Keresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
(...) Az Internet, mielőtt világhálózattá fejlődött volna alapvetően a kommunikáció szükséglete hívta életre a hidegháború éveiben és a kommunikáció lehetősége azóta is meghatározó funkciója. A technikai – technológiai fejlődéssel, az ezredforduló időszakától a felhasználók, mint tartalomfogyasztóból tartalomkészítőkké váltak. Megjelentek a különböző közösségi oldalak, a web2 nyilvánossága a hivatalostól eltérő, sokszor azzal szembemenő véleménynyilvánítás és privát kommunikáció lehetősége bővült. Számtalan kommunikációs platform (chatszobák, Skype, Zoom, Teams, Viber, Signal,
WhatsApp, WeChat stb.) és technika létezik. Ugyanakkor az Internet használata, így a tartalomfeltöltés vagy a kommunikáció az anonimitás lehetőségét hordja magában. A kommunikáció anonimitása, az audiochat programokban azt a veszélyt hordja magában, hogy a felhasználó a vele szemben ülő – videófolyam hiányában – arcát nem látja és nem tudja beazonosítani, hogy a vele kommunikáló személy valóban az a személy, akinek ki adja magát. A kapcsolatfelvétel tipikus helyszínei a chatszobák, a Messenger, ahol a pedofilok bekapcsolódnak beszélgetésbe vagy ráírnak a megcélzott gyermekkorú felhasználóra. A pedofilok sajnálatosan már „rutinnal rendelkeznek”, hogyan lehet megtéveszteni egy gyermeket, hogyan lehet a bizalmába férkőzni, hogy lehet aljas céljukhoz közelebb kerülni. A …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának Büntetőjogi tanszéke is aktívan szerepet vállalt mindig a különféle konferenciák szervezésében. Ez idén sem volt másként, hiszen a Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszékkel karöltve megszervezték az első Tudományos Diákköri és PhD konferenciát. A kiváló és remélhetőleg hagyományteremtő kezdeményezés sikerét mutatja, hogy az Országos Diákköri Konferencián induló hallgatók többsége a konferencián előadta dolgozatait. Lehetőség nyílt a dolgozatok javítására, valamint előadói készségük fejlesztésére. A plenáris ülésen a kar doktoranduszai mutatták be aktuális kutatási témáikat, melyeket vita követett. Rendkívül sokszínű témákkal jelentkeztek a graduális hallgatók, a témák között szerepeltek: büntetőjogi, polgárjogi, kriminológiai, valamint infokommunikációs területet érintő problémafelvető dolgozatok. Ezen előadások írásos változatát tartalmazza ez a kötet, amely remélhetőleg
hagyományteremtő jelleggel a következő években is összegyűjtésre kerül.
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar és a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság magyar nemzeti csoportja 2023. április 14-én „Válságok és büntetőjog” címen megrendezte a fiatal büntetőjogászok első konferenciáját, mely a TKP2021-NVA-07 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NVA pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Tovább a műhöz
A koronavírus által okozott világjárvány egyértelműen gazdasági válságot generáló illetve erősítő tényezőnek bizonyult. Mivel a gazdasági válságok hatással vannak a bűnözésre, ezért érdemes röviden megvizsgálni a válságok hatását a bűnözés statisztikájára. 1835 és 1861 közötti bajor adatsorok alapján Georg von Mayr számszerűsíthető kapcsolatot mutatott ki a gabonaárak változása és a lopások száma között. A gabona árának növekedése maga után vonta a lopások számának emelkedését és fordítva. Az 1880-as években a híres francia büntetőjogász és kriminológus, Lacassagne is vizsgálta a gazdasági tényezők és a bűnözés alakulása közötti kapcsolatot. Azt vélte felfedezni, hogy a búzaárak változása szinte teljesen együtt mozog a vagyon elleni bűncselekmények számának változásával, és kimutathatók a gazdasági válságok hatásai is. Az USA 1890-es években lezajlott gazdasági válsága idején a bűnügyi statisztika szintén jelzett. „A válság kezdetekor az újságok a korrupció óriási megnövekedéséről számoltak be. 1895. január 1-jén a Chicago Daily Tribune egy cikkében azt állította, hogy 1894-ben volt a legnagyobb számú sikkasztás 1878 óta, ami egyébként szintén súlyos válságév volt.” Egy német kutatás szerint, amelyet Exner végzett az első világháború után, a következő összefüggést mutatta ki: a munkanélküliek számának minden egymillió …
Tovább a műhöz