Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 3

Találatok


Az iskola 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és mód­ szertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folya­matok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika; - Településfejlesztés; - Vidék- és környezetfejlesztés. A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Az európai gazdasági tér fejlődését befolyásoló tényezők; - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei; - A környezeti elemek regionális és települési megnyil­vánulásai; - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben.
Tovább a műhöz
Kelet-Közép Európa első regionális tudományi doktori iskolája 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és módszertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folyamatok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika; - Településfejlesztés; - Vidék- és környezetfejlesztés; A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Az európai gazdasági tér fejlődését befolyásoló tényezők; - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei; - A környezeti elemek regionális és települési megnyilvánulásai; - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben.
Tovább a műhöz
Nagy örömmel fogadtam el a felkérést előszó írására a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola évkönyvéhez. Az öröm elsőrendű oka, hogy működik ilyen iskola, hogy a regionális tudomány – csaknem fél évszázaddal nemzetközi szervezetének, a Regional Science Association-nak (RSA) megalakulása után – lassan hazánkban is hivatalos elismerést nyer. Az öröm másik oka, hogy e fiatal doktori iskola ily sokszínű, jó színvonalú és terjedelmes évkönyv összeállítására képes. A fentebb említett hosszú késedelem nem a hazai kutatók hibája. A nemzetközi kutatási porondon elég korán – a hatvanas évek elején – megjelentünk és néhány kutató jó nemzetközi hírnevet szerzett. (Az RSA több nemzetközi kongresszusát tartotta Budapesten.) Ám a nem piaci körülmények között működő államszocialista gazdaságban a regionális gazdaságtani elemzések alkalmazhatóságának feltételei nem voltak meg. A közgazdaságtan nem is mutatott érdeklődést a területi gazdasági egyenlőtlenségek kialakulása s folyamata iránt – a regionális tudomány hazánkban a gazdasági földrajz kereteiben bontakozott ki, hiszen e diszciplína lényege a területi különbségek leírása, rendszerezése, általánosítása (modellbe foglalása). Megjegyzendő, hogy néhány évtizede a vezető gazdasági geográfusok többsége közgazdász diplomával rendelkezett. A regionális kutatások kevés figyelmet kaptak – …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 3