Magyar
EnglishKeresés
Összes találat megjelenítve : 4
Összes találat megjelenítve : 4
Találatok
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Büntetőjogi Tanszékén a gazdasági büntetőjog oktatásának a rendszerváltás előttig visszanyúló hagyományai vannak, e tradíció megteremtéséért tanszékünk professor emeritusának, Erdősy Emilnek e sorokban is szeretnénk külön köszönetét mondani. 2004-ben, amikor ennek a tanulmánykötetnek a létrehozására irányuló szándék megszületett, a pécsi Gazdasági Büntetőjogi Műhely már több, az aktuális gazdasági büntetőjogi kérdéseket tárgyaló művei rendelkezett (Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények, Budapest, 2002.; Gál István László: A pénzmosás, Budapest, 2004.), reményeink szerint rövidesen megjelenik Nagy Zoltán: Az informatikai bűncselekmények című monográfiája is. Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal, hogy az egyébként is gyakran módosuló büntetőjogi szabályok között a gazdasági büntetőjog még napjainkban is a legdinamikusabban változó területnek tekinthető, ezért fontosnak tartjuk, hogy viszonylagos rendszerességgel megjelenjen egy olyan tanulmánygyűjtemény, amely a témával foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek legfrissebb kutatási eredményeit
tartalmazza. Az olvasó ennek első kötetét tartja a kezében. Tanszékünk a jövőben is támogatni kívánja mind a gyakorlatban dolgozó kollégák, mind a fiatal kutatók munkáját azzal, hogy írásaikkal a szakma képviselőit együtt …
Tovább a műhöz
Híres magyar perbeszédek : a közelmúlt nevezetes vád- és védőbeszédei : bevezető tanulmányokkal
- 2013
Különös, hogy vád- és védőbeszéd-gyűjtemény Magyarországon lassan több emberöltő óta nem jelent meg. Stiller Mór (1899) Zöldi Márton (1903), majd Huberth Gusztáv és Müller Viktor (19281929) gyűjteményei után – néhány gyűjteményes kötetben megjelent perbeszédtől eltekintve – csak a háború után találunk tematikus kiadványokat. Visinszkij közzé tett vádbeszédei azonban inkább elborzasztóak, mint tanulságosak (1953), s a különböző – nagyrészt szintén koncepciós – hazai perek megjelentett anyagában is mai szemmel nézve csak „vád- és védőbeszéd paródiákat találunk”. Sokkal kedvezőbb képet a múlt század 60-as éveiben az Ügyészi Kiskönyvtár tematikus számában megjelentetett vádbeszédek jelentős része sem tár elénk (itt már azonban akadnak érdekes és értékes felszólalások). Voltak persze egyértelműen pozitív vállalkozások is: Szitás Benedek pl. egy szinte belső használatra megjelent hézagpótló kiadványban próbált a kérdésben eligazodni látszó ügyvéd-jelölteknek segítséget nyújtani (1977). Tremmel Flórián, „Igazságügyi retorikájában” ha nem idéz is teljes beszédeket, tanulságos részleteket közöl (1985). A jelentősebb bűnügyeket feldolgozó riportkönyvek is olykor idéznek perbeszédekből. A többi azonban – mondhatnánk – „néma csend.” Ideje megtörni ezt a csendet. Mi voltaképpen a jó perbeszéd? – teszik fel a kérdést ma is …
Tovább a műhöz
PhD tanulmányok 15.
- 2021
A gyónási titok egy rendkívül érzékeny és sokszínű kérdéskör, amely összeköti az egyházi és a világi jogot. Számos olyan kérdést vet fel, amelyeket interdiszciplináris megközelítésben kell vizsgálni. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk róla, hogy valójában mi is az a gyónási titok, egyszerre kell világi jogi, egyház jogi és filozófiai oldalról is vizsgálni. A jog és az egyház mást ért jelen esetben igazság szó alatt. Miért fontos, hogy mit jelent az igazság? Mert az egyházi jog szerint az egyházi igazság az elsődleges és a követendő. Vele szemben áll a jogi igazság, a jogszabályoknak való megfelelés. Valójában mindkét tudományterület rendelkezik a saját igazságával, amely a saját szabályrendszerén belül elfogadott és követendő. A probléma akkor merül fel, amikor ez a két igazság eltér egymástól. Véleményem szerint meg kell találni azokat a külső társadalmi körülményeket, amelyek indokolják az egyik vagy másik igazságnak a privilégiumát. Mindig komplexitásában kell vizsgálni az egyedi eseteket is. A gyónási titok a legnagyobb egyházi szentség, a bűnbánó megtisztulni vágyó embert vallomása. A célja pedig a feloldozás elnyerése. Joggal merül fel a kérdés, hogy hogyan viszonyul ehhez a világi jog és a társadalmi értékrendszer. További kérdésként merül fel, hogy hol van az a határ, amikor a jogi és a társadalmi érdek erősebb, mint az egyházi titok …
Tovább a műhöz
Ez a kötet Földvári József professzor úr 75. születésnapjára és 50 éves oktatói jubileumának tiszteletére készült.
Az igen széles területet átfogó dolgozatokat tematikailag lehetetlen csoportosítani; a tanulmányok a jog, s ezen belül az egyes jogágak változatosságát, sokszínűségét reprezentálják. Egy valamiben azonban közösek. Valamennyi írás azt az igényes szellemiséget igyekszik tükrözni, amelynek kialakulását közvetlenül vagy közvetve, tanácsaival, vagy csak személyes példájával az ünnepelt is segítette és segíti. Tanítványai, munkatársai, s a legszerencsésebbek: barátai, egyaránt sokat
meríthettek gazdag életművéből, tanulhattak tőle tudományos alaposságot, emberséget vagy stílust. S a tanulóéveknek szerencsére még nincs végük. Köszönjük, professzor úr az útravalót és reméljük, hogy aktív munkájára még nagyon sokáig számíthatunk. Sok boldogságot, jó egészséget kívánunk. | (...) A római büntető- és polgári igazságszolgáltatás kezdeteire, akárcsak általában a római jog történetére, csupán későbbi jogfeljegyzésekből, valamint más népek korai jogállapotaira vonatkozó ismereteinkből tudunk visszakövetkeztetni. Ezek a következtetések az ismeretforrások hézagos volta miatt természetesen gyakran alig haladhatják meg a több-kevesebb
valószínűséggel bíró hipotézisek szintjét. A későbbi jogfeljegyzésekből annyi mindenesetre …
Tovább a műhöz