Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 3

Találatok


«A serény asszony ára sokkal fölülmúlja a kartrankuluso-két. Bízik benne az ő férjének a lelke: keres gvapjnt és lent és megkészíti kezével. Látja, hogy munkálkodása hasznos : s nem aluszik éjjel is az ő világa. Szőnyegeket csinál: gyolcsot és öveket sző, melyeket ád a kereskedőnek. Szorgalmasan vigyáz az ö népének dolgára. Erő és ékesség az ő ruhája : száját bölcsen nyitja meg. Fiai boldognak mondjak. s férjé dicséri őt». Nem lehet közömbös egyetlen magyar ember előtt sem, hogy ezt a magyar vérrel áztatott haza földjét ki birja? «A kié a föld. iizé az országa -— hangzik ma a Kárpátoktól az Ádriáig. A középbirtokos, köznemes osztály ötven év alatt csaknem mind elvesztette ezredéves örök birtokát, az ősi curiák elpusztultak. A legelső publi cisták keresve keresik a módot, hogyan lehetne visszaállítani ez osztályt ; visszaadni a földnek a magyarság e fentartó törzsét. De bárha a középhirtokos osztály — a törzs — el is pusztáit, megvan még a tő, a kisbirtokos, a parasztgazda. Igaz, ezek is küzdve küzdenek az édes magyar föld megtartásáért. Ezeket segíteni, gyámolítani, életre hozni törekszik ma nem csak az «agrár» névvel jelölt mozgalom, de a hazának minden igaz fia. Gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére alakúinak a ((Szövetkezetek'!, hogy a kisgazdát anyagilag, erkölcsileg támogassák; s e ((Szövetkezetek') már eddig is kiszámíthatatlan …
Tovább a műhöz
Legyen szabad az én már második természetemmé vált szokásomat követve, a jó öreg Platóhoz fordulni, midőn a nők egyetemi tanulmányairól szándékozom egy pár észrevételt koczkáz-tatni. Igen, koczkáztatni, mert a közvéleménytől oly lelkesedéssel felkarolt intézményre csak némikép is óvatosságra intő szózatot nem fogadják azzal az elfogulatlansággal, mely első kötelesség tanügyi alkotások megítélésénél. Plató «Phasdrus» ez. dialógusában az egyik személynek So-crates így nyilatkozik: «Mondd csak meg nekem, az okos földmives, a ki magvakról gondoskodik és azt akarja, hogy ezek gyümölcsöt is teremjenek, vájjon nagy sietséggel Adonis-kertet ültetve gyönyörködik-e, látván, hogy ennek virágai 8 nap alatt milyen szépekké váltak, vagy ezt csak játékból és kedvtelésből teszi, ha ugyan teszi; de a mely terményre komoly figyelmet fordít, a földműves mesterség szabálya szerint törekszik, hogy alkalmas időben vessen, de csak a 8-ik hónapban várja a gyümölcsét annak, a mit vetett.» No hát én a tanügyi intézmények alkotásánál a földművesmesterség szabályai szerint törekszem eljárni — innét származik, hogy a nők egyetemi tanulmányaira oly «komoly figyelmet# fordítok. Mert lássuk az ügy fejlődését. Ezelőtt hét évvel (1885 nov. 18) adta meg Ö Felsége legfelsőbb jóváhagyását arra, hogyanok előtt is megnyíljanak az egyetem kapui. A vallás- és közoktatásügyi …
Tovább a műhöz
Nevelni? Javítani? Nevelni! Legtöbbször annyit jelent, mint torzítani. Javítani! Ami nem olyan igazán rossz. A nevelni akarás dühe gyáva félelemmel szimatol mindenütt rosszat. Korlátolt ésszel lesi a tisztátalan felfogás bizonyíthatását. A nevelés e tévhite megsemmisíti minden jónak csíráját. Bizalmatlanságtok, félelmetek hintik mindenüvé a burján magvát. Minden bűn meg lesz bocsájtva — mondják — csak a lélek ellen vétkezők nem várhatnak bűnbocsánatot. A vétkezőnek meg-bocsájtani meg annyit tesz: a bűn következményeit megsemmisíteni, hogy a bűnös lelkiismerete felszabaduljon vétkének súlya alól. A mi esetünkben azonban nem semmisítünk meg következményeket. Emberről emberre, tovább s tovább cipeljük, nemzedékről nemzedékre: a lélek ellen vétett bűnök következményeit. Nem emeli le senki lelkiismeretünk nyomasztó súlyát. Ezek a bűnök megbocsájthatatlanok, mindörökké. Hagyjátok meg a lélek szabad röptét! Őrizzétek. Védjétek szabadságát. Tanítsátok meg a gyermeket önönmagát nevelni. Ez a legjobb nevelés, melyet adhattok neki. Az a pici ember tanulja meg saját ura és szolgája lenni. Ezt a nevelést a szülő úgy érvényesíti, ha önmagát nevelve példával jár elől. Nincs nevelés önnevelési példa nélkül.
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 3