Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 10

Találatok


Az EFOP-3.4.3-16-2016-00005 „Korszerű egyetem a modern városban: Értékközpontúság, nyitottság és befogadó szemlélet egy 21. századi felsőoktatási modellben” PTEprojekt „A hátránykezelés módszertana és eszközrendszere a pedagógusképzésben” alprojektje keretében 2019. április 8án sikeres nemzetközi konferencia és workshop került megszervezésre a Roma Kultúra Világnapján Szekszárdon a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán. A konferencia célja az aktuális pedagógiai közbeszéd tárgyává vált szociális hátránykezelés nemzetközi és hazai elméleti és gyakorlati tapasztalatainak, eredményeinek és feladatainak áttekintése volt. Hátránykezelés a pedagógusképzésben résztvevő hallgatók esetében címmel tartott értékelő elemzésében Dr. Podráczky Judit PhD intézetigazgató egyetemi docens (KE PK Neveléstudományi Intézet), a Dél-Dunántúli Regionális Pedagógusképző Fórum társelnöke, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának dékánja a kérdéskör szakmai előzményeit tekintette át. Az óvodából az iskolába átmenet időszakának németországi nyelvfejlesztési kutatási eredményeit, illetve pedagógiai gyakorlatát ismertette a szakemberekkel és pedagógushallgatókkal "Bildung durch Sprache und Schrift: Sprachförderung im Übergang vom Kindergarten in die Grundschule" előadásában Prof. Dr. Patricia Nauwerck (Pädagogische …
Tovább a műhöz
A komplex rehabilitáció régi és új gondolatisága az elmúlt tíz évben mind meghatározottabbá vált – nem utolsó sorban Magyarország az Európai Unióhoz 2004-ben történt csatlakozásával összefüggésben. A nemzetközi és hazai társadalmi gyakorlat-, illetve szemléletváltozás generálta igényekre kívántak egyfajta választ megfogalmazni a TÁMOP 5.4.4.C. szociális képzésfejlesztési pályázat keretei között a PTE IGYK Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézetének szakemberei. A szociális munka alapszak keretein belüli specializációt biztosító komplex modulok között kidolgozták a „Komplex rehabilitáció” komplex modult, amely az orvosi, foglalkozási, mentális, pedagógiai és szociális rehabilitációs ismeretek szintetizálását, valamint ezek interprofesszionális alapokra történő helyezését tűzte ki célként. A szociális munka alapszakba illeszkedő modul kívánja felkészíteni a hallgatókat a gyakorlatorientált, kiscsoportos, problémacentrikus képzés keretében a kistérségi szinten megjelenő kihívásokra. A képzési program megvalósulását is vállalva digitális tananyag készült, amelyet most nyomtatott formában vehet kezébe a terület iránt érdeklődő leendő és a már gyakorlattal, tapasztalattal bíró szociális szakember egyaránt. A holisztikus szemlélet szerint a megváltozott munkaképességű ember egész személyével (személyiségével) kell foglalkozni. Beleértve …
Tovább a műhöz
A „TÁMOP-5.4.4-09/2-C-2009-0013 sz. „TÉRSÉGKÖZÖSSÉG-MINŐSÉG” Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése Szekszárdon” című pályázat keretén belül lehetőségünk volt, illetve van a szociális munkás képzéshez kapcsolódó terepgyakorlatokat, a szakmai aktualitásokat figyelembe véve megújítani. Mondhatni, hogy már több éve kihívás előtt áll a szociális munka oktatása, a szociális munkás képzés, a képzéshez kapcsolódó gyakorlatok szervezését, illetve a képzés és gyakorlat összefüggését, relevanciáját, hatékonyságát tekintve. Szekszárdon, az országban elsőként indult 1989-ben a szociális munkás képzés, így 22 éves képzési múltra tekinthet vissza a Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet, illetve a képzésben oktatók. Másrészt mindannyian tudjuk, hogy a szociális munkás képzés erősen gyakorlatorientált, ami azt jelenti, hogy a leendő szakemberek képzésében a gyakorlatok, a gyakorlatok helyszínei, a terepek, tereptanárok meghatározó szereppel bírnak. Folyamatos törekvés figyelhető meg az Intézet részéről a hallgatók szakmai identitásának alakításában, fejlesztésében és nyomon követésében. Ehhez szorosan hozzátartozik a megfelelő terephelyek/gyakorlati helyek kiválasztása, a folyamatos, interaktív, kölcsönös kapcsolat a tereppel, …
Tovább a műhöz
A komplex rehabilitáció fontosságát megfogalmazó nemzetközi és hazai társadalmi gyakorlat-, illetve szemléletváltozás generálta igényekre válaszként 2008 őszén került sor a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar és az Egészségtudományi Kar együttműködésében a Komplex rehabilitációs mentor szakirányú továbbképzés megalapítására, majd egy esztendővel később indítására is. A nemzetközi gyakorlattal egyezően már a képzés kidolgozása is több szempontból „komplex” módon valósult meg: a képzési program a terület kiváló elméleti és gyakorlati szakemberei közös gondolkodásának eredményeként alakult, formálódott. A komplex rehabilitáció hangsúlyossá válása a gyakorlatban elkerülhetetlenné tette a rehabilitációs ismeretek komplex alapokra helyezését, az integrált ellátásokra épülő bővítését, az orvosi, foglalkozási, mentális/pszichológiai, képzési és szociális rehabilitációs ismeretek új típusú integrációját. A képzõőszakemberek számára célkitűzésként fogalmazódott meg, hogy a résztvevők képessé váljanak az ember és társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, problémák megelőzésére, illetve azok szakszerű kezelésére, az egyén társadalomba történő integrálására/reintegrálására a komplex rehabilitáció kapcsán felmerülő lehetőségek felhasználásával, alkalmazásával. …
Tovább a műhöz
„A FIZIKAI ÉS INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESÍTÉS SZAKMAI TUDÁSÁNAK ELTERJESZTÉSE ÉS HOZZÁFÉRHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A PTE IGYK-ÁN” TÁMOP5.4.6.A-12/2-2012-0021. sz. projekt zárókiadványának címét hallgatóinktól kölcsönöztük. A projektzáró konferencián és a kurzuszárások alkalmával szóban és képekben megfogalmazott véleményük, írásban is rögzített visszajelzéseik a pályázat minden indikátoránál pontosabban bizonyítják a projekt célkitűzéseinek sikeres megvalósulását: szemléletformálóan jelen lenni a felsőoktatásban. Egy-egy új tantárgy keretében módot adni arra, hogy a legkülönbözőbb szakmák és hivatások elsajátítására készülő hallgatók tantermi és tantervi keretek között ismereteket, kompetenciákat szerezhessenek a fogyatékos személyek mindennapjairól, örömeikről, nehézségeikről, problémáikról. Ez azonban a valódi szemléletformáláshoz még nem elegendő: a hallgatók az érintettekkel és a fogyatékos személyeket segítő szakemberekkel való közvetlen találkozások, beszélgetések alkalmával váltak igazán képessé azonosulni velük: a megértés mellett átérezni, megélni gondjaikat; felismerni, hogy a „másság” nem kevesebbet jelent, csak „eltérőt”, sőt néha megállásra késztető többletet, „különleges képességet”. Kiadványunk a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karán 2012. IX. 1. – 2014. X. 31-e között végzett …
Tovább a műhöz
Itt élnek közöttünk, velünk – és még megszólításukkal, néven nevezésükkel is gondjaink vannak: cigányok… romák… Velünk játszottak az óvodában és mellettünk ültek az iskolában, esetleg később szomszédainkká váltak, és mégis, alig tudunk róluk valamit. Életükről, gondjaikról, közösségi kultúrájukról többnyire sztereotípiáik vannak még a közoktatási, köznevelési intézményekben értük felelős pedagógusoknak is. Ez a rendhagyó tananyag arra vállalkozik, hogy megismertesse – nemcsak, de elsősorban – a pedagógusképzés hallgatóit a cigány közösségekre vonatkozó alapvető fogalmakkal, közösségi kultúrájuk vizsgálatának antropológiai és néprajzi szemléletével. A cigányság történeti és táji tagolódásának bemutatását követően jelen időben vizsgálja helyüket, szerepüket a mai magyar társadalomban. Nem kerüli meg az újra és újra megfogalmazódó dilemmákat sem (pl. a cigányság kultúrája etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája, asszimiláció vs. szegregáció). A jogász-néprajzos professzor szemléleti alapként a megismerést és a megértést hangsúlyozza társadalomtörténeti (jogtörténeti, jogi kultúrtörténeti, jogi néprajzi és jogi antropológiai) kutatásai és a szociális képzésben szerzett jogi és társadalomismereti oktatási tapasztalatai alapján. Szerzőtársként a PTE KPVK a Tolna megyei Ozorán élő szociális munkás hallgatója pedig …
Tovább a műhöz
Az emberi élet fordulói között a tudomány embere számára fontos állomás a 60. életév betöltése. Az évforduló számvetésre is alkalmat kínál. Dolgaim közül a világban mit végeztem? Mivel gazdagítottam „szépet, jót, igazat akarva" a hat évtized során szűkebb és tágabb közösségemet: a családomat, a barátaimat, munkahelyemen kollégáimat, a tanítványaimat, a szakmát, választott tudományterületemet? Az ünnepelt, N. Horváth Béla számvetése bizonyára gazdag leltárral zárul. A család megtartó ereje végigkísérte kutatói, oktatói és vezetői pályáján egyaránt. A József Attila-kutató a költő szavait jól értette: „Magamban bíztam eleitől fogva - ha semmije sincs, nem is kerül sokba ez az embernek." Bogyiszló, a kibocsátó Tolna megyei kistelepülés, a felnevelő család N. Horváth Béla számára életre szóló értékrendet adott: önbizalmat, hitet a munkában, a tisztességben, az emberségben. A József Attila nevét viselő szegedi egyetemen szerzett magyar-orosz szakos középiskolai tanári oklevéllel tért vissza Tolnába, ahol a rövid, de sok tehetséges diák nevelésével fémjelzett bonyhádi középiskolai tanári időszakot követően mindvégig a felsőoktatás Tolna megyei meghonosításában, fejlesztésében vállalt meghatározó szerepet. Oktatott, kutatott, tanszéket, majd főiskolát, az egyetemi integráció után kart vezetett és vezet: a változó névtáblák mögött …
Tovább a műhöz
Kiadványunk egy közel két éve tartó munkafolyamat lezárásaként látott napvilágot azzal a céllal, hogy bemutassa a TÁMOP5.4.4-09/2-C-2009-0013 „TÉRSÉG – KÖZÖSSÉG – MINŐSÉG” – Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése Szekszárdon projekt történéseit és eredményeit. Ahogyan a cím is utal rá, a projekt fő tevékenysége a képzés- és tananyagfejlesztés volt, de már a tervezés során is a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése állt a középpontban. A Térség – Közösség – Minőség hármas jelszava adta meg számunkra azt a szellemi tőkét, amire a projekt épült. A „Térség” szerepének és jelentőségének újradefiniálása, a „Közösségi” szükségletekhez és erőforrásokhoz való alkalmazkodás, valamint a „Minőségi” szolgáltatások tervezése és működtetése jelentik számunkra azt a célt, amelyhez képzéseink fejlesztésével, a szociális szakemberek felkészítésével, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítésével kívánunk hozzájárulni. A 2009-ben kiírt pályázat lehetőséget adott a szakmai megújulásra, bár a meglévő képzési struktúra átalakítását, bővítését nem támogatta. Nagy várakozások előzték meg a kiírást. Intézményünk is időben megkezdte a projekt kidolgozására történő felkészülést. A címben …
Tovább a műhöz
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, amelynek célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, az elmúlt három évtized Magyarországának egyik alapvető és a társadalmi változásokhoz folyamatosan igazodó jogszabálya. Megszületésének 25. évfordulóján szakpolitikusok és szociális szakemberek több fórumon is emlékeztek megalkotására, kiemelték jelentőségét. A 30. évfordulón ezt a sort folytatva kívántunk visszatekinteni és szólni a jelenről is. A három évtized lehetővé tette, hogy jogalkotók/döntéshozók és jogalkalmazók két generációja oszthassa meg emlékeit, tapasztalatait: egyrészt azok, akik a törvény előkészítésében, illetve a szociális intézményrendszer kialakításában, életre hívásában vettek részt, másrészt azok a „fiatal” szociális szakemberek, akik évtizedek óta a mindennapokban e törvény szellemében végzik szakmai munkájukat. A szervező intézmények nemcsak a jogszabály előkészítésére és megszületésére kívántak emlékezni, de az elmúlt évtizedek szakmai professzióformáló szerepére, társadalmi hatására is. A 2023. december nyolcadikén megrendezett konferencia időutazás volt: bemutatta a kezdeti, hősi és viszontagságos kezdeteket, az alkalmazói és felhasználói kihívásokat az eltelt három évtizedből, és kitekintett a jogszabály jövőjére, lehetséges utóéletére is. A …
Tovább a műhöz
A térség, közösség és minőség fogalmának értelmezési lehetőségei kapcsolják össze azt a négy tanulmányt, amelyet a kötet közre kíván adni. Nem titkoltan nemzetközi kitekintést szeretnénk nyújtani, fogódzókat, támpontokat találni arra keresve a választ, hogy mindazon a kérdések kapcsán, amelyek a hazai térségi fejlesztés iránt elkötelezett gazdaság- és társadalompolitikai szakembereket foglalkoztatják, milyen megoldási vagy kezelési alternatívák fogalmazódnak meg az Egyesült Államokban, itt Európában közösségi szinten és az egyes országokban. A kötetben megjelenő tanulmányok nemcsak tematikailag, de nyelvezetük, megfontolásaik, tudományos hátterük tekintetében is különbözőek. Gondolatiságukban, szövegeikben azonban mégis éppen úgy érintkeznek, illetve oly módon kerülnek egymással is „köszönő viszonyba”, hogy együttesen jelzik gondolkodásunk vakfoltjait. Amelyek nélkül igen csekély eséllyel indulhatnánk el… no, nem arra, amerre a tanulmányok a saját közegükben netán ajánlanák, hanem abban az irányban, hogy megfontolásaik értelmét aktuális saját problémáinkra értelmezzük. Közös valamennyi tanulmányban, hogy változást sürgetnek saját vizsgálati területükön. Egyenként is, együttesen is változást feltételeznek a humánszolgáltatások, szűkebben a szociális munka elméletében és gyakorlatában. A közös értelmezések háttérben vélhetően az …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 10