Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 5
Összes találat megjelenítve : 5
Találatok
Néhány évvel a tanúvédelem európai modelljeit alaposan bemutató és elemző miskolci konferencia1 után mindenekelőtt az indokolja újabb tudományos fórum, tanácskozás megrendezését, hogy a tanúvédelem hazai bevezetésével lényegében paradigmaváltás következett be a büntető igazságszolgáltatásban. Paradigmaváltozásról beszélhetünk, mert nemcsak
új intézmények születnek, születtek a tanúvédelem körében, hanem új szemlélet kialakítása is szükséges a szóban forgó intézményrendszer helyes felfogásához, törvényes és szakszerű működtetéséhez. A paradigmaváltás mellett további két fontos indoka a jelenlegi konferenciának az, hogy egyfelől már jó néhány év tapasztalattal is rendelkezünk a tanúvédelem lépcsőzetes bevezetésével összefüggésben s ezek a gyakorlati eredmények és gondok is elemzést, értékelést igényelnek.
Másfelől nem lankad a hallgatóság érdeklődése a tanúvédelem kérdései tekintetében: ezt mutatja, hogy a tanszéken számosán első szakdolgozati témalehetőségként a tanúvédelmet említik, és a hallgatók által fenntartott szakkollégium is ennek a témakörnek a napirendre tűzését kezdeményezte. Reméljük, hogy a konferencián elhangzott előadások pontosított és kiegészített anyagainak közzététele e füzetben jelentős segítséget nyújt nemcsak a téma iránt érdeklődő joghallgatóknak, hanem a gyakorlatban fáradozó jogalkalmazóknak is.
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Büntetőjogi Tanszékén a gazdasági büntetőjog oktatásának a rendszerváltás előttig visszanyúló hagyományai vannak, e tradíció megteremtéséért tanszékünk professor emeritusának, Erdősy Emilnek e sorokban is szeretnénk külön köszönetét mondani. 2004-ben, amikor ennek a tanulmánykötetnek a létrehozására irányuló szándék megszületett, a pécsi Gazdasági Büntetőjogi Műhely már több, az aktuális gazdasági büntetőjogi kérdéseket tárgyaló művei rendelkezett (Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények, Budapest, 2002.; Gál István László: A pénzmosás, Budapest, 2004.), reményeink szerint rövidesen megjelenik Nagy Zoltán: Az informatikai bűncselekmények című monográfiája is. Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal, hogy az egyébként is gyakran módosuló büntetőjogi szabályok között a gazdasági büntetőjog még napjainkban is a legdinamikusabban változó területnek tekinthető, ezért fontosnak tartjuk, hogy viszonylagos rendszerességgel megjelenjen egy olyan tanulmánygyűjtemény, amely a témával foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek legfrissebb kutatási eredményeit
tartalmazza. Az olvasó ennek első kötetét tartja a kezében. Tanszékünk a jövőben is támogatni kívánja mind a gyakorlatban dolgozó kollégák, mind a fiatal kutatók munkáját azzal, hogy írásaikkal a szakma képviselőit együtt …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 15.
- 2021
A gyónási titok egy rendkívül érzékeny és sokszínű kérdéskör, amely összeköti az egyházi és a világi jogot. Számos olyan kérdést vet fel, amelyeket interdiszciplináris megközelítésben kell vizsgálni. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk róla, hogy valójában mi is az a gyónási titok, egyszerre kell világi jogi, egyház jogi és filozófiai oldalról is vizsgálni. A jog és az egyház mást ért jelen esetben igazság szó alatt. Miért fontos, hogy mit jelent az igazság? Mert az egyházi jog szerint az egyházi igazság az elsődleges és a követendő. Vele szemben áll a jogi igazság, a jogszabályoknak való megfelelés. Valójában mindkét tudományterület rendelkezik a saját igazságával, amely a saját szabályrendszerén belül elfogadott és követendő. A probléma akkor merül fel, amikor ez a két igazság eltér egymástól. Véleményem szerint meg kell találni azokat a külső társadalmi körülményeket, amelyek indokolják az egyik vagy másik igazságnak a privilégiumát. Mindig komplexitásában kell vizsgálni az egyedi eseteket is. A gyónási titok a legnagyobb egyházi szentség, a bűnbánó megtisztulni vágyó embert vallomása. A célja pedig a feloldozás elnyerése. Joggal merül fel a kérdés, hogy hogyan viszonyul ehhez a világi jog és a társadalmi értékrendszer. További kérdésként merül fel, hogy hol van az a határ, amikor a jogi és a társadalmi érdek erősebb, mint az egyházi titok …
Tovább a műhöz
Tóth Mihály az anyagi büntetőjog és a büntető eljárásjog egyik legkiválóbb professzora, elméleti és gyakorlati szakértője, a gazdasági büntetőjog nemzetközileg is elismert, iskolateremtő egyetemi tanára. Azon kevés professzor közé tartozik, akik
folyamatosan, önzetlenül segítették és segítik a fiatalokat. Az Ünnepelt személye és az alkalom egyaránt indokolja, hogy vastag és színvonalas kötettel tisztelegjünk előtte a 60. születésnapján. Nem emlékszem rá, hogy az elmúlt évtizedben készült-e olyan tanulmánykötet, amelybe ennyire presztízskérdés lett volna bekerülni. A kötet egyedülálló abból a szempontból is, hogy az Ünnepelt jelenlegi és volt munkahelyei mellett a hallgatói önkormányzat is támogatta a megjelentetését, kifejezve ezzel a hallgatók tiszteletét és szeretetét. Magyar és külföldi büntetőjogászok több mint 50 tanulmánya olvasható ebben a munkában, amelynek megjelenését az utolsó pillanatig titkolni igyekeztünk. Jelenleg folyamatban, pontosabban már „finisben” van az új Btk. kodifikációja. Tóth Mihály véleményére, kristálytiszta logikájára, több évtizedes gyakorlati tapasztalataira és megközelíthetetlen büntetőjogi elméleti műveltségére a kodifikáció során különösen számítunk. A gazdasági válság elmélyülésével egyre több nagy gazdasági bűncselekmény válik ismertté, ezek kapcsán a sajtó és a szakmai közvélemény rendszeresen Tóth …
Tovább a műhöz
Egy épület alapköve olyan, az építkezéskor lefektetett, szilárd alapzat, amelyen az egész épület nyugszik. Ahogy halad előre az építkezés, elvész szem elől, mert a falak, a tető emelkedik elénk. Mégis, ha egy alapkő elmozdul, belerendül az egész épület, s csak nagy nehézségekkel és munkával pótolható. Egy egyetemi kar építésekor is szükség van alapkövekre: olyan
„alapító atyákra", akiknek vállaira lehet emelni az egész építményt. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának szerencséje volt az alapító atyáival. Olyanok vállalkoztak a nehéz feladatra, akik komolyan gondolták vállalásukat, és teljesítették is azt. Lehetett rájuk építeni, szilárdan és kitartóan viselték a terhet. Karunk első dékánja és négy intézetigazgatója közül most - utolsóként - Prof. Dr. Kalas Tibor adja át a terhet a mögötte állóknak. Oktatóként, tanszékvezetőként, intézetigazgatóként, dékánhelyettesként, dékánként - mindig, ahova szólította a kötelesség - megtette a magáét. Mindvégig lelkiismeretesség, megbízhatóság, objektivitás, s mindenek fölött a Kar iránti feltétlen hűség és lojalitás jellemezte ténykedését - s jellemzi ma is. Öröm és szomorúság fog el, amikor az Olvasó kezébe helyezem e kötetet: öröm, hogy én is építkezhetem az alapokra, melyeket ily módon készen kaptunk, s szomorúság, amiért nélkülöznünk kell a
továbbiakban. Valamennyiőnk …
Tovább a műhöz