Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
A kamat kategóriájával, értelmezésével, tartalmának, funkciójának kifejtésével számos helyen találkozhatunk a tőkés /sőt prekapitalista/ gazdaság működését, törvényszerűségeit elemző polgári és marxista szakirodalomban. Ez nem is csoda, hiszen a kamatjelenség - márcsak genézisét tekintve is - az áru- és pénzforgalom szülötte, az árutermelés kifejlett formáiban pedig - a legtöbb esetben spontán módon érvényre jutó — szabályozási mechanizmusok szerves tartozéka.
A szocialista építés magyarországi történetéről szóló bibliográfiát áttekintve rendkívül gyér előfordulását vehetjük észre azoknak a műveknek, amelyek behatóbban tanulmányozzák az említett jelenségkör hazánk gazdaságában megfigyelhető érvényesülési területeit, megnyilvánulásait, "felhasználási köreit". Ez a tény az 50-es, 60-as évtized gazdaságirányítási gyakorlatának tükrében nem is kelt meglepetést, azonban az áru- és pénzjelenségek aktivizálását deklaráltan is kitűző 1968-as reformot követő időszak krónikája is jobbára csak a kamat szabályozástechnikai szerepével kapcsolatos várakozások beteljesületle3aségéről számol be. Jelen tanulmányban - néhány gondolat erejéig - kísérletet teszünk arra, hogy a kamatjelenség - leginkább tőkés gazdasági környezetben kiteljesedő - tartalmát; hatásait, funkcióit összehasonlítsuk a szocialista árugazdaság rendszerében észlelhető …
Tovább a műhöz
(...) A nem közgazdász olvasó számára valószínűleg különösen hangzik, de a gazdasági folyamatok térbeli vizsgálata még ma sem része a fővonali közgazdaságtannak. Hiába kapott Paul Krugman Nobel díjat több, mint egy évtizeddel ezelőtt, a felsőoktatásban használt mikro- és makroökonómiai tankönyvek továbbra is az „egy pont”- elvű gazdasági képben tanítanak. A vállalatnak nincs szállítási költsége, költségei-profitja független attól, hogy hol helyezkedik el, városokról, agglomerációs előnyökről nem hall a diák, a világgazdaság pedig még mindig pont-szerűen elképzelt országok halmaza. A közgazdaságtan elméletei tehát továbbra is jórészt tér nélküliek. Aztán - furcsa módon - ehhez a képhez ragasztja majd hozzá a regionális közgazdaságtan a teret, legalábbis annak a kisebbségnek a számára, akik hallgatják ezt a tárgyat. Pedig számos olyan lényeges faktora van a gazdasági folyamatoknak, amely a térbeliséggel kapcsolatos. A szállítási költségek alakulása például jelentősen meghatározza a vállalatok profitfeltételeit. Hasonlóan, a vállalatok térbeli koncentrálódása több pozitív és negatív külső gazdasági hatás (externália) kiváltója. Pozitív agglomerációs externália például a térbeli közelségből adódó gyorsabb tudásáramlás, ami fokozhatja az innovációt, míg a gazdasági szereplők térbeli sűrűsödése által kiváltott közlekedési torlódás …
Tovább a műhöz
E könyv megjelenésekor Zinhober professzor (akit Főnöknek, Ferinek vagy éppen Feri bácsinak szólítottunk kortól, alkalomtól vagy egyéb okoktól függően) már két éve nincs közöttünk. Azt, hogy vezetőként, barátként, tanárként vagy „csak” emberként fontos volt - és maradt - számunkra (szerkesztőknek, szerzőknek és vélhetően sok olvasónknak egyaránt), valamennyire talán jelezni képesek az itt következő tanulmányok. Tudósi és magánemberi mivoltában a józan ész, a higgadtság és mértéktartás képviselőjét tisztelhettük benne. Sok szempontból voltak találóak rá Keynes - igazi közgazdászt jellemző - sorai, akinek „egyszerre kell matematikusnak, történésznek, államférfinak és filozófusnak
lennie... Értenie kell a szimbólumokat, mégis szavakban kell beszélnie. A részleteket az egész tükrében kell szemlélnie, a valósat és elvontat ugyanazon gondolattal kell megközelítenie. A jelent a múlt fényében, a jövő céljából kell tanulmányoznia. Nem kerülheti el a figyelmét az ember tulajdonságainak és szokásainak legkisebb részlete sem. Céltudatosnak, ugyanakkor elfogulatlannak kell lennie: oly tartózkodónak és megvesztegethetetlennek, mint egy művész,
mégis néha oly földhözragadtnak, mint egy politikus.” Mint kiváló oktató, pedagógus, átsugározta az ismeretek átadása során annak igényét, hogy hallgatói minél világosabban megértsék a gazdasági jelenségek, …
Tovább a műhöz
This collection of articles was prepared in honour of the 30th anniversary of the foundation of the Faculty of Business and Economics in Pécs. 30 years is a short period in the history of the University of Pécs starting in 1367 but very significant in the history of the transition of the Hungarian society and economy. With the so-called "new economic trend" the dismounting of the autocracy of the socialist command economy in Hungary began in 1968. The second centre of education of economists started its work in this favourable atmosphere. As a result of the work of the "founding fathers" the new school soon achieved countrywide recognition in the 70s and in the 80s as a venue of reform education, where students obtained utilisable practical knowledge and could rapidly achieve managerial positions after finishing school.
Real change in research and education started only at the turning point of the 80s and 90s. The Faculty stood more and more committed towards business education and at the same time did not sacrifice its involvement in teaching the
theoretical foundations of modern economics. The special "Pécs-model" was born this way. The past years demanded a lot of foregoing and dedication both from lecturers and students. This time let me speak about the teachers. The task was
to learn new ideas, develop new competencies, learn foreign languages. One of the results of these efforts is the capability that allowed the realisation of this book, written by the teachers …
Tovább a műhöz
A gazdaságnak kevés olyan törvényszerűsége van, amelyről szinte valamennyi közgazdász-kutató egyformán vélekedik, de azzal, hogy a fejlődés nem egyenes vonalú, az előrehaladás során a konjunktúrát válságok követik csak kevesen vitatkoznak. Talán még abban is konszenzus van a tudósok között, hogy közel fél évszázad alatt már biztos megél egy közösség könnyebb és nehezebb helyzetet, válságot és jól-létet egyaránt. Ha pedig mindezt elfogadjuk, akkor nem lepődhetünk meg azon sem, hogy a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának 1970-es alapítása óta eltelt 45 év alatt megtapasztaltuk már a bőség időszakát és az „összehúzott nadrágszíjat” egyaránt. Roppant elgondolkodtató, hogy éppen amikor a világ- és nemzetgazdaság az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb recessziójával küzd, akkor kerül a gazdaságtudományi felsőoktatás is nehezen megoldható finanszírozási krízishelyzetbe. Hiszünk abban, hogy a PécsiKözgáz kezelni tudja a remélhetőleg csak átmeneti válságot, és a szerényebben csordogáló oktatási bevételeket képes lesz pótolni kutatási kapacitásainak minél hatékonyabb, bevételt generáló hasznosításával.
A TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005, „Jól-lét az információs társadalomban” című pályázat a Pécsi Tudományegyetem több karát érinti, összességében 15 kutatócsoport létrejöttét segítette. A projekt mindeközben kitűnő …
Tovább a műhöz