Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 4

Találatok


A Pécsi Egyházmegye 2009. augusztus 23-án ünnepelte alapításának millenniumát. Az ezer esztendő alatt a püspökség mindig kiemelkedő szerepet vállalt az oktatás különböző szintjeinek fejlesztésében. Koppenbachi Vilmos püspök kezdeményezésére, valamint I. Nagy Lajos király beleegyezésével Pécsett kezdte meg működését 1367. szeptember i-jén Magyarország első egyeteme. Bár működése megszakadt és a török hódoltság idején esély sem volt az újraalapításra, a hagyomány és a gyökerek mélyen megmaradtak. A pécsi egyházmegye soha sem adta fel terveit, hogy betetőzze a felsőoktatást városában. A18. század derekától kezdődően a város és Klimo György püspök újra éleszthette egyetemalapítási szándékát, ám a kezdeményezések eredmény nélkül maradtak. 1785-ben Pécs városa ugyan befogadta falai közé az 1774-ben alapított győri királyi akadémiát, amit azután hosszas huzavona után végül, 1802-ben, tanulói kihágásokkal, és a tanárok igaz hitének hiányával megindokolva visszahelyeztek eredeti helyére. Báró Szepesy Ignác püspök 1828-ban a pécsi egyházmegye élére kerülve ismét felkarolta a felsőoktatás ügyét. A tudományok szeretetétől vezérelve, jövedelmét felajánlva, az universitas alapjainak ismételt megteremtését óhajtotta. Engedélyt csak egy kétkarú, nyilvános bölcsészeti és jogi főiskola felállítására kapott, amely végül 1833. október i-jén …
Tovább a műhöz
A Klimo György püspök és kora címmel a Pécsi Egyetemi Könyvtár és a Pécsi Egyházmegye közös szervezésében 2010. október 14-én megrendezett konferencia nem volt előzmények nélküli, hiszen az egyetemi bibliotéka harmadik alkalommal szervezett konferenciát a Klimo Könyvtárban folytatott kutatásokkal kapcsolatosan. 2001-ben a Klimo Könyvtár frissen megjelent betűrendes katalógusának megjelenése kapcsán először rendeztünk olyan tudományos szimpóziumot, amellyel azt kívántuk bizonyítani, hogy a különféle tudományterületek művelői - jogászok, történészek, botanikusok vagy könyvtárosok - találnak kutatásra érdemes témát a Klimo-gyűjteményben. Az akkor elhangzott előadások, majd a konferencia-kötetben megjelent írások ékes bizonyítékát adták annak, hogy a hajdani püspöki könyvtár állománya nem holt anyag, hanem a tudás olyan tárháza, amelyben a ma kutatója is talál feldolgozásra méltó anyagot. 2006 szeptemberében „...használd ezt a könyvtárat ...a haza tisztességére és oltalmára, magad és mások hasznára" - Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban címmel szerveztünk újabb tudományos konferenciát. A szimpóziumon elhangzott előadásokat tartalmazó tanulmánykötettel állítottunk emléket a névadó püspök, Klimo György halálának 230. évfordulójára. A 2010-es év több szempontból is fontos Pécs városa számára, hiszen ebben az évben Pécs Európa kulturális …
Tovább a műhöz
Ormos Mária, Akadémiánk rendes tagja, a II. (Filozófiai és Történettudományok) Osztály több éven át nagy elismeréssel övezett elnökasszonya. Igen, kénytelen vagyok az elnök szóhoz az asszonyt is hozzátenni, mivel Ormos Máriát rendkívüli asszonynak tartom. Egész tudományos pályáján végigvonul, hogy asszony létére a tudós férfiakat megszégyenítő következetességgel, metsző elmeéllel, invencióval, s a korszakát kutató férfi tudósokat rendszeresen túlszárnyaló merészséggel tevékenykedett. Maradjunk talán az utoljára említett személyiségjegynél, a merészségnél. Egy másik tudományból, a kísérleti orvostudományból kitekintve is nyilvánvaló, hogy Ormos Mária, a szaktudós rendre a legnagyobb fákba vágta a fejszéjét. (Nem is beszélve több nemzedéket fölnevelő egyetemi oktatói tevékenységéről.) Hiszen van-e, vagy különösen a pályája kezdetén volt-e merészebb feladat, mint a két világháború közti korszaknak (és persze a két világháborúnak) éppen a politikatörténetét, illetve eszmetörténetét vizsgálat tárgyává tenni? Ez a korszak, ez a kettős témakör (gondoljunk csak a fasizmusra és a kommunizmusra, Hitler vagy Sztálin őrült rémuralmára) máig a legélesebb viták kereszttűzében áll. Ormos Mária pedig egyik publikációjában sem habozott kiállni a maga kérlelhetetlen történészi álláspontja mellett. Vérbeli történészként éppúgy megajándékozott …
Tovább a műhöz
„…használd ezt a könyvtárat … a haza tisztességére és oltalmára, magad és mások hasznára.” Ezt a mottót választottuk akkor, amikor elhatároztuk, hogy „Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban” címmel tudományos konferenciát szervezünk 2006 szeptemberében. Konferenciánk nem volt előzmény nélküli, hiszen 2001-ben a Klimo Könyvtár frissen megjelent betűrendes katalógusának megjelenése kapcsán először szerveztünk olyan tudományos szimpóziumot, amellyel azt kívántuk bizonyítani, hogy a különféle tudományterületek művelői – jogászok, történészek, botanikusok vagy könyvtárosok – találnak kutatásra érdemes témát a Klimogyűjteményben. Az akkor elhangzott előadások, majd a konferencia-kötetben megjelent írások ékes bizonyítékát adták annak, hogy a hajdani püspöki könyvtár állománya nem holt anyag, hanem a tudás olyan tárháza, amelyben a ma kutatója is talál feldolgozásra méltó témát. Az öt évvel későbbi, a jelen kötet alapjául szolgáló konferenciát is a fentiek szellemében szerveztük, kiegészítve azonban újabb szempontokkal. Az egyik, hogy e kötet 2007-es megjelentetésével méltó módon emlékezünk a névadó püspök, Klimo György halálának 230. évfordulójára, akinek könyvtáralapító történelmi érdemei vitathatatlanok. Klimo püspök a kezdeti lépéseket iniciálta, amikor tudatos könyvtárszervező munkával, és tervszerű, nagyvonalú …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 4