Keresés
További részletek
Összes találat megjelenítve : 1

Találatok


Döbrentei Gábor már félszázaddal ezelőtt gondolt a Jordánszky-codex kiadására. E czélból mint a «magyar tudós társaság titoknoka» s a Régi Magyar Nyelvemlékek közrebocsátója 1834-ben lemásoltatta. A Bécsi codexhez 1837-ben írt bevezetése VII. lapján (R. M. Nyelveml. I. köt.) meg azt ígérte, hogy «bővebben hozatik majd elé ama kézirat ügye azon kötetünkben, melly az akadémia részéről azt magában foglalni fogja». És íme, a mit oly közel, vagy legalább nem távol látott, csak mily hosszú idő múlva teljesülhetett. Azóta a fáradhatatlan kutató rég sírba szállott s utána most már tizenkét éve kiszólította közülünk a halál Toldy Ferenczet is, ki a Régi Magyar Nyelvemlékek kiadását folytatva e codexet csak épen hogy kinyomathatta. A munka befejezése nekem jutott. A magy. tud. Akadémia nyelvtudományi bizottsága fölszólított, hogy Toldy hátrahagyott nyomtatványát, melynek végső hitelesítését a boldogult nem teljesíthette, az esztergomi föérseki könyvtárból e célra készségesen átengedett eredetivel még egyszer összehasonlítsam s előszóval ellássam. Igy mint a Régi Magyar Nyelvemlékek V. kötetét bocsátja most a közönség használatára. A Jordánszky-codexről legelőször Gyurikovics György adott rövidke hírt 1833-ban a Tudományos Gyűjtemény XII. kötete 102. lapján, ahol elmondja, hogy «a Nagy Szombati Clarissa Apátza szerzetes Monostornak el törűltetése után …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 1