Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 42

Találatok


„Kezdjük el a józan ész alapján.” - írja Schumpeter híres elmélettörténeti művében. „A 'tudományos* közgazdászt a többi gazdasági problémákról gondolkodó, beszélő vagy író embertől bizonyos eljárások birtoklása különbözteti meg. Ezek három területhez tartoznak: ‘elmélet’, statisztika, történelem. Ez a három alkotja együttesen azt, amit Gazdasági Elemzésnek nevezünk.” Ma, amikor a közéleti viták könnyedén hivatkoznak „izmusokra”, amikor tankönyveinkből elsajátított gondolati sémák gyakran minden mérlegelés nélkül „tudományos" bizonyítékként lépnek elő, félve kérdezhetünk rá forrásaikra, bizonyítékaikra, s gyakran kísérletet sem teszünk arra, hogy megvizsgáljuk, a schumpeteri kritériumok bármelyikének próbáját kiállnák-e. Ma, amikor a „tudományos” cikkek olvasása a matematika bizonyos ágainak készségszintű ismeretét tételezi fel, amikor korszerű ökonometriai apparátus nélkül tömeges adatokkal dolgozó, azokat tárgyaló-elemző cikk bizonyos folyóiratokban meg sem jelenhet, könnyen elfelejthetjük, hogy a schumpeteri három terület mindegyikét figyelembe kell vennünk, s kényszerhelyzetben nehéz választás elé állna, aki a „tudományosság” és „a józan ész” követelményeinek is szeretne megfelelni. Schumpeter a saját feltételezett kényszerhelyzetét így kezeli: „ha gazdaságiam munkámat újra kellene kezdenem, s azt mondanák, hogy …
Tovább a műhöz
A kötet a modem irodalomtudomány múlt század utolsó és századunk első két harmadát felölelő száz évének legfontosabb írásait mutatja be. Az „irodalomtudomány” kifejezés azonban egyszerre mellőzhetetlen és félrevezető terminus azokra az írásokra vonatkozóan, amelyek szöveggyűjteményünkben szerepelnek. Az irodalom létpozíciója szükségszerűvé teszi, hogy a spontán megértési kísérleteken túl, ezek hátterében rendszerezett, szabályszerű értelmezési stratégiák is működjenek. Az irodalom létébe nemcsak olvasottsága, megértettsége ivódott elfelejthetetlenül bele, hanem az is, hogy ez a megértettség előzetesen rendszerezett, absztrakt, bár sokszor tudattalan terv alapján konstruálódik meg. Kicsit tudományosabban ez azt jelenti, hogy az irodalom nemcsak hermeneutikai létezéssel rendelkezik, hanem azt is, hogy ez a hermeneutikai alap egy előzetes értelmezési akcióra, egy metahermeneutikára támaszkodik. Nemcsak és talán nem elsősorban az irodalom értelmével kell ma foglalkoznunk, hanem az irodalmi értelem megkonstruálásának rejtett összefüggéseivel is, azokkal a stratégiákkal, amelyekkel az értelmezéshez hozzáállunk. A szó ugyanakkor félrevezető is, mert az irodalomtudomány nem hasonlítható a modemitás eszményi tudománymodelljéhez, a természettudományos gondolkodáshoz. Nincs stabil, zárt tárgyterülete, az irodalom jelensége folyamatosan változik, és ma sok olyan régi …
Tovább a műhöz
When we were originally approached by Scribners to consider editing this encyclopedia, our motivations for accepting this challenge were identical. We were both keenly aware of the lack of authoritative yet comprehensive information on European archaeology written for the general readership. In particular, we knew that many high school, college, and public libraries have very limited holdings in this area, and we wanted to fill this gap. Although European prehistory stretches back hundreds of thousands of years to the original colonization of the Continent by Homo erectus populations from Africa, we chose to focus this encyclopedia on the period after the retreat of the Ice Age glaciers. These are the critical millennia during which the foundations of later European society known from later historical accounts were established. The Gauls encountered by Caesar, the Celts, the Germans, the Visigoths, and all the other European peoples whom we see hazily through the lens of Classical authors had ancestors whom we know only from archaeology. Moreover, outside the view of the Classical authors, peoples in northern and eastern Europe continued to live prehistoric lives well after written records are available for much of western and southern Europe. The boundary dates for this encyclopedia were chosen deliberately. Although the Ice Age had ended a millennium or more earlier, the postglacial hunting and gathering societies that had become well-established by 8000 B.C. in many parts …
Tovább a műhöz
When we were originally approached by Scribners to consider editing this encyclopedia, our motivations for accepting this challenge were identical. We were both keenly aware of the lack of authoritative yet comprehensive information on European archaeology written for the general readership. In particular, we knew that many high school, college, and public libraries have very limited holdings in this area, and we wanted to fill this gap. Although European prehistory stretches back hundreds of thousands of years to the original colonization of the Continent by Homo erectus populations from Africa, we chose to focus this encyclopedia on the period after the retreat of the Ice Age glaciers. These are the critical millennia during which the foundations of later European society known from later historical accounts were established. The Gauls encountered by Caesar, the Celts, the Germans, the Visigoths, and all the other European peoples whom we see hazily through the lens of Classical authors had ancestors whom we know only from archaeology. Moreover, outside the view of the Classical authors, peoples in northern and eastern Europe continued to live prehistoric lives well after written records are available for much of western and southern Europe. The boundary dates for this encyclopedia were chosen deliberately. Although the Ice Age had ended a millennium or more earlier, the postglacial hunting and gathering societies that had become well-established by 8000 B.C. in many parts …
Tovább a műhöz
E válogatás előtörténete egy jó évtizedre nyúlik vissza. Az 1980-as évek elején két nagy kutatás—a szociálpolitikai reformmal foglalkozó, Ferge Zsuzsa vezette munkacsoport vizsgálatai, és a Pataky Ferenc nevével fémjelzett, a társadalmi beilleszkedési zavarok okait és kezelési lehetőségeit vizsgáló kutatások — egybehangzóan jelezte azt a megnövekedett igényt, hogy induljon el ismét Magyarországon egy új típusú szociálismunkás-képzés. Ez a javaslat része volt annak a reformkoncepciónak, amely szerint a humánszolgáltatás új rendszerének kiépítése halaszthatatlan feladat, s amely rendszernek majd jól képzett szociális szakemberekre lesz szüksége. Ennek a koncepciónak a keretében indult el 1985-ben a Családsegítő Központok hálózatának a kiépítése és a szociális jellegű képzések újjászervezése. A tudományos eredmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy politikai szinten is a reformok támogatói kerekedtek felül. A döntéshozók arra a következtetésre jutottak, hogy a nyolcvanas évek közepére elő kell készíteni és meg kell szervezni egy nemzetközi színvonalú szociális képzési rendszert. Ferge Zsuzsa ekkor hozta létre azt a kutató és oktató csoportot, mely 1985-ben elindította az ELTE Szociológiai Intézetén belül az egyetemi szintű szociálpolitikus-képzést levelező szakon. Az ebből kifejlődő általános szociálismunkás-képzés 1990-ben már nappali szakként …
Tovább a műhöz
A materialista világképet először olyan tudósok kérdőjelezték meg, akik vizsgálataik során rájöttek arra, hogy valami „nem stimmel” az egyetemesnek tartott fizikai törvényekkel. A rést a kvantumfizika forradalma ütötte a 20. század elején. A fény tulajdonságainak vizsgálata során kiderült, hogy a különböző módszerekkel végzett kísérletekben a fény egyszer hullám-, máskor pedig részecsketermészetűnek mutatkozik. Az új tudomány egyik alaptétele ennek nyomán az lett, hogy az anyag különböző körülmények között teljesen más természetet mutat. Az idealista világegyetem újabb bizonyítéka bukkant fel akkor, amikor kiderült, hogy az anyag elemi tulajdonságai egyáltalán nem olyan stabilak, mint ahogyan az a Dalton-féle atomelméletben látszott. Bebizonyosodott az atomokról, hogy korántsem oszthatatlan építőelemek, hanem maguk is kisebb és még kisebb alkotórészekből állnak, ráadásul ezek az elemi részecskék a radioaktív bomlás során teljesen véletlenszerűen, kiszámíthatatlan módon távoznak az anyagból. A kiszámíthatatlanság következtében - amint azt Erwin Schrödinger osztrák kutató kimutatta - egy elemi részecskéről, elektronról lehetetlen megmondani, hogy pontosan hol van, és milyen tulajdonságokkal rendelkezik. A legtöbb, ami tudható róla, hogy adott valószínűséggel körülbelül merre található. Ez a Heisenberg-féle bizonytalansági elv az 1920-as években újabb …
Tovább a műhöz
Az eddigiek során megpróbáltam rámutatni, hogy n politikai szabadság intézményrendszere - bár létezése elengedhetetlen - nem működik magától Értéke egy adott társadalomban attól függ, hogy m emberek mekkora elszántsággal próbálják működésbe haozni. Nyugalmat egyedül az jelent számunkra, hogy bizonyosak lehetünk benne a Szabadság ellen intézett kihívások mindig ellenállásba fognak ütközni a védelmére elszánt emberek részéről Elismerem, mindez tót jelenti, hogy tó anarchia réme szüntelenül körülöttünk Ólálkodik; véleményem szerint azonban ez igenis kívánatos, mivel a szabadság titka az ellenállás bátorságában rejlik. Ennek a légkörnek kétségkívül legfontosabb aspektusa a szellem szabadsága. Az állampolgár arra törekszik, hogy boldoguljon a világban, és számára az állam egyszerűen azért van, hogy ezt lehetővé tegye. Mint kifejtettem, az emberek annak alapján ítélik meg az államot, hogy mennyire segíti elő szükségleteik kielégítését - szükségleteik viszont egyéni élettapasztalataikból fakadnak. Az egyén tapasztalatai, mint hangsúlyoztam, csakis az ő tapasztalatai. Legfontosabb vonásuk az egyediségük Raja kívül nem.léteznek. Ha ezeket a tapasztalatokat erőszakkal kicseréljük valaki máséra, legyem ez a másik bármilyen bölcs vagy széles látókörű, ezzel vétünk a szabadság ellen. Az állampolgár, teljes joggal, azt várja az államtól, hogy politikája …
Tovább a műhöz
Az utóbbi húsz évben két alkalommal készült anyanyelvi tantárgy-pedagógiai jegyzet a tanítóképző főiskolák hallgatói számára. Az első 1975-ben jelent meg a tantervet előkészítő viták közepette, és új szemléleti alapokra helyezte az alsó tagozatban folyó anyanyelvi nevelést. Részletesen kifejtette, hogy az anyanyelvi nevelés a tanulók személyiségének fejlesztését szolgálja, és ezt csakis integráltan lehet megvalósítani. Az 1978-ban kiadott tanterv a korábbi elgondolások többségét valóra váltotta. Új tankönyvek, taneszközök készültek, új módszerek kezdtek terjedni a gyakorlatban. Ezért volt szükség a jegyzet újraírására. Az 1982-ben megjelent új tantárgy-pedagógia - most már a tankönyvek, taneszközök és a használatukat segítő dokumentumok alapján - részletesebben foglalkozott az egységes feladatrendszer értelmezésével, a feladatok megoldására alkalmas módszerekkel. Az 1980-as évek közepén azonban már látszott, hogy sem az új tanterv, sem az ennek alapján készült taneszközök nem váltják be a hozzájuk főzött reményeket. így került sor 1987-ben a tanterv módosítására. A gyakorló pedagógusok pedig - önállóan vagy tudományos kutatók közreműködésével - ismét új tankönyveket, munkafüzeteket készítettek, amelyekkel az anyanyelvi nevelés egyes területeinek eredményesebbé tételét igyekeztek segíteni. A nevelés egészét átfogó új oktatási programok is …
Tovább a műhöz
Jelen számunk munkatársai: VARGA-SOMOGYI Éva, A POTE Fogászati Klinikájának könyvtárosa, SZEPESINÉ Dr. BENDA Mária, az OOKDK osztályvezetője, SZIRMAY Таmásné, a balatonfüredi szivkórház könyvtárosa, KOVÁCS Katalin, a Semmelweis orvosi könyvesbolt munkatársa, KOVÁCS Éva, a SOTE I. Sebészeti Klinikájának munkatársa, Dr. GUBI Miklós, az OOKDK tudományos munkatársa, SILINISZ, Ju. A., a moszkvai VNIIMI igazgatóhelyettese, Dr. Ignác GAŠPAREC, a Szlovák Orvosi Könyvtár munkatársa, Dr. BUGYI Balázs főorvos
Tovább a műhöz
Jelen számunk munkatársai: Dr. MEGYESI József, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának tudományos munkatársa, BÄRNÉ Dr. POLLÁK Zsuzsanna, az ÓIK osztályvezetője, Dr. VÉRTES László, az Országos Egészségnevelési Intézet munkatársa, KUREKNÉ ZENGŐ Klára, a Veszprém megyei Kórház Orvosi Könyvtárának vezetője, Dr. SZŐNYI Ferencné, a szegedi Városi Kórház orvosi könyvtárosa, Blanka VLASKOVÁ, a prágai Orvostudományi Információs Intézet munkatársa, O. KUKOL, a Vysé Hágy-i Járási Kórház információs központjának munkatársa, Julianna OČVÁROVÁ, a kassai megyei kórház információs központjának vezetője, Dr. SZÉKELY Sándor, az ÓIK igazgatója, Dr. BENDA Mária, az ÓIK igazgatóhelyettese, KOMINKA László, az ÓIK tudományos főmunkatársa, KOVÁCS Éva, az ÓIK hálózati instruktora, Dr. BATÁRI Gyula, az OSZK tudományos fömunkatársa, FAZEKAS Árpádné, és NOVÁK Zoltánné, a Szabolcs-Szatmár megyei Kórház munkatársai
Tovább a műhöz
Számunk munkatársai: ANTAL Zoltánné, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Kenézy könyvtárának munkatársa, Debrecen; NOVÁK Zoltánné, a Szabolcs-Szatmár megyei JÓSA András Kórház orvosi könyvtárának vezetője, Nyíregyháza; Galina A. SZEROVA, a VNIIMI tud. főmunkatársa, Moszkva; KUREK Andrásné, a Veszprém megyei kórház orvosi könyvtárának vezetője, Veszprém; HORVÁTH Attiláné, a Bács-Kiskun megyei Kórház orvosi könyvtárának vezetője, Kecskemét; Dr. SZŐNYI Lászlóné, nyugdíjas könyvtáros, Szeged.
Tovább a műhöz
Lapunk munkatársai: MASAAKI Tonosaki, a japán orvosegyetemi könyvtár munkatársa, Tokió; Galina A. SZEROVA, a VNIIMI munkatársa; V.V. JARNOV, az MCNTI munkatársa, Moszkva; KÁLÓCZY Lajos, az ESZTIK osztályvezetője, Budapest; De RIVO Márta, a SZOTE Gyógyszerészeti Intézetének könyvtárosa, Szeged; FREISINGERNÉ BODNÁR Judit, a Hajdú-Bihar megyei alközpont vezetője, Debrecen; ZIMÁNYI Katalin, az OIK Munkatársa, Budapest; HORVÁTH Attiláné, a Bács-Kiskun megyei alközpont vezetője, Kecskemét; dr. BATÁRI Gyula, az OSZK főmunkatársa, Budapest.
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 42