Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 5

Találatok


Dr. Bélyácz Iván 1971-ben szerzett okleveles közgazdász diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Ugyanebben az évben kötelezte el magát a felsőoktatás mellett és vállalt egyetemi gyakornoki állást az újonnan alakuló Pécsi Közgazdaságtudományi Karon. 1973-ban egyetemi tanársegéd, 1975-ben egyetemi adjunktus, 1982-ben egyetemi docensi kinevezést kapott. 1991-től egyetemi tanár. Dr. univ disszertációját 1972-ben védte meg. 1981-ben a közgazdaságtudomány kandidátusa, majd 1991-ben a közgazdaságtudomány doktora fokozatot szerezte meg. Széchenyi Professzori ösztöndíjban részesült 1997-2001 között. 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjainak sorába választotta. Bélyácz professzor a Pécsi tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának valamennyi oktatási programjában részt vesz. Vállalatfinanszírozás előadást tart az alapképzésen magyar és angol nyelven, beruházás analízis témaköréből tart előadásokat a mesterképzésen, tantárgyfelelőse a Corporate Finance tárgyaknak a Kar MBA programján. Hasonló témakörökben több kurzust vezet magyar, illetve angol nyelvű PhD képzésben. Oktatási és kutatási tevékenysége országhatárokon túl nyúlik. Több könyvét hazai és külföldi egyetemeken is tankönyvként használják, több tucatnyi idegen nyelvű és több mint 100 magyar nyelvű publikációját nem csak hazánkban citálják gyakran. Egy hivatalos és …
Tovább a műhöz
Az 1968-as „új gazdasági mechanizmus" meghirdetése szinte azonnal felvetette a hazai közgazdász-képzés reformjának szükségességét is. Mind kormányzati, mind vállalati körökben egyetértés mutatkozott abban a tekintetben, miszerint az addig „egypólusú”, Budapest-központú gazdasági felsőoktatás megújítása egy erős, mikrogazdasági orientációjú vidéki képzőhely felállításával képzelhető csak el. Noha a helyszín tekintetében eleinte akadtak viták, 1970-re eldöntött ténnyé vált, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Kihelyezett Tagozata Pécsett, az addigra egykarúvá vált Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara melletti épületben kap helyet. Míg a tárgyi infrastruktúra viszonylag gyorsan megteremtődött, annál nehezebb volt gondoskodni megfelelően felkészült oktatói garnitúráról. Az 1970/71-es induló tanévnek az MKKE Kihelyezett Tagozata alig egy tucat előadóval vágott neki, akik között éppúgy voltak mindaddig gyakorló vállalati szakemberek, mint az oktatás más helyszíneiről érkező, pedagógiai tapasztalattal rendelkező kollégák. A pionírok között volt két pályakezdő tanársegéd is, egyikőjük, Pintér József emlékére készült e tanulmánykötet. 1970 szeptembere óta a harmincnyolcadik tanév kezdődött az azóta önállóvá lett PTE Közgazdaságtudományi Karon. De az idei az első, melynek tanévnyitó Összoktatói Értekezletének …
Tovább a műhöz
Kelet-Közép-Európa első regionális tudományi doktori iskolá­ja 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos kép­zés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társada­lomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és módszertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folyamatok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szer­zett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális ha­tásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni. Az iskola specializációs irányai a következők: - Európai regionális politika - Településfejlesztés - Vidék- és környezetfejlesztés A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak: - Azeurópai gazdasági térfejlődését befolyásoló tényezők - A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei - A regionális és településfejlesztés környezeti hatásai és követelményei - Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben...
Tovább a műhöz
A közgazdászképzés pécsi megindulásának huszonöt éves jubileumához érkeztünk ebben az évben. A Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatóközössége úgy határozott, hogy az évfordulót tudományos rendezvénysorozattal és két jubileumi kötet megjelentetésével teszi emlékezetessé. Az első kötet a Kar történetét, a közgazdászképzés fejlődését és a jövőre vonatkozó elképzeléseinket mutatja be. A második kötet - amit most kézben tart a Kedves Olvasó - a Studia Oeconomica jubileumi különszáma. Ezt olyan mustrának szánjuk, amelyben a most huszonöt éves Kar oktatói adhatnak számot tudományos-kutatási eredményeikről. A tudományos kutatás, és a kutatási eredmények közzététele rendkívül fontos területe az egyetemi életnek. Ez az a tevékenység, amely megkülönbözteti az egyetemet a képzés alacsonyabb formáitól, ez az, ami az oktatás minőségét is fémjelzi, ez az, ami rangot ad. A közgazdasági (beleértve természetesen az üzleti diszciplínákat is) kutatásokat és a publikációs tevékenységet az elmúlt évtizedekben a relatív elzárkózottság, a belteijesség, a világ fő áramlataitól való részleges elszakadás jellemezte. A magyar kutatók a vezető nyugati publikációkhoz nem, vagy csak nehezen juthattak hozzá, külföldön (nyugaton) csak kivételes esetekben publikálhattak. A rendszerváltás e területen is gyökeres változásokat hozott: …
Tovább a műhöz
E könyv megjelenésekor Zinhober professzor (akit Főnöknek, Ferinek vagy éppen Feri bácsinak szólítottunk kortól, alkalomtól vagy egyéb okoktól függően) már két éve nincs közöttünk. Azt, hogy vezetőként, barátként, tanárként vagy „csak” emberként fontos volt - és maradt - számunkra (szerkesztőknek, szerzőknek és vélhetően sok olvasónknak egyaránt), valamennyire talán jelezni képesek az itt következő tanulmányok. Tudósi és magánemberi mivoltában a józan ész, a higgadtság és mértéktartás képviselőjét tisztelhettük benne. Sok szempontból voltak találóak rá Keynes - igazi közgazdászt jellemző - sorai, akinek „egyszerre kell matematikusnak, történésznek, államférfinak és filozófusnak lennie... Értenie kell a szimbólumokat, mégis szavakban kell beszélnie. A részleteket az egész tükrében kell szemlélnie, a valósat és elvontat ugyanazon gondolattal kell megközelítenie. A jelent a múlt fényében, a jövő céljából kell tanulmányoznia. Nem kerülheti el a figyelmét az ember tulajdonságainak és szokásainak legkisebb részlete sem. Céltudatosnak, ugyanakkor elfogulatlannak kell lennie: oly tartózkodónak és megvesztegethetetlennek, mint egy művész, mégis néha oly földhözragadtnak, mint egy politikus.” Mint kiváló oktató, pedagógus, átsugározta az ismeretek átadása során annak igényét, hogy hallgatói minél világosabban megértsék a gazdasági jelenségek, …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 5