Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 10
Összes találat megjelenítve : 10
Találatok
Amit az olvasó kezében tart: tanulmánygyűjtemény. A könyv ezer éves útját kívántuk bemutatni Pécsen és Baranyában. A könyv fogalmát széles körűen - és mindig az adott kor fogalomhasználata szerint - értelmeztük: a kézzel írott és a nyomtatott könyv, a periodika, a zárt és a nyilvános könyvtár, a könyvtáros, a kiadó, a nyomda fogalmát is beleértettük.
A különböző időben és különböző' célzattal született és különféle helyen megjelent tanulmányokat az írások tárgya szerint időrendben helyeztük el, hogy ezáltal a történeti folyamat, az idő változása kirajzolódjék. Gyűjteményünk: válogatás. A kötetet a meglevő tanulmányokból állítottuk össze. A terjedelmi korlátok miatt nem törekedhettünk teljességre. A hosszabb dolgozatokból részletet adunk. Nem volt célunk új kutatásokat kezdeményezni. Tudjuk, vannak korszakok, amelyek jobban vonzották a kutatókat, s szükségképpen vannak fehér foltok, amelyek további vizsgálódásra várnak. A kötet egyik célja a történeti folyamat érzékeltetése. A másik célja viszont éppen az, hogy további munkára ösztönözze a kutatókat. Mivel a különböző időben keletkezett, különféle helyen megjelent tanulmányok a nevek és a címek írásában, a rövidítési és az idézési technikában, a kiemelésekben, a hivatkozások feltüntetésében eltérő tipográfiai megoldásokat követtek, ezeket az eltéréseket - nyomdatechnikai …
Tovább a műhöz
When we were originally approached by Scribners to consider editing this encyclopedia, our motivations for accepting this challenge were identical. We were both keenly aware of the lack of authoritative yet comprehensive information on European archaeology written for the general readership. In particular, we knew that many high school, college, and public libraries have very limited holdings in this area, and we wanted to fill this gap. Although European prehistory stretches back hundreds of thousands of years to the original colonization of the Continent by Homo erectus populations from Africa, we chose to focus this encyclopedia on the period after the retreat of the Ice Age glaciers. These are the critical millennia during which the foundations of later European society known from later historical accounts were established. The Gauls encountered by Caesar, the Celts, the Germans, the Visigoths, and all the other European peoples whom we see hazily through the lens of Classical authors had ancestors whom we know only from archaeology. Moreover, outside the view of the Classical authors, peoples in northern and eastern Europe continued to live prehistoric lives well after written records are available for much of western and southern Europe. The boundary dates for this encyclopedia were chosen deliberately. Although the Ice Age had ended a millennium or more earlier, the postglacial hunting and gathering societies that had become well-established by 8000 B.C. in many parts …
Tovább a műhöz
When we were originally approached by Scribners to consider editing this encyclopedia, our motivations for accepting this challenge were identical. We were both keenly aware of the lack of authoritative yet comprehensive information on European archaeology written for the general readership. In particular, we knew that many high school, college, and public libraries have very limited holdings in this area, and we wanted to fill this gap. Although European prehistory stretches back hundreds of thousands of years to the original colonization of the Continent by Homo erectus populations from Africa, we chose to focus this encyclopedia on the period after the retreat of the Ice Age glaciers. These are the critical millennia during which the foundations of later European society known from later historical accounts were established. The Gauls encountered by Caesar, the Celts, the Germans, the Visigoths, and all the other European peoples whom we see hazily through the lens of Classical authors had ancestors whom we know only from archaeology. Moreover, outside the view of the Classical authors, peoples in northern and eastern Europe continued to live prehistoric lives well after written records are available for much of western and southern Europe. The boundary dates for this encyclopedia were chosen deliberately. Although the Ice Age had ended a millennium or more earlier, the postglacial hunting and gathering societies that had become well-established by 8000 B.C. in many parts …
Tovább a műhöz
Az ősközösségi társadalmakban a törzs tagjait a varázsló gyógyította. „Munkaköri leírásában” akár benne is lehetett volna a mai orvos, pap, meteorológus, futurológus, közösségi mentálhigiénés szakember tevékenységi köre. Az egyes szakmák történeti kialakulása és fejlődése során az önmagukat definiáló szakemberek egyre speciálisabb szaktudást igénylő foglalkozásokat alakítottak ki. A közösségi szociális munka vonatkozásában azonban egy ettől kissé eltérő folyamatnak lehetünk tanúi, hiszen e szakma (vagy szakterület) specialitása épp a problémák általános megközelítésében rejlik. Az emberiség történetét végigkíséri az a „kötelezettség” — mely írásos formában legelőször i.e. 1750-ben, Hammurabi király Törvénykönyvében jelent meg —, hogy nagy nehézségek idején az emberek kölcsönösen segítsenek egymásnak. Hosszú utat kellett bejárni addig, míg 1939-ben Robert P. Lane a „The Field of Community Organization” című munkájában rendszerezett formában, elsőként leírta az egymást segítő közösségi szervezetek tevékenységeit, munkamódszereit és szereplehetőségeit. Máig sem tisztázódott azonban e közösségeket segítő szakember, a közösségi szociális munkás (community worker) helye és szerepe a segítés folyamatában. Szakmai identitásuk országonként eltér: hol a szociális munka részeként, hol pedig önálló szakmaként definiálják …
Tovább a műhöz
Számunk munkatársai:
ARATÓNÉ LUX Ágnes, az Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár munkatársa, Budapest; Pierre-Marie BELBENOIT-AVICH, a Bibliotheque Universitaire munkatársa, Lyon; BERECZ Katalin, az Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár mb. osztályvezetője, Budapest; Penelope BONNET, William H.FORRESTER és Richard M.JONES, a British Medical Association munkatársai, London; KIS-PÁL Sándorné, a Pándi Kálmán Kórház-Rendelőintézet Orvosi Könyvtárának vezetője, Gyula; dr. KOLTAY Tibor, az Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár főmunkatársa, Budapest; Carol LEFEBRE és Maureen FORREST, a Cairns Library munkatársai, Oxford; RÚZSÁNÉ dr.VASAS Livia, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának igazgatója, Budapest.
Tovább a műhöz
A Klimo György püspök és kora címmel a Pécsi Egyetemi Könyvtár és a Pécsi Egyházmegye közös szervezésében 2010. október 14-én megrendezett konferencia nem volt előzmények nélküli, hiszen az egyetemi bibliotéka harmadik alkalommal szervezett konferenciát a Klimo Könyvtárban folytatott kutatásokkal kapcsolatosan. 2001-ben a Klimo Könyvtár frissen megjelent betűrendes katalógusának megjelenése kapcsán először rendeztünk olyan tudományos szimpóziumot, amellyel azt kívántuk bizonyítani, hogy a különféle tudományterületek művelői - jogászok, történészek, botanikusok vagy könyvtárosok - találnak kutatásra érdemes témát a Klimo-gyűjteményben. Az akkor elhangzott előadások, majd a konferencia-kötetben megjelent írások ékes bizonyítékát adták annak, hogy a hajdani püspöki könyvtár állománya nem holt anyag, hanem a tudás olyan tárháza, amelyben a ma kutatója is talál feldolgozásra méltó anyagot. 2006 szeptemberében „...használd ezt a könyvtárat ...a haza tisztességére és oltalmára, magad és mások hasznára" - Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban címmel szerveztünk újabb tudományos konferenciát. A szimpóziumon elhangzott előadásokat tartalmazó tanulmánykötettel állítottunk emléket a névadó püspök, Klimo György halálának 230. évfordulójára. A 2010-es év több szempontból is fontos Pécs városa számára, hiszen ebben az évben Pécs Európa kulturális …
Tovább a műhöz
Ősidők óta köztudomású dolog, hogy csak egészséges testben lakhatik ép lélek. De azért még ma sem teszünk eleget ezen kétségbe vonhatatlan igazság követelményeinek; sőt ellenkezőleg, minden lépten-nyomon az ellenkezőjét teszszük annak, a mit tőlünk, nevelőktől a növendekek egészségügye megkövetelne. A mai iskolai élet, a midőn a szellemet nevelné, megrontójává lesz a testi épségnek. Nézzük csak meg minő épek, minő egészségesek rendszerint a gyermekek, mielőtt az iskolába küldenék őket és kisérjük figyelemmel, minő változásokon mennek keresztül az egészségtől duzza-dozó, üde színű gyermekek az iskolai élet hatása folytán! Egytől -egyig fölveszik csakhamar az úgynevezett iskolai szint, a mely épen nem az egészségnek a jele. Milyen színben vannak a gyermekek rendszerint a tanév elején és milyenek annak leteltével! Mi okozza ezen aggasztó változást? Az iskolai élet. E tényt kétségbe vonnunk nem lehet s megdöbbentőleg komoly következményeivel számolnunk kell. — Mi történik, ha a mindinkább elterjedő rendes iskoláztatás folytán a nemzet ifjúságának egészségi állapota meggyengül; mi lesz nemzetünkből, ha leányiskoláink, míg a szellemet fejlesztenék, megrabolják a leendő anyákat épségüktől, az államot legdrágább vagyonától, a nép egészségétől ? — Fölér-e azon haszon, melyet az általános iskolázás a nemzetnek nyújt, ama veszedelemmel, mely …
Tovább a műhöz
A történet a jelen tanítója; megtanít arra mit kerüljünk és mihez ragaszkodjunk ; a régiek hibáira ós előítéleteire figyelmesé tesz és haladásra buzdít. Vessünk csak egy pillantást az emberiség történetére, intézzünk e tárgyban is kérdést hozzá. Kérdezzük, hogy miért alkalmaztak a szülök a régi időben botot, korbácsot és más kemény testi büntetéseket gyermekeik nevelésénél? Azt találjuk, hogy ez nem a bölcseségnek, hanem a durvább, vadabb erkölcsnek kifolyása volt. Akkor még nem tudták a gyermekeket szép nemes példa, nyájas, szeretetteljes szoktatás és érdekes oktatás által nevelni. Nem tudták a kellő tekintélyt szellemi felsőbbség által kivívni, azért testi felsőbbségüket, fizikai erejüket éreztették a gyermekekkel. De épen ezért a gyermekek engedetlenség és ellenszegülés által atyjuk haragját csak fokozták, s ez ingerült állapotában mind erősebb-erősebb testi büntetéshez nyúlt. Néhány vad népnél a gyermekeket ma is iitik-verik, perzselik ós szurkálják, hogy a fájdalom iránt érzéketlenekké váljanak. Az indusok közül sokan örülnek, ha a gyermek anyját megveri. A tunguzoknál az apa és fiú gyakran párbajt vív, mely nem ritkán a két fél közül egyiknek halálával végződik. Elijesztő példák, de mindenikből az látszik, hogy durvaság, harag, boszuvágy voltak a testi büntetés alkalmazásánál az első okok és nem a pedagógiai belátás. A későbbi …
Tovább a műhöz
Since the publication of The Practice of English Language Teaching in 1983 much has happened in the world of language teaching: new concerns have occupied the minds of methodologists and applied linguists; new textbooks have been written; new techniques have become fashionable. We must be grateful for all this flux and change since without it teaching would be a grey and ultimately depressing experience. But of course it isn’t (except sometimes!). It’s a constantly interesting and exciting occupation and the new discoveries and insights that we come across or which are put before us make it more challenging and keep us on our toes where otherwise we might become stifled by the routine of it all. With all these things going on it became clear that a new edition of The Practice of English Language Teaching was necessary. In the first place the textbook examples in the first edition were quite simply out of date. A new generation of materials is in use and this needs to be reflected in the book. Then there is the issue of methodology. In the last few years we have seen an awakening of interest in task-based learning, self-directed learning, learner training, and discovery techniques to name but a few of the many concerns that have excited us all. There has also been a renaissance of interest in vocabulary and vocabulary teaching. These, then are some of the considerations which have prompted this new edition. Readers who are familiar with the original will find here a …
Tovább a műhöz
Kialakult egy tudományág, amely szakmai és közérdeklődésre tarthat számot a társadalmilag és politikailag megváltozott Magyarországon, de itt még nagyrészt csak hírből ismerjük. A pszichológia egy (vagy mondjuk másfél) szakágának tekinthető a politikai pszichológia, amely az intézményesedés minden jelét felmutatja a tudomány nemzetközi világában: társasága, tanácskozásai, folyóiratai, könyv-, sőt könyvsorozat-kiadása, összefoglaló kézikönyvei, kurzusai és nyári egyetemei mind vannak, mégpedig szaporodó számban. Erre is kitér ERVIN STAUB professzornak, a nemzetközi társaság magyarországi származású alelnökének ajánlása, amelyet a jelen kötet elé írt, és amit az alábbiakban itt közlünk. Az intézményesedés megnyilatkozási forma, egzisztenciális támasz, a folytonosság biztosítéka, aminek alapját, tartalmát és perspektíváját az a szellemi fejlemény adja, hogy szükség és lehetőség van a társadalom politikai szférájának szakszerű és rendszeres pszichológiai tanulmányozására. Ez több okból is szükségesnek bizonyult. Egyrészt a hivatásszerűen gyakorolt és magas fokon szervezett politika - mint megannyi más munkaterület - hatékonyabb és tudatosabb működéséhez méltán igényli a pszichológiai elemzési szempontokat, elvi általánosságú és gyakorlati jellegű tanácsokat. Ennek a nézőpontnak a fontosságát csak kiemeli, hogy milyen - nyilvánvaló - jelentősége …
Tovább a műhöz