Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 4

Találatok


Annona
  • 2002
Ez a kötet kétféleképpen foglalja össze a Kerényi Károly Szakkollégium munkáját. Első fele részben azokat a tanulmányokat tartalmazza, amelyeket az évente megírandó, eddig nem publikált dolgozatok közül válogattunk ki, részben pedig a 2001. március 30-31. és április 1. között megrendezésre került I. Kerényi Konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait. A kötet második felében adatok következnek a Szakkollégium kilenc évéből: felsorolja tagjainkat, meghívott előadóinkat, a diákköri dolgozatokkal szerzett eredményeket, amelyeket tagjaink, mint szakkollégisták értek el. Mindkét rész azt mutatja, milyen eredménnyel járt a Kerényi Károly Szakkollégium eddig befejezett nyolc éve, milyen a nyolcévi annona, a nyolcévi termés. A szakkollégiumot - akkor Művelődéstörténeti Szakkollégium néven - néhány hallgató és oktató találta ki 1993 augusztusában azzal a céllal, hogy megfelelő környezetet teremtsen egymás számára. Hogy mindezt miként érdemes csinálni, egyikük sem tudta: kérdéseikre a választ a tanulságokban, választási lehetőségekben gazdag szakkollégiumi hagyomány, a jó szándék és az idő adta, adhatja meg. A nyolc év alatt megteremtettük munkás együttélésünk tartós szabályait, megtaláltuk helyünket a Bölcsészkaron belül és a hazai szak-kollégiumok között. Ha az irántunk eddig tapasztalt lekötelező egyetemi pártfogás továbbra is megmarad, a …
Tovább a műhöz
2018. november 22–23-án immár 11. alkalommal rendeztük meg Pécsett a kétévente sorra kerülő Magyar Politikai Földrajzi Konferenciát, melynek fókuszába ezúttal a történeti és jelenkori katonai tevékenységek által formált táj, a „military landscape” környezeti és társadalmi jelentőségének tárgykörét állítottuk. Témaválasztásunk apropóját a szűkebb környezetünkben fellelhető egykori csatahelyszínek – Szigetvár (1566), Mohács (1526), Nagyharsány (1687) – és védművek, mint a Dunai Limes vagy a Déli Védelmi Rendszer, illetve az ezek helymeghatározására, rekonstruálására, megőrzésére és hasznosítására irányuló tudományos kezdeményezések adták. Minthogy a hadi tevékenységekkel kapcsolatos kutatások jellemzően több diszciplína képviselői számára biztosítanak teret, a tudományközi kapcsolatok elmélyítésében bízva a geográfusok, kartográfusok és a hadtudományok képviselői mellett ez alkalommal a történészek, régészek, turisztikai és örökségvédelmi szakemberek részére is lehetőséget kívántuk adni arra, hogy a Kárpátmedencei vagy azon túli térségekben található katonai tájakra, illetve hadászati objektumokra irányuló kutatási eredményeiket a szélesebb szakmai közönség számára is elérhetővé tehessék. A téma iránti fokozott és széleskörű érdeklődés eredményeként konferenciánkon a plenáris ülés mellett hat szekció keretében több …
Tovább a műhöz
„A halikarnasszoszi Hérodotosz a következőkben foglalja össze történeti kutatásainak eredményeit, hogy az emberek között megesett dolgok az idők folyamán feledésbe ne merüljenek, és ne vesszen el nyomtalanul azoknak a nagy és csodálatra méltó cselekedeteknek az emléke, amelyeket részben a hellének, részben a barbárok vittek véghez, sem az, hogy milyen okok késztették őket a háborúra egymás ellen.” Ezzel, az egyes szám harmadik személyben írt mondattal kezdődik Hérodotosz görög–perzsa háborúról írt műve, amelyre az első történeti munkaként tekint az utókor. Ebben a rövid idézetben benne van minden, amit az antik világ a történelemírás vagy történetírás szerepéről és jelentőségéről vallott. Azokat a nagy és csodálatra méltó tetteket kellett megörökítenie, amelyek példával és tanulsággal szolgálnak, egyben pedig arra inspirálják a hallgatóságot, hogy maguk is hasonlót tegyenek. A nagy tettek értelmét éppen az adta, hogy pozitív hatást gyakoroltak másokra, felkeltették bennük a hírnév iránti vágyat, a közösségük iránti felelősséget, és így mintát adtak arra, hogyan tudják a saját sorsukban a kalokagathiák, azaz a szép és jó élet eszményeit megtalálni. A történelem nem került be az antik tudás Pantheonjába, nem találjuk ott sem a kilenc, sem a hét szabad művészet között, ám ez nem véletlen. A hellén világfelfogás szerint az igazán fontos …
Tovább a műhöz
Szokatlan, ha egy szerkesztő nevét gyászkeretbe foglalva olvashatjuk. Kötetünk esetében ezt az indokolja, hogy csak részben új könyvről van szó. 1999-ben jelent meg a Pécs a törökkorban című kötet. A Tanulmányok Pécs történetéből sorozat 7. elemeként napvilágot látott munka szerkesztése közben érte a halál Szakály Ferencet, aki az 1970-es évektől a magyarországi török kori kutatások vezető személyiségévé vált. A könyv, amit kezében tart a T. Olvasó, ennek bővített kiadása. Az eredeti kötet évekkel ezelőtt elfogyott, miközben változatlan érdeklődés mutatkozott iránta. Ezt az érdeklődést tartotta ébren két újabb, a Pécs Története Alapítvány által kiadott könyv. Egyrészt Varga Szabolcs népszerű kismonográfiája (írem kertje. Pécs története a hódoltság korában, 1526-1686. Pécsi Hittudományi Főiskola - Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2009), másrészt Hegyi Klára forrásközlése (Török források Pécs 16. századi történetéhez. Források Pécs történetéből 3. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2010), melyben isztambuli levéltárak anyagának Pécsre vonatkozó részleteit adta közre a szerző. Ez tette indokolttá az ismételt, a Tanulmányok későbbi köteteiben megjelent újabb három értekezéssel bővített kiadást. Egy könyv anyagának 13 év elteltével történő, ismételt kiadása szükségszerűen azzal jár, hogy nem a legfrissebb kutatási eredményeket …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 4