Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 8
Összes találat megjelenítve : 8
Találatok
A család jólétéért
- 1943
Az Actio Catholica Országos Elnökségének szociális és karitatív szakosztálya 1942 végén a családvédelem szociális és gazdasági megalapozásáról ankétet tartott, amelynek során igen értékes előadások hangzottak el. Ezek az előadások, melyeknek teljes szövegét az alábbiakban közöljük, minden szempontból iparkodtak a családvédelem súlyos és sorsdöntő kérdéseit megvilágítani s azok megoldását a lehetőség határain belül megadni. A családvédelem szociális és gazdasági megalapozásának módját maga Isten jelöli meg, mikor az egész emberiséget közös ősszülőktől származtatja le és azt akarja, hogy egy nagy családot alkosson, amelynek szociális összefogó erejét a hitvestársi,1 a szülői és gyermeki,1 2 valamint általában az istenszeretet és a helyes önszeretet mértékével mérendő felebaráti szeretet alkotja, gazdasági alátámasztását pedig az az isteni intézkedés biztosítja, amellyel a növény és állatvilágot s általában az összes Földi javakat az egész emberi nem szükségleteinek kielégítésére rendelte,4 hogy ezekből mindenki abban a mértékben részesüljön, amely emberhez méltó megélhetésére, illetve a "szaporodjatok" isteni parancs teljesítésére szükséges. Ha az emberek mindig úgy megtartották volna a felebaráti szeretet törvényét, mint az első keresztények, akiknek Krisztus parancsa alapján a szeretet volt az ismertetőjelük, úgyhogy Tertulliánus …
Tovább a műhöz
A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja a Janus Pannonius Tudományegyetemmel és a Pécsi Akadémiai Bizottsággal közösen, Baranya megye és Pécs Megyei Város Tanácsainak támogatásával 1986. április 22.-én, Bihari Ottó akadémikus, egyetemi tanár, az MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete volt igazgatója születésének 65. évfordulója tiszteletére Emlékülést rendezett. E kötet az Emlékülés anyagát tartalmazza, beleértve az ülésen el nem hangzott, de írásban megküldött referátumokat is. | Az államhatalom gyakorlásának egyik kulcskérdése az, vajon a jövő társadalmi formátumainak kiépítését érti-e az apparátus, küzd-e érte, vagy hagyja, hadd burjánozzék dudvaként mindaz, amit befolyásolni lehetne, és - talán - el lehetne kerülni a modern társadalom csapdáit. El kell várnunk az államapparátus minden részlegétől, hogy a kimondott és a kimondatlan igényekre is reagáljon. A törvény adta kereteket csak akkor tudjuk a mának megfelelő igényekkel kitölteni, ha a jogalkalmazó mindazokra a kérdésekre válaszol, amelyek a jogszabályok szövege mögött felismerhetők, így
az érdekek megismerésére, mérlegelésére és integrálására. Természetes, hogy ez nemcsak a jogalkalmazó kötelessége, hanem a politikai szervezeteké is, beleértve a tömegmozgalmakat, a tömegszervezeteket és másfajta érdekképviseleteket is.( Bihari Ottó) | (...) A Magyar Tudományos …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem 2002/2003-as tanéve az integrációt követően talán a legfontosabb volt egyesített egyetemünk néhány esztendős történetében.
Ebben az évben készült el a Rákóczi úti egyetemi tömb teljes rekonstrukciója, amelynek köszönhetően két karunk is az új évezred követelményeinek megfelelő épületbe költözhetett vissza. Érdemes külön megjegyezni, hogy az Oktatási Minisztérium támogatása mellett az egyetem, valamint a jogi és a közgazdasági kar is jelentős anyagi áldozatokat vállalt a felújítás során. Az intézményfejlesztés azonban nem kötötte le az egyetem minden energiáját, hiszen sikerült előrelépnünk a tudomány és kutatás színterén is. Egyre több konferencia szerveződik a Pécsi Tudományegyetemen, talán annak is köszönhetően, hogy doktoriskoláink is egyre erősebbek, egyre elismertebbek. Fejlesztettük nemzetközi kapcsolatainkat, ahol az oktatói és hallgatói cserék éppúgy fontos szerződési pontok, mint ahogyan a közös pályázatok is. Az Európai Únióba tartva olyan nemzetközi kapcsolatrendszert kell kiépítenünk, amelynek segítségével egyetemünk múltjához és jövőjéhez méltó európai jelent tudunk megvalósítani, hiszen már a következő évtől nem hazai, hanem nemzetközi viszonyok közt mérettetik meg a magyar felsőoktatás.
A tanév nem elhanyagolható eseménye volt a rektorválasztás, ahol a leköszönő rektor helyébe újat választott a …
Tovább a műhöz
Kutatási füzetek 6.
- 1999
(...) (...) Nem tudom, mikor merült fel a politika világában Európa fogalma, de azt igen, hogy első pontos meghatározását a mással, az idegennel és a
veszedelmessel való találkozásának köszönhette. A török haderö megjelenése és előrenyomulása ébresztett egyeseket annak a tudatára, hogy az Európában elterjedt és megszokott viszonyok kifejeznek valami közöset; hogy ezt - talán - Európaként vagy európai kereszténységként lehet megfogalmazni, és
előfordulhat, hogy e közös valóság vagy e közösség együttes védelemre szorul. Természetesen a közös védelem megszervezése nem sikerült, és az
érdekelt hatalmak szépen meg is szokták, hogy Európa határait valahol ott keressék, ahová a törökök már nem jutottak el. Idejük volt bőven a megszokáshoz.
A folyamat viszont már ekkoriban jelezte, hogy az esetleges földrajzi meghatározottságoktól teljesen függetlenül létezhet egy politikai Európa is, amelynek határai sokkal jobban hasonlítanak a gumihoz, mint bármely rugalmatlan anyaghoz. Délkelet felé mindenesetre Európa abban a mértékben terjeszkedett, amennyiben az oszmán birodalmat sikerült visszaszorítani. Jellemző, hogy már a győzelemben bízó szövetséges hatalmaknak még 1917-ben is az egyik békekövetelményük volt Törökország kiszorítása Európából. Mellesleg jegyezzük meg, hogy ez az elvárás végül nem teljesedett be, és azóta sem tisztázta senki: a fél lábbal Európában …
Tovább a műhöz
Az elmúlt években a magyarországi régiók földrajzi kutatásának szemléletében és módszereiben is jelentős és viszonylag gyors változás következett be. Magyarország tájföldrajza c. sorozatunk jelen kötetének előkészítése során elodázhatatlanná vált annak a már korábban is jelentkező tudományos és gyakorlati igénynek a megvalósítására irányuló törekvés, hogy az ország egyes nagy régióiban a természeti környezet és az azzal szorosan összefonódott termelési-gazdasági tér, valamint a fogyasztás fontos tényezőit külön-külön is és térbeli egymásra hatásukban is értékeljük. Az ország nagyobb természeti tájainak, ill. gazdasági körzeteinek komplex természeti és társadalmi-gazdasági földrajzi szempontú értékelését már korábban tervbe vettük, de gazdaságföldrajzi feldolgozást is tartalmazó kivitelezésére mind ez ideig nem került sor. Napjainkra azonban teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalmi-gazdasági tevékenység hatására a földrajzi környezet változása, átalakulása nagymértékben felgyorsult, sőt helyenként az ember számára jelentősen károsodott A termelőerők racionális területi elhelyezését kijelölő gazdasági döntésekhez, amelyek a hatékonyabb területhasznosítási és területfejlesztési politika megvalósítását szolgálják, feltétlenül figyelembe kell venni mind a természeti ökológiai feltételeket (a természeti erőforrások széles …
Tovább a műhöz
«A szigor a tehetetlen, gyáva lelkek fegyvere. A gazdag, művészi lélek, a szeretet hatalmával tud életre fakasztani, életre ébreszteni.» Julius 7-én egy kérvényt terjesztettem fel a vall, és közokt. miniszter ő excellenciájához, arra kérve öt, engedné meg, hogy saját költségemre egy fehér márványtáblát illeszthessek a felsőbb leányiskola tanácskozó termének egyik falába, ezen felirattal: «A szigor a tehetetlen, gyáva lelkek fegyvere. A gazdag, művészi lélek, a szeretet hatalmával tud életre fakasztani, életre ébreszteni.» Feleletet még nem kaptam e kérvényemre, azonban el szeretném mondani a Tanári testületnek, miért találom oly fontosnak ezt az irányt, ezt a jelszót, minden iskolára, de leg-főképen a magyar iskolákra nézve. Ha valaki, úgy mint én, külföldön nevekedett, művelt nemzet közepette, bármily rajongással csüngjön is hazáján és nemzetén, amikor nemcsak ábrándjaiban, lelki szemeivel igyekszik azt megismerni, hanem a valóságban lép azzal érintkezésbe, rendkívül sok dolog van, amely a mindennapi életben sértőn, fájón hat reá, s annál érzékenyebben fáj, minél nagyobb rajongással tanulta e nemzetet szeretni. Egyike azon jelenségeknek: a munka gyűlölete és megvetése, amelvet lépten-nyomon fájdalmasan tapasztal nálunk, a más légkörhöz szokott, gondolkodó lény. Mert ha van valami, ami föltétlenül előbbre viszi a nemzeteket, minden korban, minden égöv alatt, …
Tovább a műhöz
Amikor 2007 őszén a PTE Állam- és Jogtudományi Kara Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszékének közössége kezdeményezte, hogy Ivancsics Imre kollégánk 70. születésnapjára „tisztelgő kötetet” adjunk ki, örömmel, a felelősség miatt kis félelemmel és nagy elszántsággal fogtunk e megtisztelő feladathoz. Nem kevés kihívásnak kellett ugyanis eleget tenni, hiszen valaha volt tanárunkról van szó, kinek később nem csupán oktatótársai, de számos kutatásban közösen dolgozó kollégái lehettünk. Ez a kollegiális, sőt talán mondhatjuk baráti viszony évtizedeket ívelt át, sokunknak adva szakmai, emberi segítséget, támaszt. A kar és a tanszéki munkaközösség akként döntött, hogy a kiadvány kifejezetten szakmai legyen; a vállalt témakör elméleti megalapozottságát adó (de gyakorlati megközelítéseket is nyújtó) olyan tanulmányokat kértünk, melyek kapcsolódhatnak Ivancsics Imre eddigi életpályája során született több száz tanulmány, könyv, könyvrészlet mögött, vagy azokban megjelenő problémakörökhöz; ahhoz, hogy milyen feltételek, garanciák szükségesek a köz szolgálatára hivatott államhatalmi, közigazgatási szervek törvényes működéséhez; hogy azok tevékenysége megfeleljen a jogállamiság szigorú követelményeinek, soha nem feledve azt (amit Ivancsics Imre számtalan előadásában, írásában hangsúlyozott), hogy nem mi (állampolgárok) vagyunk értük, hanem …
Tovább a műhöz
Zarándokutak
- 2002
Mandulavirágzási Tudományos Napok. Már az elnevezés is figyelemfelkeltő és – mint ahogy a Janus Pannonius által is megénekelt, első tavaszi virágba boruló gyümölcsfa is – kellemes érzést kelt. A kikelet korai hírnökét, az újraéledés kiváncsiságával teli várakozást sejteti bennünk. A mandula méltó szimbóluma a Mecsek lábánál elterülő, kellemes, mediterrán hangulatú egyetemvárosnak, Pécsnek. De találó elnevezése egyben Magyarország legrégebbi tradíciókkal rendelkező, legsokoldalúbb oktatási-kutatási spektrumú felsőoktatási intézményében immáron második alkalommal megrendezett konferencia-sorozatának is. Már az egyetem 1367-ben kiadott alapító oklevelében azt olvashatjuk: „Pécs a tudomány magvainak terjesztésére különösen alkalmas.” A Mandulavirágzási Tudományos Napok rendezvényei jó lehetőséget biztosítanak a Pécsi Tudományegyetemen oktatóknak arra, hogy az általuk felhalmozott tudást „terjesszék”, megosszák mindazokkal, akik nyitottak a tudományok szinergikusan összefüggő kapcsolatai iránt. Kiadványunk – amelyet az Olvasó most a kezében tart – célja, hogy betekintést biztosítson az érdeklődőknek a konferencián elhangzott előadások témáiba. Reméljük, ezzel is hozzájárulunk ahhoz, hogy a Mandulavirágzási Tudományos Napok eseményei és tartalma emlékezetes, kellemes élményekkel és használható tudással gazdagítja az olvasókat.
Tovább a műhöz