Keresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
Az építészet sokszínűségével, művészi teljesítményével, történetével, az egyes területek egymásra hatásával foglalkozó művek manapság már könyvtárakat
töltenek meg. Mégis akadnak fehér foltok. Ezeket hivatottak eltüntetni - manapság egyre terjedően - azok a művek, amelyek nem kimondottan az építménnyel, a látvánnyal, az emberre gyakorolt hatásukkal, hanem magukkal a szerkezetekkel, az azokba épített anyagokkal, az összeépítési módokkal foglalkoznak. Ez a
munka azoknak az információknak összegyűjtését vállalta magára, amelyekből kitűnik, hogy elődeink mivel és hogyan valósították meg építészeti célkitűzéseiket.
Az építészeti szakmunkák - természetszerűleg - már eddig is tárgyaltak olyan jelenségeket, amelyek témánk területére esnek, és amelyek elsősorban az építőszervezetekkel foglalkoznak. Úgy látszott azonban, hogy hasznos lenne olyan mű elkészítése, amely az építészet - magasépítés - történetének csak ezzel a műszaki, építőipari oldalával foglalkozna. Hogy az ötlet megvalósulhatott, azt „Az építés fejlődéséért” alapítvány támogatása tette lehetővé, melyet ezúton is köszönünk. A kisenciklopédia szócikkei felölelik a történeti építőanyagok és szerkezetek, a megvalósítás eszközei és módszerei, a történeti építőszervezetek és az építő-feladatok (épülettípusok) területeit. A szócikkek átfogó összefoglalását adják az …
Tovább a műhöz
Várépítészetünk
- 1975
E könyv a magyar nép dicső várairól szól; építési körülményeikről és történetükről, amelyekre a régészek és történészek derítettek fényt és a várrestaurálási tapasztalatokról, amelyek a magyar építészek munkája nyomán a legkorszerűbb elméletek megvalósulását jelentik e téren. Mindannyiunkat, akik látták vagy tanulmányozták a magyar várhelyreállítási munkákat, az eredmények elmélkedésre késztettek, de egyben ösztönzést is nyújtottak. A nagyszámú tudósnak, akik 1972-ben a világ minden tájáról Magyarországon összegyűltek, hogy részt vegyenek a Műemlékek és környezetük Nemzetköz Tanácsának harmadik konferenciáján, módjában volt, hogy a saját szemével meggyőződjék arról, hogy a magyar kollégák, akik felelősek a kulturális javak megóvásáért és értékeléséért, milyen tudományos alapossággal és elkötelezettséggel nyúlnak e feladatokhoz Valóban — és nem minden zavar nélkül — el kell ismernünk, hogy bár a Velencei Carta elméletben, mint a restaurálás vitathatatlan bázisa ma már mindenütt elfogadott, mégis előírásait kevés országban követik olyan híven, mint
Magyarországon. Mindenekelőtt, hadd említsem azt az elmélyülést, amellyel minden beavatkozás előfeltételeként először a bevezető kutatásokat végzik el történeti, levéltári szempontból, továbbá a helyreállítandó épület szerkezetvizsgálatát és anyagelemzését. Az …
Tovább a műhöz