Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 2
Összes találat megjelenítve : 2
Találatok
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) jelentősen megváltoztatta a büntetőeljárást mind szerkezeti, mind tartalmi szempontból. Míg az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.) a korábbi (szocialista) büntetőeljárási törvények rendszerét követte (alapkoncepciójával ellentétesen), így a hagyományos nyomozás (közbenső eljárás) - bírósági eljárás rendszerben szabályozta a büntetőeljárást, addig a hatályos törvény jóval tágabb teret enged a megállapodás alapján folytatott büntetőeljárásnak, illetőleg a terhelt beismerése (tényállás elfogadása) számos egyszerűsítést tesz lehetővé. Ezáltal a büntetőeljárás menete (lehetséges végkimenetele) jóval bonyolultabb, szerteágazóbb, mint a korábban lineáris ábrával leírható eljárásé. A Be. felépítése a korábbi törvényekhez hasonló, azaz (az első nyolc Részben lévő) statikus rendelkezéseket követik a dinamikus szabályok (a Kilencedik Résztől): Első Rész: Általános rendelkezések (1-10. §) Második Rész: A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság (11-36. §) Harmadik Rész: A büntetőeljárásban részt vevő személyek (37-73. §) Negyedik Rész: Az eljárási cselekményekre vonatkozó általános rendelkezések (74-162. §) Ötödik Rész: A bizonyítás (163-213. §) Hatodik Rész: Leplezett eszközök (214-260. §)
Hetedik Rész: Adatszerző tevékenység (261-270. §) …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Kari Tanácsa 2019-ben hozott határozatot arról, hogy a pécsi jogászképzés új tanrendjének kötelező stúdiumai között kap helyet a Jogászi képességek elméleti és gyakorlati megalapozása c. kurzus. A tárgy célja, hogy a joghallgatóknak már elsőéves korukban átfogó képet adjon a jogászi hivatás gyakorlásához szükséges képességekről és kompetenciákról, valamint praktikus ismeretekkel szolgáljon az egyetem elvégzéséhez, a pályakezdéshez és a további tervekhez. E jegyzet rendszerezetten foglalja össze azt az ismeretanyagot, amelynek elsajátítása – a kurzus gyakorlatorientált szemléletével kiegészülve – a jogásszá válás folyamatában kiemelt fontosságú. A fejezetek egy része nem kizárólag a jogi karrierre fókuszál, így a jegyzet nem csupán joghallgatóknak nyújthat segítséget képességek megalapozásához, hanem elméleti és gyakorlati ismereteivel, tesztjeivel hasznos adalékul szolgálhat mindazok számára is, akik érdeklődnek az egyes témakörökben tárgyalt kérdések iránt. Az olvasó mindenekelőtt képet kap az egyes jogászi hivatásrendekről, a jogi pálya által kínált különböző karrierlehetőségekről, a szakma „piacképességéről”. A jegyzet áttekinti a legelterjedtebb jogászi sztereotípiákat és személyiségtípusokat, egyben – választ kívánva adni a „jó jogász” kérdésére – katalógusát is …
Tovább a műhöz