Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 1

Találatok


Nem rég az a hír járta be lapjainkat, hogy nyilvános rajzoktatásunk terén nagyobb reformmozgalomnak állunk küszöbén. Ez a hír a szakkörökben bizonyos meglepetést szült. Mert tanügyeink szervezetének nincs az a félreeső kis köre, a mely a reform-harang megcsendülésére némi izgalmat nem érez, s azonnal kész ne volna a jámbor óhajtások egész raját bocsátani szárnyra. Titkon ápolt vagy nyíltan hangoztatott, régi, jogosult óhajtások mind, melyek legnagyobb része azonban, fájdalom, csak ujabb anyagi áldozatok árán valósíthatók meg, s így a helyzet kényszerűségénél fogva nagyrészt arra kárhoztatvák, hogy még tovább, ki tudja meddig aludjak az igazak álmát. Hogyne volnának a rajzoktatási érdekek képviselőinek is ilynemű fájdalmas óhajtásai! Hogy csak egy-kettőt említsünk: ott epeszt bennünket régóta a rajztanításnak kötelező befogadása a gymnasiumok felső osztályaiba; különösen vidéken : a jobbnemű mintakeszletek s a rajztermek illőbb felszerelésének időszerű követelményei; a rajztanárok külső helyzetének emelése, továbbá a szakszerű felügyelet országos szervezésének nagyfontosságú kérdése stb. Legkevésbbé sürgősnek látszik mindezek között az érvényben levő rajzoktatási tanterveknek módosítása. Ezeket tanügyi kormányunk, a közoktatási tanács javaslatára, néhány évvel ezelőtt revisió alá vétetven, legalább a középiskolákra nézve reszletesen …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 1