
- 2005
Turning to the age of 75 is such a nice occasion that we might be allowed to break down accepted forms, to offer irregular congratulations when greeting Professor Antal Ádám. This sort of opportunity is provided also by his long professional career, since we have managed to perceive his work on several anniversaries. Perhaps only a few people know about the fact that the internationally recognised Constitutional lawyer of our age was almost directed to the teaching profession by the former regime. Although he exchanged pedagogy to legal studies as soon as an opportunity occurred, this break seems not to have been fatefully definitive: he has still become a Teacher. There is no special certificate or diploma to prove this, but thousands of students (who have selected him the most popular tutor many times) warrant it, and his colleagues evidently acknowledge him. He is a genuine tutor, who regards even exams as a sort of final possibility for consultation and he thinks, even during the exams, it is not too late to impart his knowledge. (His example has been followed: at present, several of us confess and follow his example by teaching prospective colleagues, graduating students even at state examinations.) Those who question Professor Ádám are never left without a reply: his answers are characterised by politeness and patience, empathy and thinking together, thoughtfulness and sound foundations and also problemorientation. He keeps raising potential connections namely …
Tovább a műhöz
Adó 2013
- 2013
Az Adó Magyarázatok könyv a Magyarországon legnépszerűbb Adótan 24., átdolgozott kiadásával képez szerves egységet. A könyvet úgy alakítottuk ki, hogy a tanulmányaikat kezdők, az egyes részterületeken tudásukat elmélyíteni vágyók részére egyaránt elősegítse a teljes magyar adórendszert bemutató Adótan szakkönyv anyagának a feldolgozását. A magyar adózás legfontosabb területei közül az adójogi alapok, az adózás rendje, a személyi jövedelemadó, a társasági és osztalékadó, az általános forgalmi adó, a társadalombiztosítás, a szociális hozzájárulási adó, a kisadózó vállalkozások tételes adója, valamint a kisvállalati adó egyes, nehezen érthető, vagy magyarázatra szoruló részei kerültek kiemelésre és részletes bemutatásra, elemzésre. Az Adó 2013 Magyarázatok könyvet a kiválasztott területek jogszabályelőkészítésében résztvevő szakemberei készítették, így azok pontosan tükrözik a jogalkotói szándékot, rávilágítva egyben az adott területek helyes megközelítésére, szakmai hátterére, kizárva a félreértelmezhetőség lehetőségét. Az Adótan és az Adó Magyarázatok könyvek kölcsönös hivatkozásokat tartalmaznak, amelyek felhívják a figyelmet a részletesebb elemzésekre, kifejtésekre. A magyarázatok szakkönyv az offline rendszerbe integrálva biztosítja a gyors kapcsolódást a többi szakkönyvhöz, jogtárakhoz és más adatbázisokhoz. Kérjük a …
Tovább a műhöz
A világmindenség legátfogóbb törvényszerűsége a folytonos változás. Ennek a sokszínű folyamatnak egyetlen állandó eleme maga a változás felsorolhatatlanul sokféle érvényesülése. A tudományok fejlődése, az emberi aktivitás korszakonként eltérő arányban és tartalommal gyakorol előnyös, hátrányos, gyorsító és fékező hatást a változásokra. Ezekből az általános megállapításokból kiindulva és ezeket a Pécsi Jogi Kar 90 éves fejlődésére vetítve először arra emlékeztetek, hogy a jelzett időszakban országunk vesztes részese volt a II. világháborúnak, átélt két társadalmi, gazdasági és politikai rendszerváltozást, valamint számos kulturális és egyéb életviteli módosulást. Lehettek-e, voltak-e eközben az államnak, a jognak és a jogtudományoknak szilárdságot, biztonságot és haladást segítő elemei? Hogyan
szolgálták Karunk oktatói az elméleti igényességet, a dogmatikai pontosságot, a haza iránti hűséget és a társadalmi szolidaritást? Hogyan nyilvánult meg a torzult, a korszerűtlen hivatalos elvárásokhoz igazodás, illetve annak
mellőzése? Milyenek voltak a hullámvölgyek, hogyan érvényesültek a kibontakozások, a fellendülések? A tanszékekről írt tanulmányokban megalapozott, őszinte hangvételű elismeréseket olvashatunk több nagytekintélyű elődről, Karunk jelenlegi két akadémikusáról, neves professzorainkról, tehetséges, fáradhatatlan és termékeny …
Tovább a műhöz
Az állam kialakulásával, megjelenésével egy időben kerültek kivetésre az első adók. Az adó történelmi kategória, amely a mindenkori uralkodó osztály érdekeit fejezi ki. Kezdetben a rabszolgatartó és feudális társadalmakban a természetbeni szolgáltatás (robot, dézsma) volt a jellemző, és majd az árutermelő társadalmak megjelenésével és a pénzgazdálkodás általánossá válásával válnak rendszeressé a pénzben fizetendő adók. Az adó fő funkciója, hogy az állam működéséhez szükséges kiadások fedezetét nyújtsa. Az egyre nagyobb feladatokat felvállaló állam egyre több forrást igényelt feladataik ellátásához, ezért új és új adónemek kerültek bevezetésre. A termelés bővülése, a gazdaság fejlődése, a társadalmi munkamegosztás is egyre újabb adóforrásokat hozott létre. Magyarországon az első írásos emlék Károly Róbert törvény-könyvében jelenik meg, az 1342. évi XIX. Dekrétumban, amelyben az elterjedt pénzhamisításból származó veszteségek pótlására Lucrum Camerae név alatt minden palackportára vagyis olyan kapura, amelyen szénával vagy gabonával terhelt szekér átmehetett, évente 18 dénár adót vetett ki. A legáltalánosabb megközelítés szerint az adó: az államháztartás legfontosabb bevételi forrása, amelyet az állam egyoldalúan állapít meg, az adó felségjoga a területén lévő természetes és jogi személyek terhére, fő funkciója az állami …
Tovább a műhöz
„Az uniós jog és a magyar jogrendszer viszonya” c. kötet első hangzásra is ambiciózus. Ilyen kiadványnak, ha a mondanivalója hű akar maradni a címéhez, számos jogterületet kell érintenie. Az érdeklődő olvasó tehát kíváncsian, várakozón tekint a kötetben foglalt témák elé - és nem csalódhat. A tanulmányok a jogtudomány olyan széles spektrumán ívelnek át, amely még ilyen ambiciózus cím mellett is lenyűgöző. Helyet kap a kötetben a polgári jog számos aspektusa a szerzői jogtól a devizahitelekig, a munkajog, a társasági jog, a fogyasztóvédelmi jog, a büntető anyagi és eljárásjog, a
közigazgatási jog, a versenyjog, a sportjog, a környezetjog és az adójog, de szó esik alkotmányos identitásról, művészeti szabadságról, intézményi együttműködésről, az egyenlő bánásmódról és a jogi kultúráról is. Valójában azonban ez a sokszínűség a téma sajátja. Az Európai Unió ma már tagállamai jogrendszereinek olyan mértékű változását idézte elő, amely alapján bátran kijelenthetjük, hogy az uniós és a nemzeti jogrend viszonya valóban csak ilyen szerteágazóan, számtalan jogterület bevonásával mutatható be. Ez a fejlődés azért tanulságos, mert - legalábbis az én generációm
számára - valójában a szemünk előtt zajlott. Az 1960-as évektől az Európai Unió Bírósága - az akkori Európai Bíróság illetve Európai Közösségek Bírósága - ítélkezési …
Tovább a műhöz
Bizonyítékok
- 2006
Kevés egyetemi oktató mondhatja el magáról, hogy kollégái már 60 éves korában tiszteletkötettel lepték meg. Öt évvel ezelőtt Tremmel Flórián professzort Minúciák c. tanulmány csokorral köszöntöttük. Érdemes egy pillanatra áttekinteni, hogy mi is történt az ünnepelttel az elmúlt fél évtized alatt, ami ismét érdemessé tette, hogy immáron nemzetközi léptékű tiszteletkötetet nyújthassunk át részére. Mindenekelőtt folytatta vezetői tevékenységét a nevében is megújult, kettőssé vált Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszéken, csakúgy mint a helyi, regionális, alkalmanként országos szintű perbeszédversenyek lelkes szervezését. Mint társvezető részt vett a „A bűnözés elleni küzdelem jogi és nem jogi eszközei” doktori alprogramban, amit kiegészített a Rendőrtiszti Főiskola doktori programjának támogatásával. Önálló, nagy lélegzetű tankönyvet jelentetett meg a századelőn „Magyar büntetőeljárás”, majd az új büntetőeljárási törvény hatályba lépését követően két docensével társszerzőségben „Új magyar büntetőeljárás” címmel. Ugyanezt tette a másik kedvelt tárgya, a kriminalisztika körében is, „Kriminalisztika tankönyv és atlasz” címmel. A tanszék nemzetközi kapcsolatainak bővítése érdekében 2002-ben kezdeményezője volt a Közép-európai Bűnügyi Együttműködés létrejöttének, melynek alapító okirata szerint a szervezet …
Tovább a műhöz
Csefkó Ferenc 1947. február 21-én született Kalocsán. 1973-ban szerzett jogi diplomát a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 1976-tól az – akkori – Államjogi Tanszéken kezdte egyetemi pályafutását, majd 1997-től adjunktusként a Közigazgatási Jogi Tanszéken tevékenykedett, 2009-től címzetes egyetemi docensként vesz részt a Közigazgatási Jogi Tanszék oktatási és kutatási tevékenységében. Csefkó Ferenc pályafutását sokrétű és sokoldalú szakmai tevékenység jellemezte, de ezek közül mindig különös odaadással és odafigyeléssel látta, és látja el a mai napig egyetemi tennivalóit. Választott tudománya és Alma Matere iránti alázata, elkötelezettsége, és szeretete példaértékű. Oktatási és kutatási tevékenységében az elmélet és a gyakorlat közötti egyensúlyra törekedett, publikációt a tudományos alaposság és a letisztult gondolatmenetek jellemzik. A hallgatókkal és az oktatókkal való viszonyát mindig a közvetlenség, a kollegialitás és a kölcsönös tisztelet határozta meg. A Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara, illetve a Közigazgatási Jogi Tanszék, továbbá a pályatársak, oktatótársak, volt tanítványok, tisztelők, barátok nevében köszöntjük a hetven éves Csefkó Ferencet születésnapja alkalmából. Kívánunk az Ünnepeltnek minden jót, sok boldogságot, jó egészséget és további kitartó alkotókedvet!
Tovább a műhöz
A volt tanítvány és munkatárs tiszteletével emlékezem meg Karunk egykori neves professzoráról, Losonczy Istvánról. A még életben levő diákjai és tanártársai gondolatában még élénken él a 32 éves korában, 1940-ben egyetemi tanárrá kinevezett, szép karrier előtt álló fiatal oktató szigorú tekintetű, de érzékeny lelkületű alakja. Rendkívüli tehetsége a jogfilozófia és az anyagi büntetőjog tudomány alkotó továbbfejlesztésében mutatkozott meg. Az 1937-ben kiadott „A mulasztás okozatossága” ma is mértékadónak tekintett mű, amelyet a hazai és a külföldi jogtudósok azóta is hivatkozási alapnak tekintenek. „A tettesség és részesség a büntetőjog rendszerében” c. monográfiája (1966) 40 év eltelte után is példája a fegyelmezett gondolkodásnak, a tudományos alaposságnak és a szigorú, következetes logikai módszer alkalmazásának. Jogfilozófiai munkásságának érdemeit a 2002-ben Karunkon szervezett tudományos rendezvény jelenlevői elismeréssel méltatták. Ebből az alkalomból jelentette meg a Szent István Társulat Losonczy István „Jogfilozófiai előadások vázlata” című posthumus írását, amely egyben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának hivatalos tankönyve. Tudományos karrierjét a II. világháború utáni hazai rendszerváltozás kettétörte. Újkantiánus szellemi tájékozottsága lehetetlenné tette, hogy a mraxista-leninista …
Tovább a műhöz
Az Állam- és Jogtudományi Karon régóta élő hagyomány szerint egykori jeles oktatóink emlékét kegyelettel őrizzük és ápoljuk. Kollégánk, sokunk számára hajdani tanárunk, Markos György, az Alkotmányjogi - akkori nevén Államjogi - Tanszék oktatója a múlt évben töltötte volna be hetvenedik életévét. Oktatói és kutatói munkássága előtt tisztelgünk most ezzel az emlékkötettel. Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik a kötet szakmai gondozásával és a tanulmányok elkészítésével járultak hozzá Markos György emlékének felidézéséhez. | Markos György 1938-ban született Zalaegerszegen pedagógusszülők gyermekeként. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Az érettségit követően egy évig fizikai munkát végzett, majd felvételt nyert a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1958-ban kezdte meg tanulmányait. 1963-ban végzett, de az Egyetemtől nem szakadt el. 1963. július 1-jén gyakornokként kezdte meg oktatói pályáját. 1964. január 1-jén egyetemi tanársegédi, 1969-ben pedig egyetemi adjunktusi kinevezést kapott a Kar Államjogi Tanszékére. Nóta bene: akkoriban és még meglehetősen sokáig „államjognak’'’ nevezték az alkotmányjogot.
Ebben az időben mind tudományos és oktatói munkássága, mind közéleti aktivitása eredményekben gazdag életpályát ígért. Diákkorától kezdve rendszeresen jelentek meg tudományos …
Tovább a műhöz
(...) Many requirements, basic principles and expectations are expressed towards the public administration of democratic states, but it is a key issue that public administration must work properly and fulfil its functions for those who get in touch with it (primarily clients) in a satisfactory manner. The same concept is revealed in Zoltán Magyary’s statement that public administration must operate in a way that “parties, whose rights or interests are affected by the operation of public administration, should not find mistakes in it; moreover, they should not be afraid of mistakes or presume the existence of such”. It does not need further clarification that it is the legal remedy system of public administrative proceedings that serves the elimination of clients’ mistrust towards public administration offices and the correction of potential mistakes. Magyary’s other statement that “the rule of law endeavoured to protect the individual against public administration as much as possible ” is also correct; therefore the methods of public administrative legal remedies are constantly in change. Since the currently ongoing recodification of public administrative proceedings in Hungary aims to put the system of legal
remedies in public administration on a new basis, l wish to discuss the most important conceptual changes here.
Keywords rule of law, Fundamental Law of Hungary, public administration, legality, administrative court. The principle of the rule of law, in …
Tovább a műhöz
Szeretettel üdvözlök minden olvasót, aki tudatosan vagy véletlenül tévedt arra a dokumentumra, ami a 2020 őszi félévben a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jogi és Gazdasági Jogi Tanszék dolgozói által szervezett nemzetközi konferencia írásos és szerkesztett változata. Kedves kolléga, hallgató vagy érdeklődő, kérem, szánja rá az idejét arra, hogy elolvassa a résztvevők tehetséges és ambiciózus előadásait-tanulmányait. Miért érdemes energiát fordítani egy ilyen terjedelmes kötet elolvasására? Elsősorban azért, mert a téma nem kirekesztő, hiszen a „Gazdaság és Pénzügyek a XXI. században II.” konferencia cím önmaga szélesre tárja a kaput minden kutató és gondolkodó ember előtt, akármelyik tudományterület felől jöjjön is. Másodsorban azért, mert az a tapasztalatom, hogy bármely kortárs kutatótársunk segítheti gondolataival munkánkat, akár az interdiszciplináris megközelítése, akár részletekbe menő ismereteivel. Ne feledjük, hogy egy előadás minőségét nem az előadó magas politikai vagy tudományos rangja, hanem kizárólag szellemi potenciálja, illetve az általa megfogalmazottak értéke határozza meg. Harmadsorban azért biztatnék mindenkit olvasásra, mert enélkül írni sem érdemes. A jog olyan tudományterület, amelyben elődjeink vállán állunk, és gondolataikból kikövezett úton haladunk, tehát először meg kell ismernünk a …
Tovább a műhöz
Bár a vezetői döntéshozatal támogatására számos üzleti döntéseket alátámasztó modell létezik mind a szakirodalomban, mind az üzleti gyakorlatban, ennek ellenére mindennap súlyos csalások, visszaélések kerülnek napvilágra még az szigorúan szabályozott iparágak esetén is. Ezért szükséges annak vizsgálata, hogy milyen tényezők járulnak hozzá egyéni szinten a hibás, nem etikus döntésekhez. Az elemzés eszköze egy kognitív döntéshozatali modell, melynek segítségével a felelős társaság-irányítás-döntési során a vakfoltok feltárhatók és csökkenthetők. | Az új polgári perrendtartás és az elektronikus eljárás kvázi kötelezettsége egyes eljárási cselekményeknél a korábbi eljárásrendhez képest új helyzetet teremtett. A cikk az egyes problémás perbeli cselekmények pontjait kívánja megfogni, illetve a szabályozás módosítását, gyakorlati kérdéseit megválaszolni. Fontos kiemelnünk, hogy a szabályozás alapjának megismerése céljából nem elég a polgári perrendtartás szabályait megvizsgálni, hanem az elektronikus ügyintézés egyes szabályait, valamint az Alaptörvény alapvető rendelkezéseit is meg kell vizsgálnunk, amelyre a cikkben sor kerül. | Észtországban már a 20. század végén megszületett az a koncepció, amely egy olyan állami szint (e-State) megvalósítását tűzte ki céljául, ahol az innovatív technológiai megoldások felváltják a köz-és …
Tovább a műhöz