Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 8

Találatok


Kevés egyetemi oktató mondhatja el magáról, hogy kollégái már 60 éves korában tiszteletkötettel lepték meg. Öt évvel ezelőtt Tremmel Flórián professzort Minúciák c. tanulmány csokorral köszöntöttük. Érdemes egy pillanatra áttekinteni, hogy mi is történt az ünnepelttel az elmúlt fél évtized alatt, ami ismét érdemessé tette, hogy immáron nemzetközi léptékű tiszteletkötetet nyújthassunk át részére. Mindenekelőtt folytatta vezetői tevékenységét a nevében is megújult, kettőssé vált Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszéken, csakúgy mint a helyi, regionális, alkalmanként országos szintű perbeszédversenyek lelkes szervezését. Mint társvezető részt vett a „A bűnözés elleni küzdelem jogi és nem jogi eszközei” doktori alprogramban, amit kiegészített a Rendőrtiszti Főiskola doktori programjának támogatásával. Önálló, nagy lélegzetű tankönyvet jelentetett meg a századelőn „Magyar büntetőeljárás”, majd az új büntetőeljárási törvény hatályba lépését követően két docensével társszerzőségben „Új magyar büntetőeljárás” címmel. Ugyanezt tette a másik kedvelt tárgya, a kriminalisztika körében is, „Kriminalisztika tankönyv és atlasz” címmel. A tanszék nemzetközi kapcsolatainak bővítése érdekében 2002-ben kezdeményezője volt a Közép-európai Bűnügyi Együttműködés létrejöttének, melynek alapító okirata szerint a szervezet …
Tovább a műhöz
Dr. Ferencz Zoltán egyetemi adjunktus, kandidátus 1951. július 10-én született Pécsett egy négygyermekes család saljaként. Édesapja rendőrtiszt volt, édesanyja fiatalon hunyt el. Az általános és középiskoláit Pécsett végzete. 1969-ben jeles eredménnyel érettségizett a Janus Pannonius Gimnáziumban és még ugyanebben az évben sikeres felvételi vizsgát tette a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karára. Joghallgatóként aktívan részt vett a Kar kulturális életében: így többek között vezette az Irodalmi Színpadot, vezéregyénisége volt a Glosszátor nevű kari diáklap szerkesztőbizottságának, valamint amatőr filmesként és kritikusként is tevékenykedett. Társadalmi-közéleti megbízatásai mellett másodéves korától kezdve három és fél esztendőn keresztül vezette a Büntetőjogi Tudományos Diákkört. Tanulmányi eredményei alapján éveken keresztül Népköztársasági Ösztöndíjban részesült. Egyetemi tanulmányait 1975-ben fejezete be „summa cum laude” minősítéssel. 1975. március 1-jén az Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékére került tanársegédként, ahol nagy szorgalommal készült az élethivatásul választott oktatói pálya magas színvonalú ellátására. 1980-tól a Büntetőjogi Tanszék adjunktusává nevezték ki. Kezdetben szemináriumi foglalkozásokat vezetett büntetőjogból, majd később részt vett az előadások megtartásában. Érdeklődési …
Tovább a műhöz
Egy egyetem tekintélye, szellemisége nem a semmiből jön, azt generációk szorgos munkája teremti meg. Kimagasló személyiségek építenek bele láthatatlan és korunkban már csak nehezen azonosítható köveket, rétegeket. Így aztán a hallgató legtöbbször már nem is tudja, hogy az általa megtanult kriminológiai nézet, büntetőjogi elmélet - melyet tanárnemzedékek sora tanult, majd adott tovább, formálva ezzel gyakorló jogászok szemléletét, eszmerendszerét, világlátását - kinek az agyából pattant is ki először. Jelen sorok írója 1967-ben, büntetőjogi tanulmányainak kezdetén hallotta először néhai nagytekintélyű Losonczy István professzortól: „Mint azt nagynevű elődöm és professzor társam Irk Albert találóan jegyezte meg...”, és jött egy frappáns idézet, példa vagy megállapítás. A dolog szokatlanságával tűnt fel abban a korban, amikor a „nagynevű” megkülönböztető jelző helyett inkább a „burzsoá’, vagy finomabban szólva „polgári gondolkodó” epiteton ornáns járta. Ki is volt tehát Irk Albert, akinek születése 120. évfordulóján emlékkötettel tisztelgünk? Egy rövidre szabott előszóban persze képtelenség egy nagy ívű, sok évtizeddel korábban lefutott pályát felvázolni, de szükségképpen sommásan megállapíthatjuk, hogy Irk Albert nagysága már szakmai életútjának kezdetén megfigyelhető, amikor 1910-11-ben korának legértékesebb szellemi műhelyéből, …
Tovább a műhöz
„Gyökereim nagyon különböző társadalmi helyzetű, foglalkozású és nemzetiségű rétegekbe nyúlnak" - írta magáról egyik alkalommal a büntetőeljárás professzora, a pécsi egyetem oktatói karának kiemelkedő személyisége, nemzetközi hírű írásszakértő, akinek egyik ükapja Deák Ferenc édesapja volt. A svábok által betelepített Szentlászló községben született 1913-ban az utolsó békeévben, ezért joggal és némi, reá jellemző öniróniával vallotta magát „békebelinek". Egész mentalitásában szerény, tudós egyéniségében igényes, egyetemi oktatóként jó humorú és emberséges, de kiváló képességű és megkérdőjelezhetetlen szakértőként is azt a jogász generációt képviselte, amelyet békebelinek nevezhetünk. Akárcsak felmenőink jó anyagból, gondosan készített bútorait, amelyek puszta létükkel hirdették a tartósság, a minőség, a szakértelem és az emberi alkotásba vetett bizalom példáját. Vargha László viszonylag későn, 38 éves korában kezdte egyetemi pályafutását, ahogy maga emlékezett vissza: „a törvénytiprások, koncepciós perek és a dogmatizmus időszakának nyomasztó légkörében". Érett tanárként olyan egyetemi oktató volt, aki műveltségével, világos gondolkodásával, a büntetőeljárás folyamatának logikus szemléltetésével a ma is praktizáló jogászok ezreit képezte és nevelte arra, hogy önállóan kérdezzenek és önállóan gondolkodjanak. …
Tovább a műhöz
Minúciák
  • 2001
Dr. Tremmel Flórián tanár úr a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Büntető Eljárásjogi Tanszékének vezetője 60 éves. Kollégái tanulmányokkal tisztelegnek a tudós Professzor Úr előtt. Teszik ezt hagyományteremtő szándékkal. A köszöntők közé felsorakozik a dékán is és mindenekelőtt a Kar nevében üdvözli az ünnepeltet. A Vas megyéből elszármazott nagy tiszteletnek örvendő kolléga már hallgató korában kitűnt szorgalmával, tehetségével és sokoldalúságával. Az eminens diák nemcsak a tudományt szívta magába. A hegedű iránti vonzalmát az egész kollégium ismerte. Sakkban már ebben az időben is csak ritkán talált legyőzőre. Mindezek mellett még ultizni is szeretett. 1964-ben fejezte be egyetemi tanulmányait summa cum laude minősítéssel. Azóta Karunk megbecsült, köztiszteletben álló oktatója. Jegyzetek és tankönyvek sora jelzi, a Szerző elkötelezett oktató, aki mindent megtesz a hallgatók szakmai gyarapodásáért. Nagyívű tudományos munkáját tudományterülete magasan jegyzi. A hazai és nemzetközi fórumokon rendszeresen elismerést szerez önmagának és a Karnak. Számos tudományos társaság aktív tagja. Nevéhez fűződik a Rendőrtiszti Főiskolán végzett hallgatók Karunkon folyó levelező képzésének megszervezése és a tagozat vezetése. 1997-ben Kriminalisztikai Labort hozott létre. Kollégái, közvetlen munkatársai megbecsülését is jelzi, hogy 1991 …
Tovább a műhöz
Pleadings
  • 2011
Felicitations to our estemeed master. We are all pupils of the person feted. It feels pleasant to say so since we have all experienced that a pupil is not the one whom we are teaching or have taught (for we have so many of them) but the one who has learned something from us. We may say with full justification that we have always had something new to learn from our Master. Neither the word Master itself, nor its spelling with capital ‘M’ is an exaggeration as - luckily - we are not the only ones. The two thick volumes of studies, Minutiae and Evidence, published in honour of his 60th and 65th birthday together with the studies herein written by his pupils and admirers in Hungary and abroad are a clear demonstration of it. Each piece of writing is a short pleading for him, to him and in his favour and honour. We all feel that reaching this 70th spring is a milestone in the career of our honoured Professor. What will remain unchanged henceforward? His enthusiasm for criminal procedure as a science of law and for forensic science as a science of fact. His devotion to and activity in physical sports strengthening the body, spirit and mind (table tennis) and mental sports (chess). His attraction towards literature, especially rhetoric, poetry and musical instruments (violin and piano), his creativity and playfulness. His affection and supportive zest provided to his family, colleagues and students. Ilis sustained involvement and engagement in learning English, which he can …
Tovább a műhöz
Ez a kötet Földvári József professzor úr 75. születésnapjára és 50 éves oktatói jubileumának tiszteletére készült. Az igen széles területet átfogó dolgozatokat tematikailag lehetetlen csoportosítani; a tanulmányok a jog, s ezen belül az egyes jogágak változatosságát, sokszínűségét reprezentálják. Egy valamiben azonban közösek. Valamennyi írás azt az igényes szellemiséget igyekszik tükrözni, amelynek kialakulását közvetlenül vagy közvetve, tanácsaival, vagy csak személyes példájával az ünnepelt is segítette és segíti. Tanítványai, munkatársai, s a legszerencsésebbek: barátai, egyaránt sokat meríthettek gazdag életművéből, tanulhattak tőle tudományos alaposságot, emberséget vagy stílust. S a tanulóéveknek szerencsére még nincs végük. Köszönjük, professzor úr az útravalót és reméljük, hogy aktív munkájára még nagyon sokáig számíthatunk. Sok boldogságot, jó egészséget kívánunk. | (...) A római büntető- és polgári igazságszolgáltatás kezdeteire, akárcsak általában a római jog történetére, csupán későbbi jogfeljegyzésekből, valamint más népek korai jogállapotaira vonatkozó ismereteinkből tudunk visszakövetkeztetni. Ezek a következtetések az ismeretforrások hézagos volta miatt természetesen gyakran alig haladhatják meg a több-kevesebb valószínűséggel bíró hipotézisek szintjét. A későbbi jogfeljegyzésekből annyi mindenesetre …
Tovább a műhöz
(...) Az elmúlt időszakban rendszeresen foglalkoztam a bűnügyi tudományok szerves részét jelentő kriminalisztika tudományrendszerbeli és tartalmi kérdéseivel, ezért ezen gondolatsoromban is azzal kívánok foglalkozni, hogy ezen diszciplína utóbbi időszakban végbement fejlődése hogyan befolyásolhatja a tárgy egyetemi oktatását. Az a közismert tény, hogy a tudományos-technikai fejlődés közvetlenül kihat a büntetőeljárásbeli felderítés és bizonyítás céljaira igénybevett eszközök és módszerek alkalmazására, nem szorul bizonygatásra. Nem tartom feleslegesnek azonban annak vázolását, hogy a tudomány és a technika fejlődésének utóbbi két évtizedében mely tényezők és hogyan befolyásolták a kriminalisztika elméletét és gyakorlatát. Első helyen a számítástechnika, az informatika, az információ átvitel, tárolás és feldolgozás egymással szervesen összefüggő hatalmas területét kell megemlíteni. A számítástechnikának a 20. század második felében megindult fejlődése, amely kezdetben a rendőrségi nyilvántartások és más adatbázisok mennyiségi és minőségi fejlesztését befolyásolhatta, az 1980-as évektől kezdve minőségi változást hozott a büntetőeljárás és a rendészeti igazgatás szempontjából releváns adatok kezelésében és feldolgozásában. Az elektronikus alakfelismerés és adatrendezés automatizálása lehetővé tette olyan, korábban is klasszikusnak …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 8