Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 2

Találatok


Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hazai és Külföldi Vendégeink! Tisztelt Kolléganők! Tisztelt Kollégák! Köszöntőm Önöket ünnepi tudományos ülésünkön, amelyre abból az alkalomból kerül sor, hogy a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 85 évvel ezelőtt, 1923 októberében nyitotta meg első pécsi tanévét. A 85 esztendő, azaz tulajdonképpen a trianoni határok közé szorult Magyarország 85 éve, történeti léptékben igen rövid időszak. Igen rövid Pécsnek, az egykori Sopianae városának majd kétezer éves történetéhez, de az első európai egyetemek lassan-lassan nyolcszáz éves működéséhez képest is. Első hazai egyetemünk, a pécsi stúdium generale immár több, mint 640 éve alapíttatott a XIV. század második felének egyik legjelentősebb magyarországi városában Orbán pápa 1367. szeptember 1. napi Viterbói bullájával. Az egyetemtörténeti kutatások az alapítással kapcsolatban majd évtizedes, körülményes „modus procedendi"-re utalnak, amelynek során bizonyságot kellett tenni az alapítói szándék komolyságáról, az egyetemet befogadó város alkalmasságáról, a folyamatos működést lehetővé tévő javadalmak biztosításáról. A pécsi egyetemnek nem adatott meg a nyugat-európai egyetemek szerencsés sorsa: a XVI. századtól mintegy háromszáz esztendőre nyoma vész a helyi felsőfokú oktatásnak, és a középkori egyetem alapítása és működése körülményeinek …
Tovább a műhöz
Mindig is jelentős tudományos teher nehezedett azon kutatókra a társadalomtudományok terén, akik a „biztonság” - mint általános koncepció fogalmát - gazdasági, jogi, vagy iparági, szűk körben értelmezett szakmai szempontok alapján kívánták meghatározni. A jogtudományok területén a biztonság hiánya számos álláspont szerint egyfajta fenyegetést, veszélyt, kárt, hátrányt jelent, így maga a „biztonság” egy sajátos védelmi, konzervációs állapotot testesít meg. Így az értelmezés terén a joggyakorlatban gyakran alkalmazott ún. negatív megközelítés szolgálhat kiindulópontként tekintettel arra, hogy a biztonság fogalma legegyszerűbben annak hiányán keresztül értelmezhető. Figyelemmel a jogi értelemben vett biztonság multilaterális jellegére, ahogyan a gazdasági -, úgy szükségszerűen a jogi érdekek esetleges sérelme sem zárható ki teljes mértékben, tekintettel a fogalom relatív jellegére. Ugyanakkor az ember, mint jogalany biztonságát holisztikus megközelítéssel a személyét, valamint anyagi javait érő valamennyi fenyegetést és sérelmet figyelembe vevő, egymásra épülő megközelítés útján lehetséges értelmezni. A negyedik ipari forradalom következtében a fentiek alapján vett biztonság kérdésköre új dimenziót jelentve számottevő mértékben az online térben jelenik meg. Dinamikáját tekintve e kérdéskör - az információs-kommunikációs technológiák …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 2