Keresés
Összes találat megjelenítve : 3
Összes találat megjelenítve : 3
Találatok
A békéről igazán csak az tad beszélni, aki közelről látta a háborút. És talán én is ebbéli tapasztalatomnak köszönhetem a Magyar Nőegyesületek Szövetségének megtisztelő fölszólítását. hogy e nagy világkérdéshez hozzászóljak. Azok, akik a háborút démonnak nevezik, igazat beszélnek A háborúba legtöbbnyire akaratán kívül, sőt jobb meggyőződése ellen belesodort «embert» valósággal valamely láthatatlan, de szörnyű démon hatalma viszi a vérengzésbe. Nem a tábornokok, nem a fölebbvalók parancsa az többé, ami a harcost előresodorja, hanem valamely egyetemes, de ismeretlen származású nagy kényszerítés. A háborúval járó kimondhatatlan nagy fáradságok, az erőszak uralkodása, a nélkülözés, a szenvedés, az ütközetek pokoli zaja, a heverő holttestek, a sebesülteken végig csorduló vér ki-törli a katonából a békeszeretö polgár, a munkás családapa majdnem minden gyöngédebb vonását. Emlékezem rá, hogy a magláji véres esemény sebesültjeinek láttára katonáink hangos szitkokra fakadtak az
Tovább a műhöz
A Gusztáv Adolf Nőegyesület megtisztelő fölszólítása folytán abban a kiváló szerencsében van részem, hogy korunk egyik föltűnő jelenségére vonatkozó megfigyeléseimet, gondolataimat és igénytelen véleményemet Önök előtt fejtegessem. Iparkodni fogok, hogy becses figyelmöket túlságos sokáig ne vegyem igénybe. Napjainkban minden oldalról halljuk, de magunk is észleljük bizonyos áramlatok és irányzatok elhatalmasodását, melyek a család régi méltósága, tekintélye, harmóniája, sőt a tűzhely fönmaradása ellen irányulnak. Ezen családellenes törekvések okát különböző körülményekben kereshetjük : a megélhetés fokozódó terhei, az ipar és műízlés rohamos fejlődése következtében folyvást emelkedő igényeink kielégíthetetlen-sége, régi jó polgári erkölcseink hanyatlása, a nőnek gazdasági tekintetben immár csaknem teljesen improduktív életmódja, új társadalmi világnézlet elterjedése, ezek a tényezők együttesen hozzák elő azokat a lehangoló jelenségeket, melyeknek térfoglalását mind nagyobb aggodalommal nézzük. Azt hiszem, ezen modern áramlatok jelentkezését mindnyájan ismerjük, okaikra nézve is mindegyikünknek meglehet a maga véleménye.
Most azonban arra a magatartásra fordítsuk figyelmünket, melyet a család, mint a társadalom őstényezője, ezekkel az ő léte ellen törő, pusztító áramlatokkal szemben tanúsít. Vajjon hogyan védelmezi ősi bástyáit? Hogyan …
Tovább a műhöz
«Borítsa ünneplő mirtus fejünket — Reménnyé váljék az emlékezeti» Erzsébet királyné emlékezete olyan erős legyen hűséges magyar népe szívében mindenha, hogy az emlékezésből a fejlődő és az eljövendő nemzedékek lelkében, szívében remény és hit fakadjon a magyar nemzet, a magyar faj jövője iránt. Ne feledjük el soha egy pillanatra sem, hogy ő a magyarok istenének gyönyörű ajándéka ! Nem a test és vér, a családi és nemzeti kötelékek, hanem a gondolat és érzés — a lélek és hit — a szeretet és szenvedés nagy közösségéből született meg nekünk, magyaroknak ! Megtörtént a csoda !
Más feleletet adunk ma Petur bán szenvedélyes kérdésére, melyet a magyar faj lenézése, lekicsinylése zúdít ajkára :
«Egy oly királyné, akinek nem ez hazája, cinteremjeinkben akinek lenyugodott szülői nem tették le csontjaikat, ki gyermeki játékainkban is nem osztozott volt, bennünket az vájjon szerethet-e?» Szerethet, szerethet ! azt feleljük neki. Mi láttuk a csodát, élveztük e szeretetet és áldjuk a magyarok Istenét ! Kiengesztelődhetsz, Petur bán szelleme, Erzsébetben kibékült a faj szeretet a királyhűséggel! Ő megszerette a magyar fajt rajongó lelkesedéssel és a magyar faj meghódolt neki eszményi királyhűséggel. Ő új, szép, nemes, büszke életre ébresztette nemzete szívében a királyhűséget. Megérezte, hogy egy ilyen nép hódolata érték, mert a megalázködást nem …
Tovább a műhöz